reggeli dicséret

"Miután tehát megszabadultatok a bűntől, az igazság szolgáivá lettetek. Emberi módon beszélek, mert erőtlenek vagytok. Ahogyan tehát tagjaitokat a tisztátalanság és a törvénytelenség szolgálatába állítottátok, hogy törvénytelenekké legyenek, úgy most állítsátok tagjaitokat az igazság szolgálatába, hogy szentek legyenek.” Pál levele a rómaiakhoz 6. fejezet 18-19. verse Amikor valaki megfürdik, nem megy utána dagonyázni a sárba, legalábbis én nem szoktam. Ideális esetben fürdés után nem csinálunk olyan munkát, ami miatt ismét le kéne fürödnünk, egyszerűen azért, mert akkor értelmetlen lenne maga a korábbi rituálé. Ugyanígy ha valaki kiszabadul egy bilincsből, nem hiszem, hogy átmegy a másikhoz, és magára csapja, hogy márpedig ő rab szeretne lenni. Valami ilyesmiről beszél Pál is. Amikor valaki Istent kezdi követni, nem elvetemült gondolat, hogy Istent követi, és megpróbál az Ő törvénye szerint élni. Ez olyan egyszerű szerintem mint az egyszer egy. Persze csak kimondani, megélni nem

  "Olyan lesz Jákób maradéka a nemzetek között, a többi nép között, mint az oroszlán az erdő vadjai között, mint a fiatal hím oroszlán a juhnyájak között: amerre jár, tipor és tép menthetetlenül." Mikeás próféta könyve 5. fejezet 7. verse Szigeti Jenő professzor egyik Tihamér meséjében, a kis hangya hirtelen elkeserítő helyzetbe keveredik. "Egyszerre csak elsötétedett körülötte a világ. A szeméhez kapott hirtelen, mert azt gondolta, hogy megvakult. Mivel nem sütötte a nap a hátát, összeborzadt és fázni kezdett. Megállt, mintha földbe gyökerezett volna a lába. Egyre nagyobb kétségbeeséssel tekintgetett körbe, de a sötét nem oszlott. Egy szempillantás alatt elpárolgott a jókedve. Először csak pityeregni kezdett, majd torkaszakadtából bömbölt, úgy hogy összefutott az egész környék: -  Ellopták a Napot az égről! Ellopták a Napot!  - üvöltötte. Még toporzékolt is, de senki sem figyelt rá. A nagy kő, aminek az árnyékába tévedt, csak mosolygott rajta." (https://www.bibliai

"Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne." Pál második levele a korinthusiakhoz 5:21 Az 1960-as évek vietnámi háborúját ellenző hippi-mozgalmat legjellegzetesebb módon bemutató alkotása az 1967-es, Hair című musical (és az azonos című 1979-es film). A történet csúcspontján, miután a főhős a barátai segítségével még egy utolsó alkalommal kiszökik a katonai bázisról elbúcsúzni a szerelmétől, riadót fújnak, és az állomásozó katonákat — beleértve a főhős barátját, aki csak alibinek van a körletben — csapatszállító repülőre terelik. A főhős életben marad, mert a barátja helyette vonult a csatatérre. Ilyen, és hasonló történetekkel vannak tele a regények, filmek, sorozatok, sőt, néha-néha a híradóban is hallani önfeláldozásról egy-egy barát, vagy szeretett személy érdekében. 2019 nagy durranása volt a Marvel moziverzum aktuális etapjának lezárása, a Bosszúállók: Végjáték, melyben (talán így, két év után nem árulok el nagy titkot) Vas

  „ Most tehát az embereket akarom meggyőzni vagy Istent? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája. ”   ( Galátziabeliekhez írt levél 1. fejezet 10 . vers ) Ismerős a mondat? A mi gyülekezetünkben az a szokás…, Nálunk eddig úgy volt…, Ha itt akarsz dolgozni…, ha közénk akarsz tartozni…, ha szeretsz, akkor… Igen, volt idő, amíg én is azt gondoltam, hogy sikerül, mindenkinek megfelelni. Valahogy közös nevezőre hozni az egymásnak ellentmondó elvárásokat, a megkövült értelmetlen hagyományokat és a saját vágyaimat. Úgy, mint Péter apostol Antióchiában, aki együtt evett a pogányokkal, majd mikor megérkeztek zsidó honfitársai, gyorsan átült hozzájuk (Gal. 2:12), merthogy: Nehogy azt mondják… De hiába igyekeztem jó képmutatóvá, sikeres köpönyegforgatóvá válni, hamar be kellett látnom, hogy olyan, ami mindenkinek tetszik; Nincsen. Sőt, be kell, hogy valljam, sokszor nemhogy mások, de a saját elvárásaimnak sem tud

