reggeli dicséret

Az Úr ezt mondta: Gyere ki, és állj a hegyre az Úr színe elé! És amikor elvonult az Úr, nagy és erős szél szaggatta a hegyeket, és tördelte a sziklákat az Úr előtt; de az Úr nem volt ott a szélben. A szél után földrengés következett; de az Úr nem volt ott a földrengésben. A földrengés után tűz támadt; de az Úr nem volt ott a tűzben. A tűz után halk és szelíd hang hallatszott. Amikor Illés ezt meghallotta, palástjával eltakarta az arcát, kiment, és megállt a barlang bejáratánál… Királyok első könyve 19:11-13 Nem rég jelent meg egy könyv az Advent Kiadónál, aminek a címe nagyon megragadta a figyelmemet: Már nem félek Istentől. Az első fejezetben leírja a szerző, hogy úgy volt lelkész évtizedeken át, hogy félt tőle. Bennem azonnal felvetődött a kérdés: hogy tudott lelkész lenni úgy, hogy félt Istentől? Meg is kérdeztem tőle, és a válasza érthetővé tette a számomra különös helyzetet. Ugyanaz volt az ő esetében az ok, ami sok embernél: téves elképzelése volt Istenről. A legtöbb ember szeret...

„ Az ÚR ezt mondta: Jöjj ki, és állj a hegyre az Úr színe elé! És amikor elvonult az Úr, nagy és erős szél szaggatta a hegyeket, és tördelte a sziklákat az Úr előtt; de az Úr nem volt ott a szélben. A szél után földrengés következett; de az Úr nem volt ott a földrengésben. A földrengés után tűz támadt; de az Úr nem volt ott a tűzben. A tűz után halk és szelíd hang hallatszott. Amikor Illés ezt meghallotta, palástjával eltakarta az arcát…” 1Királyok 19:11-12. „Nem isteni hatalmának óriási megmutatkozásával, hanem "halk és szelíd hang" -on akarta Isten kinyilatkoztatni önmagát szolgája előtt. Meg akarta Illést tanítani arra, hogy nem mindig a leglátványosabb munkával lehet a legeredményesebben véghezvinni szándékát. Miközben Illés várt az Úr kinyilatkoztatására, zengett az orkán, villámok cikáztak, pusztító tűz sepert el mellette; de Isten ezekben nem volt jelen. Azután egy halk hangot hallott a próféta, és befedezte fejét az Úr jelenlétében. Nem volt már ingerült. Sze...