reggeli dicséret

Mindezek arra várnak, hogy idejében adj nekik eledelt. Ha adsz nekik, szedegetnek, ha bőkezű vagy, jóllaknak javaiddal. Zsoltárok könyve 104:27-28 Voltál már igazán éhes? Érezted már azt, amikor fáj az éhség? Voltál már igazán farkas éhes? Az éhség kegyetlen dolog. Vannak akik jobban bírják, vannak akik kevésbé. Van aki szenved, van akin szinte észre sem lehet venni egy darabig. Egy dolog viszont mindenkire igaz. Ha sokáig éhezik, attól szenved. Mikor megszületett a kisfiam meg kellett tanulnom, hogy az evésnek ideje van, és nem lehet csak úgy hasra ütve csinálni. Ha három óránként enni kell, akkor három óránként enni kell. Az étkezésnek rendelt ideje van. Ha késik épp olyan rossz mintha túl korán érkezik. Ha későn jön, akkor az éhség kínoz, ha túl korán akkor fáj a has tőle. A zsoltáros tudja, hogy Isten órája pontosan ketyeg és tudja hogy mikor kell enni adnia. Tudja, hogy a szükségleteket kielégítő Teremtő nem vonja meg áldását gyermekeitől. Az, aki fenntartja a világegyetemet nem a...

És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne. János evangéliuma 3:14-15 Izráel népe már az ígéret földjének határán volt, de valahogy mindig szembejött egy újabb akadály, egy újabb próba. Ezúttal mérges kígyók lepték el a tábort, és martak, akit értek. És mi volt Mózes megoldása? Isten utasítására rézből elkészítette a mérges kígyók mását, majd feltűzte egy póznára. Ha bárkit megmar a kígyó, csak tekintsen fel a szoborra, és túléli a marást. És ez így is történt. A kígyók nem tűntek el egy szempillantás alatt, a harapás sem gyógyult meg varázsütésre, de aki felnézett, túlélte. Ma sincs ez másképp. Csak ma sokkal inkább (akár önhibánkból, akár önhibánkon kívül) ember-marások érnek bennünket. Egy-egy gúnyos szó, egy udvariatlan gesztus, egy veszekedés, egy konfliktus elmérgesedhet, és megfertőzheti egész napunkat, vagy akár egész életünket. És a pusztai kígyókhoz hasonlóan az emberek sem tűnnek el...

Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk. Azért nem ismer minket a világ, mert nem ismerte meg őt. János első levele 3:1 II. Erzsébettel, Anglia egykori királynőjével történt meg egy alkalommal, hogy a balmorali birtokának kertjében sétálgatva megszólította két turista, és beszélgetésbe elegyedtek. A turisták afelől érdeklődtek, hogy tudja-e, hogy a királynő meg szokott-e jelenni a birtokon időről-időre, ahogy azt az interneten olvasták. A királynő biztosította őket, hogy igen, Anglia királynője, II. Erzsébet bizony elég gyakran pihen ezen a gyönyörű helyen Skóciában. A beszélgetőpartnerek meg is kérdezték azonnal, hogy az idős hölgy találkozott már korábban a királynővel, mire Erzsébet csak annyit válaszolt: “Én nem, de a mögöttem álló úriember minden bizonnyal!” a testőrére mutatva. Hogy a fenti történet igaz-e, azt nem tudom, hiszen Erzsébet királynőt mindig is könnyű volt felismerni. Ugyanakkor ha a lic...

Oh ne haragudjál Uram felettébb, és ne mindörökké emlékezzél meg álnokságinkról; ímé lásd, kérünk, mindnyájan a Te néped vagyunk. Ézsaiás könyve 64. fejezet 8. vers Tudod melyik a két legnagyobb hatalommal bíró és egyben a két legnehezebben kimondható szó? Az egyik szó: Szeretlek. Amit én is oly félénken, elcsukló hangon vetettem oda az első randevún, és azóta is oly nehezen és ritkán mondom ki. A másik szó: Bocsánat. Amit szüleim próbáltak ugyan belém verni – mert zsigerileg hiányzott belőlem – „kérj szépen bocsánatot”, mondogatták, de olyan ciki, olyan megalázó, olyan…, bizony, még Istentől is többet kérem a mindennapi kenyeret, a gyógyulást, az áldást, mint bocsánatot. Pedig mennyivel más lenne ez a világ, mennyivel más lenne az életem, mennyivel más minőségű kapcsolataim lennének, ha többet használnám ezt a két szót: Szeretlek és Bocsánat. S persze, ahogy a szeretetet sem csak szavakkal lehet kifejezni, több szeretetnyelv van - (Itt jegyzem meg, csak így zárójelben, az ’Öt szeretet...

