reggeli dicséret

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Máté evangéliuma 11:28 Jöjj hozzám, ha megfáradtál, ha túl hosszú volt az elmúlt hét, nap vagy csak az előző néhány óra. Jöjj hozzám, ha annyira kimerült vagy, hogy szinte már mozdulni sem bírsz; ha minden végtagodat égeti az izomláz. Jöjj hozzám, ha megsérültél vagy beteg vagy, és gyógyulásra van szükséged. Jöjj hozzám, ha meg vagy terhelve, és már nincs erőd többet cipelni; jöjj, ha úgy érzed, hogy a következő nap terheit már nem bírnád el.  Jöjj, ha túl nagy a zaj, túl sok a lárma körülötted, és különösen akkor, ha a belső hangok bizonyulnak túl soknak, és vádolnak, marcangolnak, kínoznak. Jöjj hozzám, ha bánt az ellenség, a barát, a családtag, vagy azok, akik az én nevemben tevékenykednek. Jöjj hozzám, és én megnyugvást adok neked, hogy felkészülj a következő órára, napra, hétre. Jöjj hozzám, és nyugalmat, felfrissülést adok testednek, végtagjaidnak, izmaidnak. Jöjj hozzám, ...

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám jó, és az én terhem könnyű.” Máté evangéliuma 11. fejezet. 28-30. vers Mikor voltál utoljára kimondottan fáradt? Mikor érezted úgy, hogy ennyi volt, kész, nem bírod tovább, szinte belehalsz, ha még egyet kell lépned? Emlékszem, érettségi után övsömöröm lett, annyira kimerültem lelkileg-szellemileg és fizikailag is. Akkor úgy éreztem, ennél nem lehetek már fáradtabb. Aztán jöttek a főiskolás vizsgaidőszakok, a munka mezeje, és akkor úgy gondoltam, a korábbiak mind semmik voltak, de ennél már nincs lejjebb. Aztán megszületett a trónörökös… és vele az embertelen fáradtság. Akkor azt mondtam, na, ennél már tényleg nincsen lejjebb. De ismét tévedtem. A kistesó megszületése után már nem mondtam ilyet, csak megéltem a fáradtság újabbnál...

„Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” Ézsaiás könyve 40:30-31 Rendben van, ha úgy érzed, nem vagy rendben. Rendben van, ha kimerültél és elfáradtál, ha ennél tovább nem tudod már feszíteni a határaidat. Rendben van, ha besokalltál a hónapok óta megváltozott helyzettől, ha leszívott az otthonról való munka/tanítás/tanulás, és még mindig nem sikerült helyrerázódni.  Ma reggel lépj néhány lépést hátrébb, és nézz így végig az elmúlt hónapokon! Próbáld, amennyire lehet, kívülről szemlélni mindazt, ami veled történt! Nehéz volt ez az időszak, minden kétséget kizáróan sok(k). Rengeteg munka, a gyerekek otthoni tanítása, a szeretteiddel, barátaiddal való fizikai kontaktus hiánya, a mindennapi élet menedzselése, veszteségek, megpróbáltatások és még ki tudja mennyi minden.  És most nézz úgy végig e...

Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem. Pál levele a filippiekhez 4:13 A minap rettenetesen elfáradtam a munkában. Egész nap nem voltam otthon, és hazafelé az autóban már azt éreztem, hogy utolsó csepp erőmet kell igénybe vennem, hogy épségben célba érjek. Hála Istennek, így is történt. Elgyötörten szedtem össze a bevásárlást az autóból, és ahogy megálltam a lépcső alján, a babakapu mögött állva megpillantottam a kislányomat, aki fülig érő szájjal köszöntött: “Apa, apa!” Ebben a pillanatban elszállt minden fáradtságom, és egy olyan bugyorból került elő új energia, amiről nem is tudtam, hogy létezik. Mikor lélegzünk, a tüdőnkbe szívjuk a tiszta, és kilélegezzük az elhasznált levegőt. Ez mindenkinek gondolkodás nélkül megy. A teremtés csodájának köszönhetően azonban soha nem fújjuk ki az összes szén-dioxidot, ami bent maradt a tüdőnkben. Ez a maradék levegő, amit soha semmilyen körülmények között nem tudunk kifújni. Megpróbálhatod, és mindig lesz egy p...

