Szükségleteink
Máté szerinti evangélium 4. fejezet 4. vers
Van az életünknek három fontos területe, ami mindannyiunknak számít. Az első, hogy kielégíthetjük-e szükségleteinket. A második, hogy irányíthatjuk-e az életünket. Míg végül a harmadik, hogy mire vagyunk képesek a hatalomért. Ezek olyan kérdések, melyekre nagyon fontos jó választ adnunk.
Mielőtt Jézus elkezdte volna küldetésének beteljesítését mindezekre megtalálta azt. Nem mások voltak ezek, mint az ellenség kísértései, hogy eltérítsék őt eredeti szándékától, de Megváltónk győzött felettük. Ha ismerjük a történetet, akkor tudjuk, hogy a győzelme kulcsa Isten írott szava, a Szentírás volt. De ne gondoljuk, hogy ezek a hitpróbák bennünket elkerülnek majd. Olvasva a Biblia lapjait tudjuk, hogy már az első emberpárnak is feleletet kellett találnia az első kísértésre és ők a szükségletek próbájában el is buktak.
Mi az, amire valóban szükségünk van ahhoz, hogy hűen kövessük Urunkat? Ha éhesek vagyunk, ha szomjasak vagyunk, ha fáradtak vagyunk szinte nem is tudunk másra gondolni csak az ételre, az italra, a pihenésre. Ahhoz, hogy ezekről elfeledkezzünk, hogy lemondjunk róluk valami fontos cél, valami nagy dolog kell. Mint a sportolónak, aki az első helyért diétázni is hajlandó, miközben folyamatosan edz. Vagy mint a sivatag vándora, aki beossza utolsó korty vizét is, hogy elérjen az oázisig és úgy, mint sok ember, aki családja életkörülményeinek javítása érdekében a pihenést elhalasztva éjt nappallá téve dolgozik. A szükségleteinket mindig meghatározzák a céljaink.
De mi volt Jézus célja? Sátán azt gondolta - próbálta elhitetni vele - ,hogy célja nem más, mint a bizonyítás. Bebizonyítani, hogy Ő Isten Fia. "Ha valóban Isten Fia vagy..." - így kezdődött minden kísértése. Urunk tudta, hogy Ő Isten Fia, anélkül is, hogy bizonyítania kellene. Az Ő célja a mi megváltásunk, megmentésünk volt, nem vágyainak, szükségleteinek kielégítése. Ezért meg kell értenünk nekünk is, hogy a szükségleteink és a kísértéseink mindig el akarnak bennünket is terelni a helyes útról. A mai ember sokszor gondolkozik tévesen, hogy erre, vagy arra van a legnagyobb szüksége, amire valójában nincs is. Ne engedjük, hogy vágyaink, érzékeink, vagy mások irányítsák szükségleteinket! Tartsuk szemünket a célon!
Mielőtt Jézus elkezdte volna küldetésének beteljesítését mindezekre megtalálta azt. Nem mások voltak ezek, mint az ellenség kísértései, hogy eltérítsék őt eredeti szándékától, de Megváltónk győzött felettük. Ha ismerjük a történetet, akkor tudjuk, hogy a győzelme kulcsa Isten írott szava, a Szentírás volt. De ne gondoljuk, hogy ezek a hitpróbák bennünket elkerülnek majd. Olvasva a Biblia lapjait tudjuk, hogy már az első emberpárnak is feleletet kellett találnia az első kísértésre és ők a szükségletek próbájában el is buktak.
Mi az, amire valóban szükségünk van ahhoz, hogy hűen kövessük Urunkat? Ha éhesek vagyunk, ha szomjasak vagyunk, ha fáradtak vagyunk szinte nem is tudunk másra gondolni csak az ételre, az italra, a pihenésre. Ahhoz, hogy ezekről elfeledkezzünk, hogy lemondjunk róluk valami fontos cél, valami nagy dolog kell. Mint a sportolónak, aki az első helyért diétázni is hajlandó, miközben folyamatosan edz. Vagy mint a sivatag vándora, aki beossza utolsó korty vizét is, hogy elérjen az oázisig és úgy, mint sok ember, aki családja életkörülményeinek javítása érdekében a pihenést elhalasztva éjt nappallá téve dolgozik. A szükségleteinket mindig meghatározzák a céljaink.
De mi volt Jézus célja? Sátán azt gondolta - próbálta elhitetni vele - ,hogy célja nem más, mint a bizonyítás. Bebizonyítani, hogy Ő Isten Fia. "Ha valóban Isten Fia vagy..." - így kezdődött minden kísértése. Urunk tudta, hogy Ő Isten Fia, anélkül is, hogy bizonyítania kellene. Az Ő célja a mi megváltásunk, megmentésünk volt, nem vágyainak, szükségleteinek kielégítése. Ezért meg kell értenünk nekünk is, hogy a szükségleteink és a kísértéseink mindig el akarnak bennünket is terelni a helyes útról. A mai ember sokszor gondolkozik tévesen, hogy erre, vagy arra van a legnagyobb szüksége, amire valójában nincs is. Ne engedjük, hogy vágyaink, érzékeink, vagy mások irányítsák szükségleteinket! Tartsuk szemünket a célon!
