reggeli dicséret

„És most, fiacskáim, maradjatok ő benne; hogy mikor megjelenik, bizodalmunk legyen, és meg ne szégyenüljünk előtte az ő eljövetelekor.” (1János 2:28) János apostol szavai alapján Jézus eljövetelére úgy tudunk felkészülni, ha őbenne maradunk. Mit is jelent ez? A továbbiakban hadd idézzek Morris L. Venden, A működő hit c. áhítatos könyvének 202. oldaláról nagyszerű gondolatokat. Az a bajunk, hogy legtöbben jobban igyekszünk azon, hogy külsőleg legyünk tiszták, mint belsőleg. Sokunk meddő éveket tölt azzal, hogy minden módon megpróbálja létrehozni maga az új embert – kívülről, miközben alig figyelünk arra, hogy Krisztusban legyünk és maradjunk. Új teremtés akkor jön létre, ha Krisztus bennünk lakik. 1János 3:16-ban azt olvashatjuk: „Aki őbenne marad, az nem vétkezik.” Most akkor arra kell törekednünk, hogy benne maradjunk, vagy arra, hogy ne kövessünk el bűnt? Mi gyakran minden időnket és energiánkat abba fektetjük, hogy ne kövessünk el bűnt, minthogy arra irányulna minden

„Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és megsegíti a megsebzett lelkeket. Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az Úr.” Zsoltár 34:19-20. Nem is gondolnád, mennyire KÖZEL van az Úr! Együtt sír Veled. Átérzi fájdalmadat. Együtt örül, és együtt szomorkodik, aggódik Veled. Ki van ismerőseid, barátaid közül annyira közel hozzád, hogy azonnal jön, ha hívod, hogy belső békét képes adni, és letörli könnyeidet? Megtört, összetört szív. Micsoda kép! A Te szív-specialista Barátod nem azt ígéri, hogy ha Őt követed, nem törhet össze a szíved, hanem azt mondja, hogy közel jön hozzád, amikor kusza az életed – és kiutat mutat, megújít, összerak. Meggyógyít. Ő képes egyedül arra, hogy helyre tegye a darabokat. Hogy rendet rakjon benned. Hogy a helyére kerüljenek életed szilánkjai. Azt nem ígéri, hogy semmi bajod nem lesz, ha Vele jársz, sőt azt mondja: sok bajod lehet. De azt is ígéri, hogy VALAMENNYIBŐL kiutat mutat. Hát tudod, érdemes közeli kapcsolatban maradni egy ilyen Bar

"Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok, és el nem érkeznek azok az évek, melyekről ezt mondod: nem szeretem őket!" Prédikátor könyve 12:1 "Csak az a vég! - csak azt tudnám feledni!" - volt Ádám kívánsága (Madách Imre: Az ember tragédiája c. művében), amikor rádöbbent, hogy fájdalom, nélkülözés, kudarc és halál lesz az osztályrésze a bűn miatt.  A tökéletességre és örök életre megalkotott ember nem tudja elfogadni az elmúlás tényét. Isten azonban nem hagy senkit a csalfa vak remények rózsaszín hálójában, hanem figyelmeztet. Amíg van idő, addig kell a fontos döntéseket meghozni.  "Aki nem akar akkor, amikor tud, nem fog tudni, amikor akar." (C.H.Spurgeon) A fiataloké a jövő - szoktuk mondani, de ez nem igaz. Bár ők a legjobbakat remélve talán hosszabb jövőre számíthatnak, de igazán nekik is csak a jelen adatott. A holnap kezdődő fogadalmakat holnap ismét a holnap idejére toljuk. Ma van az üdvösség napja,

