reggeli dicséret

Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. Pál levele az efézusiakhoz 5:15-16 Krónikus halogató vagyok. Nem ritka, hogy valamit az utolsó utáni pillanatban kezdek el megcsinálni, azzal a tudattal, hogy majdnem biztos nem végzek vele. Egy jól ismert anekdota szerint egy alkalommal két egyetemista beszélgetett. - Hú! Most látom csak, hogy holnap vizsgázunk japánból! - Mondja az egyik. - Nem gond. Van belőle jegyzet. A krónikus halogatás nem teszi egyszerűvé az életet. Nehéz megtalálni azt a pillanatot, amikor neki kell állni a munkának. Már amikor a határidő a tarkóban liheg, akkor jut el a tudatig, hogy el kéne kezdeni csinálni valamit. Pál szavai érdekesek. Nem azt mondja, hogy kapkodj, és nem is azt mondja, hogy halogass. Azt mondja, hogy találd meg a megfelelő pillanatot. Pontosan tudja, hogy milyen nehéz feladat ez. Pontosan tudja, hogy a két véglet között egyensúlyozni kihívást jelent mindenki számára. Has

"Erre Péter beszélni kezdett, és ezt mondta: Most értem meg igazán, hogy Isten nem személyválogató, hanem minden nép között kedves előtte, aki féli őt, és igazságot cselekszik."     Apostolok Cselekedetei 10. fejezet, 34-35. vers A testben megjelent Isten a halszagtól bűzlő, csurom vizes munkásokat is meglátogatta, csak azért, hogy személyesen elhívja őt követőjének, barátjának. Három másik halásszal ugyanezt tette. Sőt, Isten Fia egy aljas vámszedőt is elhívott, majd együtt vacsorázott mindenféle söpredékkel, és gyanús alakokkal. Ez az Isten hozzáért a tisztátalanokhoz, bűnösökhöz, fertőző betegekhez, és segített rajtuk, akár még szombaton is. Ölébe vette az ordító, magatehetetlen csecsemőt, örült a viháncoló, rendetlen gyerekeknek, és végighallgatta a szülők panaszait. A Krisztus szóba állt a nőkkel, ha kellett, meggyógyította őket, és nem zárta ki őket az őt követők köreiből. Leállt beszélgetni a rómaiakkal, és a többi idegennel. Együttérzett velük, megetette és meggyógyít

De megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az ÚR nevét, mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lesz a menedék az ÚR ígérete szerint, és azok menekülnek meg, akiket elhív az ÚR. Jóel próféta könyve 3:5 Én azok közé a naív emberek közé tartozom, aki nem fél világméretű háborúktól, éhínségtől, üldözéstől – valami érthetetlen okból kifolyólag boldogabb az életem úgy, hogy nem gondolkozom ilyeneken. (Van elég bajom enélkül is.) Viszont pontosan tudom azt is, hogy emberek tucatjai tekintenek aggodalommal a jövőbe.  Az Amerikai Egyesült Államokban például keresztény egyházak építették fel identitásukat aköré a gondolat köré, hogy a világnak bármelyik pillanatban vége lehet (ezzel önmagában nincs probléma) és erre a lehető legjobban fel kell készülnünk (ezzel már van probléma). Mire gondolnak felkészülés alatt? Arra ösztönzik a tagokat, hogy bunkereket rendezzenek be, ahol akár évekig is meghúzódhatnak, töltsék fel az óvóhelyeiket instant ételekkel, vízszűrő berendezésekkel, készüljenek atomháb

„Ifjúságomnak vétkeiről és bűneimről ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!” 25. Zsoltár 7. vers Három kereszt áll a Golgotán. Három ember függ a szégyenfán. Két bűnös találkozik A Kegyelemmel.   Nincs mentségem, nincs érdemem.     Ha te vagy az isteni irgalom,   Nincs másom, csak egy kérése ​  Segíts innen leszállnom!        „Emlékezzél meg rólam , ​         ÉN  már  M egszolgáltam  a  te  jóvoltodért , Uram!”   ​ ​        a  szabadságom!     S mit tesz a Kegyelem? Nem száll le a keresztről. Nem szabadítja meg  sem  magát, sem  e kettőt.   Jobbra ígér: „Velem leszel!” B alra hallgat és szertenéz. Ajkán a sóhaj: Atyám!   Bocsáss meg nekik! Mert nem tudják…    De én tudom,  Tudom, kinek hiszek. Számomra te vagy:  A KEGYELEM   Atyám! Itt és most ,  én is a  te kezeidbe teszem le az  én lelkemet.

