Az apostol féltő szavai
„ Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplőtlen szüzet állítsalak a Krisztus elé. Félek azonban, hogy amiként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak és eltávolodnak a Krisztus iránt való egyenességtől. ” Korinthusbeliekhez írt második levél 11. fejezet 2-3. vers Sapka, sál, kesztyű! Öltözz fel rendesen! Amíg nincs kész a leckéd, addig nincs játék! A zöldséget is tessék megenni! Holnap korán kelünk, irány aludni! Nem, most nem mehetsz el a többiekkel moziba. Nem hiszem, hogy akadna olyan, aki gyermekkorában szerette az ilyen és ezekhez hasonló szülői intelmeket. Én momentán sokszor úgy éreztem, hogy ezekkel direkt bosszantani és korlátozni akarnak. Főleg kamaszként éreztem ezt, mikor azt hittem, hogy én már mindent tudok, sőt sokkal jobban, mint az apám meg az anyám. Aztán, persze ahogy telnek az évek, az ember rájön, hogy a szülők nem rosszakaratból, hanem féltésből mondtak...