„Az Úrnak félelme a bölcsességnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.” (Példabeszédek könyve 15. fejezet 33. vers) Sokak számára az alázat nem jelent mást, mint gyávaságot, megalkuvást, meghunyászkodást, egyfajta kényszerű alávetettséget valami felsőbb hatalmasságnak, amivel szemben semmi esélyünk sem lenne. Ezzel szemben a Szentírás az alázatosságról, szelídségről, mint a boldogság és az üdvösség alapfeltételéről ír: „Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.” (Máté 5:5) „Az alázatosságot öltsétek fel, mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ád.” (1Pét.5:5) Így az alázat, nem a gyámoltalanság, hanem az igaz istentisztelet, és az igaz istenfélelem fokmérője. „A töredelmes lélek áldozat Istennek, a töredelmes, alázatos szívet, Isten, nem veted meg” (Zsolt.51:19) Az alázat a gyógyulás első lépcsőfoka. Mégis talán ez megy a legnehezebben. Az első lépés, az elindulás. Jézus azt mondta, hogy csak a

  Testvéreim, ti hisztek dicsőséges Urunkban, Jézus Krisztusban. Ezért hát ne kivételezzetek senkivel! Jakab levele 2,1 „ A szegény embernek rosszul megy a sora. Gondolja, elmegy a templomba és elmondja Istennek a bánatát. Elballag hát, be akarna menni, de az ajtónálló azt mondja neki: - Hé, te szegény ember. Nem jöhet ide be akárki, itt módos gazdák vannak. Hogy nézne ki, ha te csak úgy betolakodnál közéjük. Nagyon elszomorodik a szegény ember, gondolja, ha nem engedik be a templomba, akkor elmegy a kocsmába, oda csak beengedik. El is ballag a kocsmába, gond nélkül beengedik; kér egy italt. Látja ám, hogy az egyik asztalnál ott ül Isten. No, több se kell neki, odaül hozzá és megszólítja. - Szerettem volna ma elmenni templomba, hogy elmondjam neked a bánatomat, de be sem engedtek. Nem lesz ez így jó. Mire Isten azt válaszolja. - Sose bánd barátom. Engem már régen nem engednek be oda.”   Mi a helyzet a szíveddel ma reggel? Van benne hely az emberek és

„Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom: örüljetek!   A ti szelídlelkűségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel! „ Filippibeliekhez írt levél 4:4-5 A Bibliai nevek és fogalmak szótára szerint a szelídlelkűség : „alázatos, engedelmes szívbeli magatartás Isten előtt; készség Isten akaratának teljesítésére; … az igazi tanítványság egyik jellemzője. „ A mi fogalmunkban a szelídség sokszor egyenlő a gyengeséggel. Ezzel szemben a görög szöveg az ( epiekész) szót használja, amely engedékenységet, elnéző magatartást, türelmet, alkalmazkodó készséget jelent . A szelíd ember megérti a másikat, átérzi gondolatait, nem a körülmények irányítják viselkedését. A szelídség nem olyan, mint egy hitvallás, melyet szépen megfogalmazhatunk és elmondjuk másoknak. A szelídség a szívekre hat. És ott is győz, ahol a szavak már hatástalanok maradnak. Az Úr közel Ez nem ijesztgetés vagy zsarolás, azért hogy fegyelmezzük meg magunkat, mert az Úr hamarosan eljön, mint ítélő

„Ekkor azt kérdezte Kaintól az Úr: Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le a fejed? Hiszen ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta.” Mózes első könyve 4:6-7 Ettél az almából, és vártad a változást. Vártad, hogy majd most... most tudni fogod mi a jó és mi a rossz. Most olyan leszel, mint Ő, és nem lesz szükséged egy „felettes hatalomra”. Aztán jött a koppanás a padlón. Az édes nektár helyett a keserű becsapottság gyomorforgató íze, és az út, mely kifelé vezetett az Édenből.  Az Ördög diadaltáncot járt, te pedig elindultál. Nem nézve se jobbra, se balra, az Isten által felajánlott bőrruhát is eltaszítottad magadtól. Neked jó a fügefalevél is, nem kell mások könyörülete, neked jó az, amit saját magad toldoztál össze, bár sehogy sem akarja eltakarni szégyenedet. És csak mentél tovább dühösen, lehorgasztott fejjel az úton. Jöttek a vádak, hogy „De a másik... ő... ő az