Hát nem tudod, hát nem hallottad? Örökkévaló Isten az Úr, ő a földkerekség teremtője! Nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el. Ésaiás 40.28-31 Miközben erről a nagyon bátorító és sokszor idézett igeszakaszról gondolkodtam, először az jutott eszembe, hogy milyen felszabadító számomra, hogy Isten megérti a gyengeségeimet, elfáradásaimat és nem ítél el miatta. Nem kell úgy tennem, mintha erős lennék, miközben megfáradtam, mert ő nem csak akkor szeret, ha erős vagyok, és jól teljesítek. Másodszor azon gondolkodtam el, hogy milyen fontos lelki szerepe van annak, hogy az ifjak is elfáradnak, és a legkiválóbbak is megbotlanak. Egyrészt gátat szab az emberi büszkeségnek és dicsekvésnek, másrés...

Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, az ezt mondhatja az Úrnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom! Zsoltárok könyve 91:1-2 Egész nap 40 fokhoz közeli hőség volt az udvaron. A családdal bemenekültünk a házba, itt legalább egy kicsit hűvösebb van, mint kint az árnyékban. Eszembe jutnak azok a nyaralások, amikor középkori templomokat, vastag, kőfalú várakat látogattunk meg, és az emlékeimben felidézem a hűvös templomhajókat, a csendet, és azt, ahogyan ezek a hatalmas, elpusztíthatatlannak tűnő épületek védtek a kinti hőségtől — milyen jó lenne most is megpihenni bennük! A tűző nap melegében az ember két dologra vágyik igazán: a hűsítő árnyékra, és a frissítő, hideg vízre. Nem gondolom, hogy Isten véletlenül azonosítja magát pontosan ezzel a két dologgal: Jézus azt mondja, ő az “élő vizet” kínálja az embernek ( János evangéliuma 4. fejezet ) amiből, ha iszunk, soha nem szomjazunk meg többé; a mai idézetben pedig Istenről mondja a Zs...

Jézus arról is mondott nekik példázatot, hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk. Lukács evangéliuma 18:1 George Miller, angol lelkész egy alkalommal arról prédikált, hogy mennyire fontos az állhatatosság az imában. "A lényeg, hogy ne adjuk fel az imádkozást, mindaddig, amíg választ nem kapunk!” mondta. "Én hatvanhárom éve és nyolc hónapja imádkozom egy ember megtéréséért. Még nem történt meg, de tudom, hogy meg fog térni! Miért is történne másként? Hiszen imádkozom érte!” Te mikor imádkoztál legutóbb állhatatosan valamiért? Egy betegségből való gyógyulásért, egy ember megtéréséért, vagy egy helyzet megváltozásáért? Lehet, hogy imádkozol egy hétig, kettőig, de ki az, aki el tudja mondani azt, amit Miller lelkész? Hatvanhárom év és nyolc hónap… Hányszor érezted már úgy, hogy felesleges tovább imádkoznod, mert ha eddig nem jött válasz, akkor már biztosan nem fog? Az imával kapcsolatban Isten négyféleképpen válaszolhat: Van, hogy Is...

„ A jótéteményben pedig meg ne restüljünk, mert a maga idejében aratunk, ha el nem lankadunk. ” Galátziabeliekhez írt levél 6:9. Szerintem a legjobb dolog az életben, amikor Istenről beszélhetünk másokkal, amikor közösen imádkozhatunk velük, amikor együtt tanulhatjuk a Bibliát, amikor segíthetjük őket Isten megtalálásában. De, ebben a szolgálatban is vannak pillanatok, amikor elfog a fáradtság, az üresség, a kiégés érzete, amikor földre rogysz és valami extra energia felvételére van szükséged a folytatáshoz. Nekem ilyenkor sokszor egyházunk úttörői közül John Newis Andrews életpéldája és szavai jutnak eszembe és adnak új lendületet: Andrews 1829-ben született a Maine állambeli Polandben. 1843-ban, miután elfogadta a Biblia Jézus közeli visszatéréséről szóló üzenetét, csatlakozott William Miller mozgalmához, majd a nagy csalódás után a Hetednapi Adventistákhoz. 1853-ban, 24 évesen szentelték fel lelkipásztorrá. Kiválló képességekkel rendelkezett; 7 nyelven b...