És amit csak kértek majd az én nevemben, megteszem, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban. János evangéliuma 14.fejezet 13.vers Te mit kérnél, ha ott állna előtted Jézus és a szemedbe mondaná ezt a mondatot? A válasz többnyire attól lenne függő, hogy milyen érzéseket keltene bennünk ez a mondat.   „Vajon tényleg bármit kérhetek?”, „Nem is tudom, hogy merjek-e kérni…”, „Túl kicsi vagyok én ahhoz, hogy Isten teljesítse, amit kérek…”-merülhet fel a gondolat. Tényleg ennyiről lenne szó? Vajon csak azért került volna be a Bibliába ez a mondat, hogy teljenek a lapok és más oka nincs is? Ahhoz, hogy megértsük ennek a mondatnak a lényegét, figyelembe kell vegyünk egy fontos ismertetőjelet. Az evangéliumok olvasása közben megfigyelhető, hogy amikor Jézus egy fontos mondatot vagy felhívást intéz a hallgatóság felé, akkor nem azt mondja, hogy „Ez most fontos, szóval tessék figyelni.”, hanem egy kettős nyomósító formulát alkalmaz, amely nem más, mint a „Bizony-bizony” (12.v.). Ennél nagyobb és ...

Eredj a hangyához, te rest, figyeld meg útjait, és légy bölcs! Bár nincs vezére, elöljárója vagy ura, nyáron mégis megszerzi kenyerét, aratáskor összegyűjti eledelét . Példabeszédek6:6-8 Amikor a biblia eme szakaszát tanulmányozzuk, példaként állítjuk a lusta emberek elé a hangyák életét, hogy lám milyen serény a hangya, mert nyáron meg begyűjti a téli ennivalót, és milyen példamutató a szorgalom szempontjából. Azonban ebben az igében nemcsak a szorgalom hangsúlyos, hanem az is, hogy időben, amikor annak ideje van akkor gyűjti össze a kenyerét. Mintha ezzel azzal akarna bátorítani az ige, hogy megfelelő időbeosztás szerint éljünk, azaz találjuk meg a harmóniát a munka és a pihenés, a megfeszített tempó és a sziesztázás között. És mennyire szükségünk van erre. A szélsőséges időbeosztások idejét éljük. Éjszakai műszakok, meghosszabbított munkaórák a mobilunkkal a kézben, kötetlen munkaidők stb. kavalkádjában nem csoda, hogy állandóan ki vagyunk fáradva és amikor pihennünk kellene számolj...

…a te utódod által nyer áldást a föld minden népe, mert hallgattál szavamra. Mózes első könyve 22:18 Vajon hogyan képzelte el Ábrahám az áldást? Azt az áldást, ami rajta és utódján keresztül a föld minden népére hatással lesz? Vajon benne volt az utód halála? Főként a Mórijjá hegyén történt megrázó tapasztalat után. A tanítványok elképzeléseiben a halál nem tartozott hozzá ahhoz, ahogy várták a próféciák beteljesedését. Nem úgy képzelték a Messiás küldetését, ahogy az végül megtörtént. Királyságot vártak, de csak töviskorona jutott a Felkent fejére. Fényes, ellenségektől mentes korszakot, szabadságot, gazdasági fellendülést reméltek, ugyan jól lakott 5000 éhes ember, és ki tudja, hányan kiáltottak Hozsánnát virágvasárnapon, de végül kereszt jutott a zsidók királyának a pompás trónszék helyett. Másként jött Krisztus, mint ahogy várták, másként történt az áldás, a felszabadítás, sőt, másként az uralom is. De Krisztus így lett király. Töviskoronával, szenvedéssel, korbácsütésekkel és ke...