Tűzpróba
„Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert ama nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg.” ( Korinthusbeliekhez írt első levél 3. fejezet 13 . vers ) Úgy tűnt, hogy a sok megpróbáltatás után végre révbe értek; állami elismerés, megbecsülés, vezetői pozíció, biztos megélhetés… Majd azon a bizonyos napon, amikor megszólaltak a harsonák, sípok, hárfák, citerák, és amikor mindenki leborult a nagy arany szobor imádására, akkor ők hárman, Ananiás, Azariás és Misáel, az uralkodó parancsának ellenszegülve, állva maradtak. Mikor a király elé vitték őket, tudták, hogy mi következik. Szemük láttára gyújtották be a tüzes kemencét, érezték a felcsapó lángok hevét és szagát. De nem hátráltak meg, nem kötöttek kompromisszumot, hanem az Örökkévalóhoz való ragaszkodásukról vallomást téve léptek a tűz közepébe. „A mi Istenünk, akit mi szolgálunk, ki tud minket szabadítani az égő, tüzes kemencéből,… De ha nem tenné is…”...