„Hát nem tudod, hát nem hallottad? Örökkévaló Isten az Úr, ő a földkerekség teremtője! Nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi.” Ézsaiás könyve 40:28-29 Van, hogy fizikailag fáj a fáradtság. Minden lépésnél úgy érzed, ez az utolsó, és nem megy tovább. Amikor végre egy kicsit megpihenhetsz, még jobban kijön rajtad, könnyed is utat talál és arcod apró ráncain keresztül vágtat egyre csak lefelé. Kimerültél, és nincs tovább, bárki bárhogy próbál motiválni, neked itt a határ, itt az erőd vége, és hiába hív az Üveg-hegyen túli mesés vidék, te már csak a hazafelé tartó kilométerek miatt aggódsz.  És van úgy, hogy a lelked fárad el. Kimerülten roskadsz össze az élet terhei alatt, a megnemértettség batyuja már túl régóta húzza válladat, és nem ez az egyedüli terhed. Külső-belső elvárások, munkahelyi stressz, fel nem dolgozott sebek, csalódások. Talán Istennel sem mennek a dolgok a legjobban, és engedt...

Mert akkor is, amikor nálatok voltunk, azt parancsoltuk nektek: ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék. Pál második levele a thesszalonikaiakhoz 3:10 Tudod te is, érzed nap mint nap, hogy ez a világ már régen nem olyan, mint amilyennek Isten megalkotta. Hiszen kezdetben áldás volt a munka. Ádám és Éva kreativitással, alkotókészséggel, és minden jóval megáldva szépíthette az Édent, gondot viselt mindarra, ami fölé helyezte őket a Teremtő, de közbeszólt egy döntés, és vége szakadt a jónak. Megjelent a fáradtság, a sokszor fájdalmas, talán értelmetlen munka. Munka, ami kizsákmányol, ami hogyha a kisujjadat nyújtod neki, az egész karodat követeli. Munka, amiért nem kapod meg a neked jogosan járó bért, vagy az a munka, ami egyszerűen nem jut neked, bárhogy is keresed a hivatásodnak, végzettségednek, vagy már egyszerűen az emberi életnek megfelelő állást.  De mégsem léphetsz ki ebből a körforgásból, mert a munka, akármennyire is átitatta a bűn, hozzá tartozik emberi lé...

„Aki pedig minket veletek együtt Krisztusban megerősít és felken, Isten az. Ő pecsétjével el is jegyzett minket, és a Lélek zálogát adta szívünkbe.”   Pál második levele a korinthusiakhoz 1:21-22 Uram, nem csodát, nem valami megmagyarázhatatlan természetfeletti dolgot kérek, csak a te jelenlétedet, a te erődet a mindennapokhoz. Nem azt kérem, hogy múljon el a vihar, hanem, hogy veled tudjak járni a tajtékzó tengeren. Nem azt, hogy minden legyen olyan, mint a mesében, csak hogy éljem meg, éljem túl ezt a kalandot veled. Elfáradtam az élet kockaköveit taposva, és most úgy érzem, nem megy tovább. Emelj fel, kérlek a porból, és adj újra életet, hogy felérve a hegytetőre egész más fényben láthassam a világot. Te vagy az egyetlen, akibe kapaszkodhatok.

„Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. „ Mt.11,28. Fáradt vagyok…. úgy érzem, hogy minden erőm elhagyott…. jó lenne pihenni egy kicsit, kikapcsolódni, feltöltekezni…. de mikor? Belekerültem a hétköznapok mókuskerekébe, és nem tudok kiszabadulni belőle…. programok, határidők, megoldatlan feladatok… Szerintem, tudod miről beszélek, nem?! Éppen az ilyen állapotban lévőkhöz szól Jézus! Ha ezek az érzések tombolnak lelkedben, akkor itt az esély arra, hogy ez megváltozzon! Rövidtávon lehet, hogy tud segíteni egy népszerű wellnes program, vagy egy nagy séta a természetben, de az Úr hosszútávon gondolkodik. Azt akarja, hogy egyszer és mindenkorra megoldódjanak ezek a problémáid. Ezért egy olyan receptet ad neked, ami mindenkor „bejön”! Jöjj Jézushoz, aki tud segíteni! Egy nagyon szép gondolatot olvastam a „ReményBlog” nevű internetes oldalon. Egy börtönben lévő elítélt írta: „De mi van azzal az ŰRREL ott benn a szív mélyén? Ugy...