reggeli dicséret

Uram, őseink Istene! Te vagy az Isten az égben, és te uralkodsz a népek minden királyságán! A te kezedben van az erő és a hatalom, és senki sem állhat meg veled szemben. A krónikák második könyve 20:6 Jósafát jó király volt, a Biblia Dávidhoz hasonlítja, aki – ha lehet ilyet mondani – az izraeli királyok non plus ultrája ként van számontartva. Nem csak gazdasági sikereket ért el az országban, de sikerrel vezette vissza a népét Istenhez is. Egy ilyen vezető igazán megérdemelné a támogatást – nem csak a népét, de Istenét is – ám a mai szakaszunk előzményeiben láthatjuk: vele sem ez történt. Sőt, ötszáz éves problémák, olyanok, melyekhez neki semmi köze nem volt, nehezítik az életét. A moábi, ammóni és menúi nemzetek hadserege, egymással összefogva délről megkerülte a Holt-Tengert, már annak nyugati oldalán, Én-Gediben táboroznak, kb 25-30 km-re Jeruzsálemtől. Harcra készen, felfegyverkezve várják a parancsot. Ezek azok a nemzetek, melyekkel kapcsolatban 550 évvel korábban Isten azt a par...

"De Mózes így felelt a népnek: Ne féljetek! Álljatok helyt, és meglátjátok, hogyan szabadít meg benneteket ma az Úr! Mert ahogyan ma látjátok az egyiptomiakat, úgy soha többé nem fogjátok látni őket. Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!" Mózes második könyve 14:13-14 Valahányszor megbántanak, késztetést érzünk, hogy visszavágjunk. Valaki beszól, méltatlankodik, megsért, mi pedig úgy érezzük, hogy ez a helyzet feljogosít bennünket arra, hogy vissza kézből üssünk vissza. Ilyenkor az ember óhatatlanul olyant szokott mondani, amit később megbán (még akkor is ha teljes mértékig igaza van). A népet elnyomják, kizsákmányolják, rabszolga sorba taszítják, és persze méltatlankodnak, esetleg lázadoznak is, de rá kell jönniük, hogy Egyiptom erősebb. Mózes ezt látja. Visszatér, és a szenvedés láttán az ő keze is ökölbe szorul, de visszafogja magát, és ahelyett, hogy tetézné a problémát, inkább megfontoltan beszédbe kezd. Nem egy háborgó ember beszédébe, hanem egy higgadt emb...

"Mi azonban, akik a nappal fiai vagyunk, legyünk józanok, vegyük magunkra a hit és a szeretet páncélját és mint sisakot, az üdvösség reménységét." Pál első levele a thesszalónikaiakhoz 5:8 1987-ben jelent meg Jackie Chan "Istenek fegyverzete" című akció-vígjátéka. Egy kalandor megtalálja az istenek fegyverzetének egy darabját. Ezek után mindenki megpróbálja elkapni, visszaszerezni tőle. Mindenki meg akarja szerezni, mert legendás erejű tárgyakról van szó. Értékük felbecsülhetetlen, képesek a világot felforgatni. Bármilyen meglepő, de a mi kezünkben is lehet ilyen fegyver. Pál azt mondja, hogy három olyan fegyverünk van, ami már korábban többször is alapjaiban rengette meg a világot. Olyan vértünk van, amin nem hatol át semmilyen kard. Olyan sisakunk van, ami a legerősebb buzogány ütésétől is megvéd bennünket. A hitet és szeretet mint páncél viseljük. Egy mellvértként takar be bennünket. 1. A hit véd minket, hogy el ne veszítsük az irányt. El ne veszítsük azt, akire ...

“Ne mondd: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az Úrban, ő megsegít téged.” Példabeszédek könyve 20. fejezet 22. vers Olyan könnyű bosszúállónak lenni. Valaki odamondogat nekünk akár személyesen, vagy csak egy komment háborúban, és máris feljogosítva érezzük magunkat, hogy visszavágjunk. Persze nagyon szépen meg tudjuk ideologizálni, hogy miért jogos amit teszünk, vagy minket csak a szeretet hajt, és valójában csak nevelő szándékkal tesszük. A válóságban azonban legtöbbször csak meg akarjuk ezzel győzni magunkat, hogy nem is rossz a bosszú. Hallottál már gyerekeket civakodni? Amikor a szülő vagy tanár közbeavatkozik, szinte mindig az első reakció, hogy valamelyik gyerek felkiált, hogy “ő kezdte”. Amikor én mondtam ezt, édesanyámék mindig azt válaszolták, hogy “te meg folytattad”. Nem jogosít fel a másik viselkedése hasonló magatartásra. Nem tehetem meg, hogy ha valaki sérteget, akkor visszaszólok, mert semmi mást nem érek el vele, mint megsértem őt is, és folytatja. Ha megaláznak, és vis...