„Ezt mondja megváltód, az Úr, aki az anyaméhben formált: Én, az Úr alkottam mindent: egyedül feszítettem ki az eget, magam tettem szilárddá a földet.” Ézsaiás könyve 44.fejezet 24.vers A három egy különleges számjegy, ha Isten vonatkozásában vizsgáljuk. Miért? Gondoljunk csak a három királyokra, akik elmentek Jézushoz vagy gondoljunk a Szentháromságra: Atya, Fiú, Szentlélek. Bizonyára több hármas „fogatot” is megtudnánk nevezni, de most foglalkozzunk azzal, ami a fenti szövegben megtalálható. Amikor olvasom az igeverset három fő egységre tudom bontani: „ Ezt mondja megváltód, az Úr ”; „ aki az anyaméhben formált ” és „ Én,   az Úr alkottam mindent: egyedül feszítettem ki az eget, magam tettem szilárddá a földet ”. Úgy tudnám nézni ezt a szakaszt, mint egy végtelenség jelet ( ∞). Bármelyik oldalról nézem, vizsgálom, ugyanazt kapom. Akár az első részét veszem a legfontosabbnak, akár az utolsó részét, mindenképp olyan üzenetet kapok, amely felülírja az Istennel kapcsolatos gondolata

  "Eltöröltem álnokságaidat, mint felleget, és mint felhőt bűneidet; térj én hozzám, mert megváltottalak." Ézsaiás próféta könyve 44. fejezet 22. verse Gyerekkoromban mindig szerettük nézni a felhők vonulását az égen. Haverokkal, tesóimmal sokszor kitaláltunk valamit, hogy mit látunk, mert ezek a leheletgombolyagok mindig megformáznak valamit. Bárányt, suhanó hajót, sportautót és még sok mindent. Arra is emlékszem, hogy néhány perc után azonban a felhők változtak és a képek hipp-hopp tovatűntek. Nem tudom, a természetben van-e még valami, ami ilyen gyorsan változik. A hibáink azonban nem ilyenek. Vannak olyanok, amikről azt gondoljuk, örökre belevésődtek az emlékezetünkbe, vagy másokéba. A mai napig emlékszem rossz pillanatokra, amikor olyan embereknek okoztam fájdalmat, akiket nagyon szeretek. Az álnokság, úgy gondolom, talán az egyik legrosszabb, amit valaha tehetünk. Burkoltan, csendben, titokban rombolni, miközben a másik a barátjának, támogatójának gondol. Micsoda önzés,

„Jézus megkérdezte a fiú apjától: Mióta gyötri ez a betegség? Ő pedig ezt válaszolta: Gyermekkora óta. Gyakran vetette tűzbe is meg vízbe is, hogy elpusztítsa. De ha valamit tehetsz, légy segítségünkre, könyörülj rajtunk! Jézus pedig ezt mondta neki: Ha tehetsz?! Minden lehetséges annak, aki hisz. A fiú apja azonnal felkiáltott: Hiszek! Segíts a hitetlenségemen!” Márk evangéliuma 9:21-24 Rossz dolog betegnek lenni. És most nem is kell, hogy rögtön egy gyógyíthatatlan kór jusson eszedbe, elég, ha arra gondolsz, mennyire le tudja dönteni az embert a lábáról egy kiadós nátha, vagy egy gyomorbántalmakkal járó vírusfertőzés, esetleg egy deréktáji idegbecsípődés, vagy egy törés miatti több hetes kényszerpihenő. Ennél is rosszabb, ha a társad, testvéred esetleg a szülőd betegszik meg. És ami még megrázóbb, ha mindez a gyermekeddel történik. Az ifjú trónörökös egyik napról a másikra elkap valamilyen betegséget, te pedig minden csepp erőddel azon vagy, hogy segítsd felépülését. Azt a kis