reggeli dicséret

Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton! Zsoltárok könyve 143:10 Egyik nap beszélgettem édesanyámmal, és megjegyeztem neki, hogy szeretnék még tanulni. Meglepődött, és azt válaszolta, hogy sosem gondolta volna hogy egyszer ezt mondom. Sosem szerettem tanulni. Mindig nagyon könnyen sikerültek a vizsgáim, mert könnyen megjegyeztem amire szükségem volt, megértettem ami ahhoz kellett, hogy legalább egy kettest összehozzak a dolgozatokon. Épp ezért ritkán láttak tanulni. Most, felnőtt fejjel bánom, hogy nem tanultam keményebben, és vágyom az iskolapadba. Tanulni jó. Főleg ha jó a tanár. Egy jó óra egy jó tanárral olyan az agynak, mint egy jó kis szauna, vagy habfürdő. Felüdítő. Felpezsdül a lélek és az elme. Főleg amikor ráeszmélsz, hogy a tanár a tudásának a felét sem mondta el, és mérhetetlen lehetőségek vannak még a tárgyban. Ráadásul a jó tanár nem csak az elmére, de a lélekre és a szívre is hatással van. Képzeld el, hogy a tanárod ...

„Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi.” Példabeszédek 18:21 Szavaink természetesen tartoznak hozzá az életünkhöz. Szavakba öntjük a gondolatainkat, érzéseinket, örömünket és bánatunkat. Kimondhatatlanul nagy dolog a beszéd ajándéka, a kommunikáció lehetősége a másik emberrel. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a szavak hatással vannak a beszélőre és a hallgatóra egyaránt. Amikor kibeszélheti magát az ember, önmagát is jobban megérti; amikor nevén nevezi a dolgokat, azok a helyükre kerülnek, elrendeződnek benne. Ezen túlmenően szavaink által hatással vagyunk környezetünkre is. Sokat beszélünk, nem is gondolva arra, hogy a beszédnek, - Isten e csodálatos ajándékának van egy veszélye is, mégpedig az, hogy nem mondunk semmit. Mennyi minden szóba kerül találkozásaink során egy-egy ártatlannak látszó beszélgetésben, ami nem szükséges, és semmilyen formában nem építi a másik embert, ami egyikünknek sem használ! ...