reggeli dicséret

Lukács 9,23-24 Károli: „Mondja vala pedig mindeneknek: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem. Mert a ki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az ő életét én érettem, az megtartja azt.” "Krisztus - hogy megismerje az embert érő csalódásokat, próbákat és szomorúságokat - az emberi fájdalom és megaláztatás legnagyobb mélységébe szállt le. Azon az ösvényen járt, amelyre követőit kérte, hogy járjanak. Azt mondta nekik: "...Ha valaki énutánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét mindennap, és kövessen engem." (Lk 9:23.) Azonban a hitvalló keresztények nem mindig hajlandók az önmegtagadás gyakorlására, amelyre a Megváltó elhívta őket. Nem hajlandók megfékezni kívánságaikat és vágyaikat, hogy többet tudjanak adni az Úrnak. Valaki ezt mondta: "Az én családom nagyon nagy igényű, így ellátásuk sokba kerül." E kijelentés azt mutatja, hogy neki ...

Szemünk sok dolgot elárul. Néhány betegségre is lehet következtetni a szembe nézve, de lelkileg is egy tükör. Összegyűjtöttem néhány szemmel kapcsolatos szólást, közmondást. Íme: Több szem többet lát. Amit a szeme meglát, a keze nem hagyja ott. Szép a szeme, de ördög a szíve. Úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére. Más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem. Egyik szemem sír, a másik meg nevet. Szemet szemért, fogat fogért. Kiszúrja valakinek a szemét valamivel. Többet hiszünk a szemnek, mint a fülnek. Miért nem néz a szemembe? Elfordította a tekintetét. Kacsint. Másfelé néz. Lesüti a szemét. A szem a lélek tükre. Ma a reggeli Igében azt olvastam: „A test lámpása a szem. Ha a szemed tiszta, egész tested is világos lesz. Ha a szemed gonosz, a tested is sötét. Vigyázz azért hogy a benned levő világosság sötétséggé ne legyen.” Lukács evangéliuma 11:34-35. A fenti szólás-mondások is és az id...

„Ha rátaláltam igéidre, eledelemmé váltak; igéd nekem örömöm és szívem vidámsága lett; mert a te nevedet viselem, Uram, Seregek Istene!” Jeremiás könyve 15:16         (Neovulgata) A neveknek az ókorban – épp úgy, mint az indián-regényekben – különös jelentőséget tulajdonítottak. Ádám „ember” jelent; Jákób születésekor a „csaló” jelentésű nevet kapja, de ezt Isten Izraelre, „győzőre” változtatja; Jézus neve „szabadítót” jelent – és még hosszan lehetne folytatni a sort. Jeremiás próféta arról beszél, hogy az Úr nevét viseli. Jirmöjáhú annyit tesz „Jahve alapít”, vagy „Jahve létrehoz”. Vajon hogy viszonyult a próféta a nevéhez? El tudom képzelni, hogy szülei már gyerekkorában elmagyarázták Jeremiásnak, hogy a név, amit visel, felelősséget is jelent, melyről sosem szabad elfeledkeznie. Egy történet jut erről az eszembe. Nagy Sándor egy éjjel nem tudott aludni, így elhatározta, hogy végignéz a táboron. Ment őrhelyről őrhelyre, és min...

„Ekkor megjelenék néki az Úrnak angyala, és monda néki: Az Úr veled, erős férfiú!” (Bírák könyve 6. fejezet 12.vers) Volt egy gazdag műgyűjtő, aki a világot járva rengeteg értékes műalkotásra és egyéb dologra tett szert. Ám mikor meghalt, örökösei nem értve a művészethez, úgy gondolták elárverezik az összegyűjtött tárgyakat. Aukciót hirdettek, melyre sok tekintélyes és vagyonos ember jött el, annak reményében, hogy jó üzletet csinálva kincsekre tegyen szert. S így is volt, hiszen egymás után keltek el a festmények, szobrok, bútorok. De mikor az aukció vezetője egy ütött kopott hegedűt hozott elő, mindenki fintorogva nézegette, hogyan is keveredhetett egy ilyen vacak kacat az értékes alkotások közé. A tétova érdektelenséget egyszer csak egy a hátsó sorból előresétáló ember törte meg. Elkérte a hangszert, leporolta, meghúzta a húrokat, a vonót. S a hangolás után elkezdett rajta játszani. Mindenki tátott szájjal és megelégedéssel hallgatta a rögtönzött koncert...

„És a Jákóbnak maradéka olyan lészen a sok nép között, mint az Úrtól való harmat, mint a zápor a fűnek, mely nem emberben reménykedik, és nem bízik embernek fiaiban. ” Mikeás próféta könyve 5. fejezet 7. verse Csodálatos szavak ezek! Az Úrtól van mindez! Mi is Izraelhez számítunk. Isten így szól hozzánk: "Megáldalak téged… és áldás leszel" (1Móz 12,2). Az első tanítványokról, és mindenkiről, aki hisz benne, Krisztus ezt mondja Igéje által: "Én azt a dicsőséget, amelyet nékem adtál, őnékik adtam, hogy egyek legyenek, amiképpen mi egy vagyunk: én őbennük, és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, amiként engem szerettél" (Jn. 17,22-23). A világ Teremtője úgy szereti azokat, akik az Ő szolgálatára szentelik magukat, ahogyan saját Fiát szereti, hiszen Isten az Ő fiaivá és leányaivá fogad bennünket. Kell-e ennél több nekünk! Én azt hiszem, hogy ez minden, amire csak vágyhatu...