reggeli dicséret

"Amikor a király bement, hogy megtekintse a vendégeket, meglátott ott egy embert, aki nem volt menyegzői ruhába öltözve, és így szólt hozzá: Barátom, hogyan jöhettél be ide, hiszen nincs menyegzői ruhád! Az pedig hallgatott."   Máté evangéliuma 22. fejezet 11-12. vers A történet szerint egy király nagy ünnepségre készült, és a fia esküvőjére minden barátját, ismerősét, a birodalmának tehetősebb lakóit mind meghívta. A szolgák szaladtak is, hogy vigyék a jó hírt: "a herceg megnősül, és hatalmas lakomára vagytok hivatalosak!" Egy ilyen meghívást nem illik, és — személyes véleményem szerint — nem is szabad visszautasítani. (Gondolj csak arra a sok finom ételre... összefut a nyál a számban!) Ezek a meghívottak azonban valamilyen okból mind visszamondták a részvételt, inkább foglalkoztak az üzletükkel és a munkájukkal, mint a király meghívásával. Sőt, voltak közülük olyanok is, akik furcsa és érthetetlen módon az örömhír vivőjét megverve, megölve reagáltak az üzenetre.  ...

Éppen ezért teljes igyekezettel törekedjetek arra, hogy hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban kegyességet, a kegyességben testvéri szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember iránti szeretetet. Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem lesztek a mi Urunk Jézus ismeretében sem tétlenek, sem terméketlenek. Péter második levele 1,5-8 11 éves korom óta vezetek autót. Édesapám megtanított, hogy ne neki kelljen beállni a garázsba. Unalmas és hosszadalmas munka egy fárasztó nap után. Két vasajtót is ki kellett nyitni, mire az autó előtt megnyílt a lehetőség, hogy beguruljon. De én, kis apróság, örömmel vállalkoztam a feladatra, és ha már úgy is kezembe volt a kulcs, mindig találtam valami okot arra, hogy akár 5 centimétert is, de arrébb mozgassam az autót. Idővel egyre bátorodtam, és már az utca végén található közértbe is elgurultam. 15 ...