reggeli dicséret

„Mert ha bakok és bikák vére, és az üszők elhintett hamva a tisztátalanokat megszenteli a test megtisztulására, mennyivel inkább fogja Krisztus vére, aki az örök Lélek által önmagát adta szeplőtlen áldozatul Istennek, hogy megtisztítsa lelkiismeretünket a halott tettektől, és az élő Istennek szolgáljunk! ” Zsidók 9,13-14 Látszólag élettelen. Egy darab kemény valami, olyan, mint a kő. Talán nem olyan kemény és nem olyan nehéz, de hideg. Aztán beteszed a földbe, jó mélyre ásod, locsolod, süt rá a nap és aztán kikel. De nem minden mag ilyen. Van, amelyiket bele teszed a földbe, meglocsolod, és hiába várod, hogy történjen valami. Hiába süti a nap, nem kel ki, nem lesz belőle semmi, csak elmúlik a földben. Mi a különbség a kettő között? A különbség belül van. Miért van az, hogy néha teszünk dolgokat, de mégsem változik semmi? Máskor meg ugyanazt tesszük, esetleg mások teszik ugyanazt és működik. Mi a különbség a kettő között? A különbség belül van, mint a magok...

Mindazoknak, akik befogadták, akik hisznek az Ő nevében, hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé legyenek. Akik nem vérből, sem a test akaratából, sem a férfiú indulatából, hanem Istentől születtek János 1:12-13. Ma reggel mélyen megindított ez az igeszakasz. Nem a születési anyakönyvi kivonatom alapján, nem a jó cselekedeteim tömkelege alapján, nem a bőrszínem vagy a származásom miatt, hanem mert elfogadtam Őt – lehetek Isten gyermeke. Szigeti Jenőtől szoktam hallani, hogy Istennek nincsenek unokái, csak gyermekei. Isten előtt nem dicsekedhetek az előbb felsoroltakkal, sem a több-generációs múltammal. Csupán két dolog fontos: -           Befogadni, elfogadni Őt -           És hinni Benne. Családunkba 26 évvel ezelőtt befogadtunk valakit. Azóta együtt élünk vele. Asztalunknál étkezik, használja bútorainkat, magunkkal visszük, ha nyaralni megyünk. Ha bármire szüksége van, mindenünk...

"Emlékeztesd őket arra, hogy rendeljék alá magukat a hatóságoknak és a felsőbbségeknek: engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre.  Senkit se szóljanak meg, kerüljék a viszálykodást, legyenek megértőek, teljes szelídséget tanúsítva minden ember iránt. Mert valamikor mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők voltunk, különféle kívánságok és élvezetek rabjai, gonoszságban és irigységben élők, egymástól gyűlöltek és egymást gyűlölők. De amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete, nem az általunk véghez vitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szentlélek által." Pál levele Titushoz 3:1-5  Szép és nehéz életprogram: a megszólás és a viszálykodás kerülése, megértőnek és szelídnek lenni. Sokkal könnyebb viszont esztelennek, engedetlennek, irigynek lenni és gyűlölködni. Valóban? Nem!!! Attól függ, honnan nézzük. Ha még nem voltam a csodafürdőben, amit a Szentlélek...

"Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; amikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erőt."  Korinthusbeliekhez írt első levél 15. fejezet 24. vers Az emberiség történelmét szemlélve láthatjuk, hogy időről időre, többnyire nagy kataklizmák, bizonyos évszámok (2000; 2012), válságok hatására felerősödik az úgynevezett ’világvége hangulat’. Ennek következtében milliónyi elképzelés és forgatókönyv látott már napvilágot. Idegen lények inváziója; meteor, vagy kisbolygó becsapódás; nukleáris háború; környezetszennyezés… nem beszélve a legkülönfélébb vallási meggyőződésekről. Mások komoly erőfeszítéseket tesznek, talán ezek ellensúlyozása végett, hogy létrehozzanak egy egységes földi békebirodalmat, ahol mindenki boldogan élheti a maga kis világát. A Szentírás azonban valami másról beszél. Nem emberi pokol és nem emberi paradicsom vár ránk. Az emberi megoldási kísérleteket Jézus visszajövetele fogja meghiúsítani. És a korinthusi...

Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!  Példabeszédek könyve  25,11 Ezen a reggelen öt nagyon egyszerű lépésben szeretném bemutatni, hogy hogyan tudom meghallani és továbbadni az Igét úgy, hogy az „… arany alma ezüst tányéron” legyen.  Az első, hogy  KERÜLJ TELJES NYUGALMI ÁLLAPOTBA! Ha autóval megyünk és nyomjuk a gázpedált, akkor az autó mindig gyorsabban és gyorsabban megy.  Vegyük le a lábunkat a gázpedálról és a sebességváltót tegyük üresbe. Az autó szép csendben gurul. Az életünk rohanásában is csendesedjünk el néha. Álljunk így meg az Úr előtt és mondjuk el neki: „ Uram, ha igent mondasz nekiindulok, ha nemet azt is elfogadom. Kész vagyok a Te döntésedet elfogadni, akár jó  akár rossz az én számomra.” Ezzel a magatartással várakozzunk az Úr előtt. Nagyon jó ha ilyenkor többet böjtölök és imádkozom. Másodszor kérjük az Urat, hogy NYILVÁNÍTSA KI AZ AKARATÁT AZ ÉN MEGSZENTELT KÍ...

"És mindezek, noha hit által jó bizonyságot nyertek, nem kapták meg az ígéretet. Mivel Isten mifelőlünk valami jobbról gondoskodott, hogy nélkülünk tökéletességre ne jussanak. Zsidókhoz írt levél 11:39-40 A hitről lehet hallani, olvasni, meg lehet frappáns gondolatokban határozni; mégis működés közben értjük meg csak igazán. Ez a fejezet csak annyit mond az elején, hogy a hit „a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés”. Ezek után emberek neve, arcképei, történetei villannak fel előttünk. Isten mindannyiunk hitét másként teszi próbára. A hit emberi sem egyformák. A közös vonás az, hogy bíztak egy nem látható Isten valóságában. A hívő ember túl lát a szemünk előtt lévő, kezünkkel megfogható, tudományosan meghatározható világon. pl: Ábel nem látta még a keresztre feszített Jézust, aki elveszi a világ bűneit, de engedelmesen, hitben áldozta fel a bárányt, aki Krisztust jelképezte. Nóé nem látott még tengert, de követte Isten para...

„és énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét: Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya: ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsőítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent: mert a népek eljönnek mind, és leborulnak előtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid.” Jelenések könyve 15:3-4 Mindenki a saját szólamát, a saját történetét énekli, de már nincsen bábeli zűrzavar, végre értjük egymás nyelvét. Mindenki a saját tapasztalatát foglalja dalba, de mégis különleges az összhang, mert mind Róla szól. Arról, hogy Isten belépett az egyes ember életébe, a tiédbe és az enyémbe, és nem hagyta, hogy lehúzzon minket a reménytelenség mocsara. Minden ének Róla szól, mert gondot viselt, cselekedett, élethelyzetet hozott egymás után, „királyokat taszított le, és királyokat támasztott” azért, hogy találkozhasson veled. Azért, hogy végre ne egyedül éld az életed, hogy végre megismerd, honn...