reggeli dicséret

"Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon." János evangéliuma 6:40 Feltámadni az utolsó napon - az egyik legszebb ígéret, ami létezik.  Előfeltétele: látni a Fiút és hinni Benne. Ennyi. Időben egyre közelebb kerülünk a feltámadáshoz. Isten adja meg, hogy a Fiúhoz is közelebb legyünk, ne csak a második eljöveteléhez! Az ihletett író így írja le ezt az eseményt: "A föld rázkódása, a villámok cikázása és az ég zengése közepette hívja elő Isten Fia az alvó szenteket. Kezét az ég felé emeli, és az igazak sírjára tekintve kiáltja: "Ébredjetek, ébredjetek, ébredjetek, ti, akik alusztok a porban, és keljetek fel!". A halottak az egész földön meghallják ezt a hangot, és akik hallják - minden nemzetségből, ágazatból, nyelvből és népből mérhetetlen sokan életre kelnek. A halál tömlöcéből lépnek elő, hervadhatatlan dicsőségben. Lépésük zajától zeng a föld. ...

„ Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint” ( Galata 5:25 ) A hétköznapi életben az elmélet és a gyakorlat nem mindig fedi egymást. Elviekben sok mindent ismerünk, tudjuk, hogyan kell(ene) működnie bizonyos dolgoknak, de a gyakorlat nem midig követi az elméletet. Például jól tudjuk, hogy a rendszeres testmozgás segít az egészség megőrzésében, mégis ritkán szakítunk rá időt. Vagy, hogy a korai fekvés megalapozza a másnapi friss ébredést, mégis sokszor éjszakázunk. Mert a gyakorlat sokszor elmarad az elmélettől, attól, amit elviekben jónak, helyesnek tartunk. Pál apostol arra figyelmezteti levele olvasóit, hogy a keresztényi életben is megtörténhet, hogy a gyakorlat nincs összhangban az elmélettel. Az, amit hitben elfogadtunk, igaznak, helyesnek, jónak tartunk, sajnos nem mindig látszik meg mindennapi életünkön. Szavainkban, tetteinkben, a dolgokhoz való hozzáállásunkban nem mindig nyomon követhető, hogy kik is vagyunk valójában, milyen elveket vallunk és ...

"Csend legyen az én Uram, az Úr előtt! Mert közel van az Úr napja, amikor áldozati lakomát rendez az Úr, és megszenteli azokat, akiket meghívott." Sofóniás próféta könyve 1:7 Biztosan jártál már koncerten. A zenekar bevonul, elfoglalják a helyüket, az első hegedűstől kezdve mindenki behangolja a hangszerét, hogy minden tökéletes legyen. Ami ezután következik, az egyszeri és megismételhetetlen. Ami most tökéletes, az a közönség emlékeiben örökre tökéletes marad, úgy, mint a hibák, amik pedig örökre tökéletlenek. A hangszereknek kifogástalan összhangban kell lenniük. Azután, mikor mindenki elkészült, a karmester felemeli a kezeit. A közönség feszülten figyel, a zenekar teljes csendben lesi az első kézmozdulatokat, hogy akkor minden figyelmüket összpontosítva adhassák elő azt, amire heteken, hónapokon, sőt, akár éveken keresztül készültek. Talán ehhez a képhez hasonlít leginkább az a gondolat, amit Sofóniás könyvében olvashatunk. Az egész világ feszülten várja, hog...

„De én az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét; meghallgat engem az én Istenem! Ne örülj, én ellenségem! Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a sötétségen ülnék is, az Úr az én világosságom!” Mikeás próféta könyve, 7. fejezet 7-8. vers Kedves Olvasó! Talán már te is találkoztál az alábbi kérdésekkel: Mondd csak, miért nyitod meg, és miért olvasod el napról napra a reggeli dicséretet? Egyáltalán miért olvasod rendszeresen a Szentírást, miért imádkozol? Miért jársz templomba? Miért vagy hívő? Miért vagy adventista? Ezáltal jobb az életed? Boldogabb vagy? Jobb a házasságod? Több pénz van a zsebedben? Sikeresebb vagy a munkádban? Egészségesebb vagy? Több az erőd? Tökéletesebb a jellemed? Elkerül már a bűn? Igen, ezek a materialista, önző gondolkodás kérdései: Miért éri ez meg nekem? Mi hasznom ebből? A Szentírás alapján azt kell, hogy válaszoljam: Nem azért vagyok adventista, mert ezáltal jobb, szebb, tökéletesebb, stb. lennék. sőt Dáviddal együtt be ...

„Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is vezetnem kell, és hallgatni is fognak a hangomra: és akkor lesz egy nyáj, egy pásztor.” János evangéliuma 10:16 Ahogyan a pásztor nyája előtt jár, s elsőnek találkozik az út veszélyeivel, úgy tesz Jézus is népével. A mennybe vezető utat Jézus lábnyomai jelölik ki nekünk. Az út lehet, lankás, vagy meredek, rögös, sziklás, vagy egyenes, de azon Jézus már keresztül ment, és mutatja az utat. Így tesz egy pásztor. Jézus olyan helyeken járt előttünk életében, ahol azelőtt még ember nem járt, és olyan dolgokat tett, amelyeket korábban senki. Lábai taposták a kegyetlen töviseket, s tették az ösvényt könnyebbé számunkra. Minden terhet, amit el kell viselnünk, Ő maga is hordozott.  Bár felemelkedett Isten színe elé, s osztozik a világegyetem trónján, Jézus mit sem veszített irgalmas természetéből. Ugyanaz a kedves, együtt érző szív, ma is nyitva áll az emberiség minden keserve számára. Kinyújtja átszege...

"Hát nem tudod és nem hallottad még, hogy örökkévaló Isten az Úr? Ő teremtette a föld határait. Nem lankad el és nem fárad el, s bölcsessége kifürkészhetetlen. Erőt ad a fáradtaknak, és gyámolítja a kimerültet. Még a fiatalok is elfáradhatnak, ellankadhatnak, az ifjak is összeeshetnek erőtlenül. De akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, mint a sasok. Futnak, de nem fáradnak ki, járnak-kelnek, de nem lankadnak el." Ésaiás 40.28-31 (Szent István Társulati Biblia) Napjaink egyik jellegzetes életérzése a fáradtság. Ennek hátterében néha rejtett betegség áll, de sokszor egyszerűen a megszokott életvitelünk, a krónikus stressz, a problémák felett érzett aggodalom az oka. Ebből következik, hogy keressük a felüdülés, feltöltődés, pihenés alkalmait, amit vagy sikerül megtalálnunk, vagy nem. Néha a szabadságról visszatérve fáradtabbak vagyunk, mint amikor elindultunk. A Biblia nem ígér soha el nem fogyó életerőt nekünk, sem azt, hogy egy-egy ...

„És ezt mondta nekem: Ezek az igék megbízhatók és igazak, mert az Úr, a próféták lelkének Istene küldte el angyalát, hogy megmutassa szolgáinak mindezt, aminek hamarosan meg kell történnie. És íme, eljövök hamar: boldog, aki megtartja e könyv prófétai igéit.” Jelenések könyve 22:6-7   A rongyosra olvasott piros szélű Biblia hiába várja már tulajdonosát a kisasztalon. A lapszéleken lévő apró jegyzetek egy részét már elmosta az idő és a sok-sok forgatás. Rengeteget volt a kezében. Ezzel kelt, ezzel feküdt, és beszélt róla mindenkinek, ha akarták, ha nem.  Nyugdíjas volt már, amikor megvette egy könyvárustól, és néhány nap alatt hatalmas fordulatot vett az élete, hiszen találkozott benne azzal az Istennel, akit keresett, akire szüksége volt, aki teljesen átformálta őt. Hosszú, rögös utat tettek meg együtt, de hűségesek maradtak egymáshoz a végsőkig.  Ragaszkodott Istenhez, a Könyvhöz és mindahhoz, amit benne felfedezett. Az élete részévé tette ezeket ...