„Másnap, amikor az ünnepre érkező nagy sokaság meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön, pálmaágakat fogtak, kivonultak a fogadására, és így kiáltottak: Hozsánna! Áldott, aki jön az Úr nevében, Izráel Királya! Jézus pedig egy szamárcsikóra találva, felült rá, ahogyan meg van írva: „Ne félj, Sion leánya, íme, királyod jön, szamárcsikón ülve.” Tanítványai először nem értették mindezt, de miután Jézus megdicsőült, visszaemlékeztek arra, hogy az történt vele, ami meg volt írva róla.” János evangéliuma 12.fejezet 12-16.vers  Egy ünnepi zarándoklaton vagyunk. A résztvevők különös figyelemben részesítik Jézust. Eltudom képzelni, hogy az ellenségei miket gondolhattak magukban e jelenet láttán: „szenzáció hajhász”, „egoista”, „figyelem hiányos”, „azt akarja, hogy mindenki rá figyeljen” és társai… A zarándoklat résztvevői királyhoz, hőshöz méltóan ünnepelték Jézust, aki egy szamárcsikón vonult be Jeruzsálem utcáin. A szamárcsikó egy fontos részlet, mivel üzenetet közvetít. A királyok és az elöl

"A messzeségből is megjelent nekem az ÚR: örök szeretettel szeretlek, azért vonzottalak kegyelmemmel ." Jeremiás 31:3 A mennyiségek értelmezése mindig viszonyítás kérdése. Egyszer egy ember,  nevezzük Bélának, elmesélte az elmúlt hetét egy beszélgetésben a másiknak, akit nevezzük Jánosnak. Béla azt ecsetelte Jánosnak, hogy az elmúlt héten (5 munkanap) naponta 1090 km-t tett meg autójával Európa szerte. János erre azt tette hozzá, gondolkodás nélkül, hogy ő is kétszer tankolt a héten (30 Literes tankról beszélünk). Nem mindegy, hogy mihez viszonyítunk, amikor mennyiségekről beszélünk. A napi 1090 km-s távolságot  (ahol napi 100-120 Liter üzemanyag kell a jármű fogyasztási normájától függően) összemérni egy egész héten megtett km-l, ahol 60 L volt elég egész hétre, abszurdnak és viccesnek hangzik. Mert minden a viszonyításunk múlik. Az átlag lehet kevesebb vagy több, attól függően, hogy kinek mi a megszokott. Van akinek a 100 km soknak számít, és nem indul útnak, van aki azt né

„Íme, egy fiatal nő, aki most várandós, fiút fog szülni, és Immánuélnak nevezi majd el.” Ézsaiás könyve 7:14 Képzelj magad elé egy fiatal anyát, aki háborús fenyegetettségben hozza világra várva várt gyermekét. Országát minden oldalról ellenség fenyegeti, emellett pedig belső viszály is gyengíti, mert vannak, akik Dávid leszármazotta helyett valaki mást akarnak királynak. Teljesen reménytelen a helyzet. Júda egyszerre egy ellenséges országgal valószínűleg fel tudná venni a küzdelmet, de most északról és gyakorlatilag belülről támadja őt Izrael és Szíria, emellett a Jordánon túlról Edom fenyeget, az ellenkező irányból pedig a filiszteusok. És nem feledkezhetünk meg Egyiptomról sem, aki bármikor kapható egy támadásra. Ilyen kétségbeejtő időben születik meg a gyermek, és úgy hívják: Immánuél, ami azt jelenti: velünk az Isten. Ez a névtelen édesanya a kisfia nevébe belerejtette minden hitét, amivel kapaszkodott az Örökkévalóba. Mert hitte, hogy Isten velük, közöttük van, hogy ők még