“De Jézus ezt mondta: Engedjétek e kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké a mennyek országa.” Máté evangéliuma 19.fejezet 14. vers A skandináv mitológia szerint a Valhallába a nagy harcosok jutnak. A legnagyobb dicsőség, ha valaki egy harc során veszti életét, így helyet foglalhat a “mennyekben”. Persze egy gyerek elég nehezen érheti el ezt. Valahogy amikor a mennyre gondolunk, akkor beleesünk abba a hibába, amibe a skandinávok is. Mi is harcolni akarunk az örök életért. Küzdeni azért, hogy elfoglaljuk a méltó helyünket. Úgy fogjuk fel, mint egy háborút, ami a fejünk felett zajlik, és nekünk a frontvonalon a helyünk. Elárulok egy titkot. Gyerekeket nem visznek a frontra harcolni. Jézus azt mondja, hogy mi körülbelül annyit tehetünk a megváltásunkért, mint egy gyerek egy háború kimeneteléért. Kétezer év telt el azóta, hogy Jézus meghalt a kereszten. A megváltásod azóta vár téged. Semmit sem tehetsz érte, csak el kell fogadnod. Mint egy gyermek, ak...

"Ti azonban, szeretteim, épüljetek szentséges hitetekben, imádkozzatok a Szentlélek által, tartsátok meg magatokat Isten szeretetében, várva a mi Urunk Jézus Krisztusnak irgalmát az örök életre. Könyörüljetek azokon, akik kételkednek, mentsétek meg őket kiragadva a tűzből. Másokon is könyörüljetek, de félelemmel, utálva még a ruhát is, amelyet testük beszennyezett." Júdás levele 20-23 Nemrég lehetőségem volt interjút készíteni egy keresztény fiatalemberrel, aki úgy döntött, minden módon, még a hobbija révén is Isten dicsőségét akarja hirdetni az embertársai felé. Mivel világ életében szeretett mozogni, illetve gyermekkora óta otthon van a harcművészetek világában, megalapította a Keresztény Harcművészetet , egy olyan harcművészeti formát, mely a keleti filozófia helyett Isten evangéliumát veszi alapul mindenben, amit tanít az edzőteremben. Természetesen sok kereszténynek nem tetszett az interjú, nem értették, hogy hogyan lehetséges összeegyeztetni egy harcművészeti formát és ...

“Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, de nem vétkezett. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” Zsidókhoz írt levél 4. fejezet 15-16. vers A mondás úgy tartja, hogy kibicnek könnyű. A focival is a legnagyobb probléma, hogy akik értenek hozzá, csak a lelátón szurkolnak, és pontosan tudják mit kellene csinálni a játékosoknak. A pálya mellől bekiabálni egyszerű, de lent játszani nem az. Minden máshogy néz ki a fotelben ülve mint a pályán rohanva a labda után. A másik embert szemlélve sokszor állapítjuk meg, hogy mennyire rossz úton jár, mi teljesen másképp döntöttünk volna a helyében, és milyen jól tettük volna. Mindig könnyebb kintről nézni a dolgokat. Távolról szemlélve sokkal egyszerűbb döntést hozni, sőt akár ítélkezni. A baj, hogy ez közel sem olyan objektív mint gondolnánk. Saját véleményünke...

“Öltsétek magatokra Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben.” Efézusiaknak írt levél 6. fejezet 11. vers Mindig is szerettem a fegyvereket. Már kisgyerek koromban nagyon élveztem utánajárni a különböző korok harcászatának. Szerettem az íjakat, a kardokat. Fiúként izgalmas volt számomra mindig. Férfiak, tegyük kezünket a szívünkre, mindannyiunknak volt kardozós időszaka. Pál is egy ilyen férfi volt. Közvetlen mielőtt megtért volna, üldözte a keresztényeket. A Biblia azt mondja, hogy “fenyegetéstől és öldökléstől lihegve” (Apcsel 9:1) üldözte a keresztényeket. Egy olyan ember, aki ismerte a kezében a kard érintését. Olyan vehemensen volt képes a számára érthetetlen vallásban élőket támadni, ami megrémíti az embert. Ebből a személyből lett az evangélium egyik legnagyobb hírnöke. A Jézus egyik legerőteljesebb élharcosa korábban egy félelmetes ellenfél. Ez a személy folyamatos háborúban állt. Amíg még fiatalon a kereszténységet üldözte, harcolt egy vallássa...

"De Mózes kezei elfáradtak. Ezért fogtak egy követ, alája tették, és ő ráült. Áron és Húr pedig tartotta a kezét, az egyik erről, a másik amarról, úgyhogy a két keze fölemelve maradt napnyugtáig." Mózes második könyve 17:12 Az év tele van nemzeti ünnepekkel, évfordulókkal, jeles napokkal, melyeket kívülről tudunk és melyekről évről-évre megemlékezünk. Ilyenek az Államalapítás ünnepe, az 1848-as, vagy az 1956-os forradalom emléknapjai, a Húsvét, a Pünkösd, a Karácsony, vagy az Új év napja, a magyar egészségügy napja, pedagógus nap, nem is beszélve születés- és névnapokról. Csak azzal, hogy felsoroltam az ünnepek  neveit,  biztos vagyok benne, hogy a dátumok is mind-mind azonnal eszedbe jutottak. Sőt! Sok ünnepet nem is a tényleges neve, hanem a dátuma alapján ismerünk jobban: március 15, október 23, és egy hét múlva jön az augusztus 20 is. De van egy ünnep, ami minden évben elsiklik a figyelmünk mellett, noha vannak, akik számára ez is legalább olyan fontos, mint a fentiek...

„Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.”   ( Példabeszédek könyve 3. fejezet 26. vers ) Nemrég a youtube-on egy a különleges katonai egységek kiképzését bemutató videót néztem, amiben bemutatták, hogyan készítik fel őket a legextrémebb körülmények között is a túlélésre. Például, mindenféle eszköz, fegyver, kés, élelem, stb. nélkül kitették őket egy hónapig az dzsungelbe, ahol az ott fellelhető dolgokat használva gyújtottak tüzet, készítettek búvóhelyet, kerestek vizet, ejtettek vadat. És persze közben el kellett kerülniük, hogy akár a természet, (mérgező növények, veszélyes állatok, mocsár, egyebek), akár az ellenség (egy egység, akik keresték őket) áldozatává váljanak. A kiképzés olyan kemény, ahogy a videóban el is hangzott, hogy ezt a küldetést a jelentkezőknek csupán kevesebb, mint 5-6%-a képes sikeresen végigcsinálni. S persze mondhatod; Én ilyen őrültségre sohasem vállalkoznék! Csakhogy ki kell, hogy ábrándítsalak, a Bi...

„Ezek a harci kocsikat, amazok a lovakat emlegetik dicsekedve, mi pedig Istenünknek, az ÚRnak a nevét.”  Zsoltárok könyve 20. fejezet 8.  Általában is igaz, hogy a királyért az elöljárókért, vallási vezetőkért imádkozni szoktak, de különösen akkor van szükség imára, amikor őket valamilyen veszély fenyegeti. Amikor ez a zsoltár íródott, akkor is hasonló helyzet állt fent, a király épp háborúba készült. A felkészülést, sok dolog mellett nagy feszültség jellemzi, és még nagyobb akkor, ha Isten segítsége nélkül készülnek a harcba. Közel volt a „veszedelem napja” az ütköztet. Az egész zsoltár nem hosszú, érdemes elolvasni. Az első részben a királyért mondott imát láthatjuk. Ünnepi alkalmakkor használják a „Jákób Istene” kifejezést is. A király maga is részt vesz az ünnepélyes szertartáson. Hallja az érte elmondott imát és az Istenhez intézett kérést is. A papok kórusa ünnepélyesen kérte az Urat, hogy adjon a királynak segítséget szentélyéből, a Sionról. Áldozatokat muta...

„Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.” Pál apostol második levele Timóteushoz 4. fejezet 7-8. vers Pál apostol, közelgő halálával kapcsolatban írja le ezeket a kijelentéseket Timóteusnak. Isten királyi uralmának, országának győzelmes megjelenésének említésével Isten irgalmasságára és megváltó művére hívja fel figyelmét, amelynek a szolgálatában áll. E szavakat olvasva az elmúlás egyáltalán nem negatív csengésű. Az ember, ha a rábízott feladatot elvállalja, és megtesz mindent azért, hogy azt a lehető legtökéletesebben végezze, és életének megváltójaként tekint Krisztusra akkor nagyobb jutalmat kapunk, mint itt a földön bármikor is kaphattunk volna. Sokszor megkérdezzük magunktól: „Vajon mit is csinálok én itt?” Sokan sokkal nagyobb élettapasztalatt...

„ Mert az Úr, a ti Istenetek veletek megy, hogy harcoljon érettetek a ti ellenségeitekkel, hogy megtartson titeket. ” (Mózes ötödik könyve 20. fejezet 4.vers) Sokan ezen és hasonló sorokra hivatkozva nem olvassák az Ószövetséget, mondván, hogy az itt található harcos, erőszakos, kegyetlen Isten képe nem fér össze az Újszövetség alázatos és szelíd jézusi szeretettel. Pedig érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy egyrészt, miért úgy jelenik meg Isten, mint aki „ellenségeskedést szerez” (1Móz.3:15); aki özönvízzel pusztítja el a földet; aki a kivonuláskor így bátorítja népét:   „Ne féljetek, megálljatok! És nézzétek az Úr szabadítását, amelyet ma cselekszik veletek; mert amely Egyiptombelieket ma láttok, azokat soha többé nem látjátok. Az Úr hadakozik ti érettetek; ti pedig veszteg legyetek.” (2Móz.14:13-14) Aki, mint a mennyei sereg fejedelme (Józs.5:14-15) jelenik meg Józsuénak és aki „hadakozik vala Izraelért” (Józs.10:14). Akit a próféták rendszerint „Sereg...