reggeli dicséret

"De hála az Istennek, hogy ugyan a bűn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtetek annak a tanításnak, amelynek követésére átadattatok! Miután tehát megszabadultatok a bűntől, az igazság szolgáivá lettetek." Pál levele a rómaiakhoz 6:17-18 Szolgának lenni általában nem jó dolog. Bárki bármit mond, a szabadság jobb. Mindenki arra vágyik, hogy szabadon élhesse az életét. Gondold végig, hogy ha bármit csinálhatnál, mi lenne az? Ha bármit megtehetnél, attól függetlenül, hogy mennyibe kerül, vagy hogy mennyi időt, energiát vesz igénybe, mit tennél? Én ahogy végiggondolom, biztos, hogy egy hét alvást terveznék be egy huzamban, mert az mostanában nem nagyon jutott. De ezen kívül biztos, hogy tanulnék, autókat szerelnék (eleinte tönkre tenném őket), utazgatnék... Ha bármit megtehetnék, rengeteg mindent kipróbálnék. Nagyjából így képzeljük el az ideális életet, viszont Pál egy merőben más gondolattal áll elő. Miután megszabadultunk a bűn szolgaságától, az igazság szolgái

"…és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban." Filippibeliekhez írt levél 4. fejezet 7. vers Vannak dolgok az életben, amiket nem lehet körülírni, megmagyarázni. Hogyan mondanád el valakinek csupán szavakkal, hogy mi az a kék? Bajban lennénk, ugye? Egy kisgyermek, aki a megszokott módon látja a színeket, csakis úgy képes megtanulni a kék fogalmát, ha megtapasztalja azt. Mutasd meg neki a tiszta eget, egy szem áfonyát vagy a búzavirágot, és nagyon hamar meg fogja érteni, hogy mit jelent a kék! Sok más egyéb fogalmunk is van, amelyet csak megélni lehet, elméletben megtanulni nem. Ilyen a sötétség, az illat, a szeretet… És Pál apostol szerint ilyen Isten békessége is. Azért nem lehet körülírni, megmagyarázni, mert minden értelmet meghalad. Emberi fogalmakkal nézve a béke egy nyugalmi állapot, a háború, nehézségek, konfliktusok ellentéte. Amikor minden nyugszik, pihen, és csendes. Ezt az emberi békét sem kön

Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül, aki az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket. Pál levele a filippiekhez 3:20-21 Győr gyönyörű város. A belváros patinás épületeitől kezdve a zöld területeken át, a kultúra és az ízlésesség hatja át mindenfelé. Nem is beszélve a folyókról! Büszkén mondom magamról (kicsit túlozva, hiszen szívemet szülővárosomban, Pécsett hagytam) hogy győri vagyok. Legalábbis egyelőre. Ilyen a lelkész élete, hiszen ahogy az évek telnek, és ahogy helyeznek bennünket a szélrózsa minden irányába, úgy mondjuk magunkról, hogy balatonfüredi, salgótarjáni, vagy éppen mely újabb település lakosai vagyunk. És néha kicsit fáj az ember szíve, hiszen a költözéssel nem csupán épületeket vagy utcákat hagyunk hátra, de életeket, embereket, emlékeket is. Bízva a jobb jövőben, papírdobozokba csomagolunk, búcsút intünk a réginek, és célba vesszük az

„Nem mondom, hogy már elértem, vagy hogy már tökéletes volnék; hanem igyekezem, hogy el is érjem, amiért meg is ragadott engem a Krisztus Jézus.” Filippibeliekhez írt levél 3. fejezet 12. vers A taxi épp csak megállt. Az öltönyös fickó, aki leintette, már tépte is fel az ajtót, bevetődött a hátsó ülésre, s a mobilját nyomkodva kiáltott előre a sofőrnek: - Gyerünk, gyerünk! Hajtson! – majd látva annak értetlen, kérdő tekintetét, így folytatta: - Nem hallotta, mit mondtam? Induljon gyorsan és hajtson! A taxis tövig nyomta a gázt és csikorgó kerekekkel lőtt ki a forgalomba. Szlalomozva előzgette az autókat, buszokat. Az egyik sarkon jobbra, a következőnél balra, cikázva száguldozott össze-vissza a városban. S mikor épp kezdte volna élvezni ezt a féktelen rohanást, megszólalt az utas: - Mit keresünk mi erre? Hova megy maga? A válasz csak ennyi volt: Hova megyek? Azt nem tudom, de hogy gyorsan, az biztos. Ebben a mai rohanó, tülekedő, könyöklő világban hadd tegyem fel én is fe

„Jobbod, Uram, dicső az erőtől, jobbod, Uram, szétzúzza az ellenséget.” Mózes második könyve 15.rész 6.vers „Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.” – hallottad már? Amikor a kezembe veszek egy könyvet az első, amit megfigyelek – bár, nem szép dolog - az a címe. Majd a hátoldalán elolvasom azt a néhány sort, amelyben az íróról és a műről fogalmaznak meg véleményeket. Ismerek olyat, aki elolvassa az utolsó néhány oldalt, hogy megtudja mi lesz a történet vége, de olyan is van, aki hátulról kezdi olvasni a történetet, így haladva a cselekmény kezdetéhez. Ahogy a fenti fejezetnél kinyitom a Szentírást és olvasni kezdem, rögtön az elején közli az író az eddigi események summáját, amely a következőképp hangzik: „Éneket mondok az Úrnak, mert igen felséges, lovat lovasával a tengerbe vetett.” (15:1) Nem köntörfalaz, nem ismétli el a történetet, hanem egy egyszerű mondattal közli a lényeget. Izrael népe Mózessel az élen embert próbáló helyzeteken ment keresztül. Emlékezzünk csak vissza Mó

" Amikor pedig mindezek elkezdődnek, álljatok fel, és emeljétek fel fejeteket, mert közeledik ti váltságotok " Lukács ev. 21:28  Jézus ezekkel a szavakkal bátorította tanítványait és készítette fel őket az előttük álló válságos időszakra. Az első kérdésünk ma reggel, hogy mi tartozik a "mindaz" szó alá, ami elkezdődik, és jelzi a megváltás kezdetét? Ha a 21.fejezet első részét olvassuk ezt találjuk: 1. Minden, ami érték- elértéktelendik  2. Sokan állítjuk, hogy őket küldte Isten Megmentőként 3. Háborúk és lázadások 4. Földrengések és égi jelek 5. Hívők üldözése meggyőződésük miatt.   Mindez  szemünk láttára történik. A pénzem kevesebbet ér ma reggel, mint tegnap, elértéktelenedik. Tegnap még a világ láttára szerettem, és ma ugyanazt a személyt elhagyom, mert gyűlölöm. Soha nem volt ennyi tévhit és álmessiás, mint mostanság.  A háborút ne is említsük, ami biztosan egy rétegnek jó, de az egyszerű állampolgárok szenvednek. Vannak lázadások és felkelések. Földrengés mar

„Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon.” A zsoltárok könyve 16:11 Húsvét előtt néhány héttel lehetőségem volt résztvenni egy egyéni lelkigyakorlaton. Úgy éreztem, szükségem van minőségi és mennyiségi időre, amit csak Istennel tölthetek. Nem 20 percre, nem egy órára, hanem 1-2 teljes napra, amikor ki tudom zárni teljesen a külvilágot, és csak Vele tudok lenni. Hatalmas élmény volt. Az egyik feladat, amit a lelkigyakorlat vezetőmtől kaptam, az életút-imádság volt. Ez arról szól, hogy átgondolod az eddig eltelt életedet, és keresed, hol és hogyan mutatkozott be neked Isten. A téged ért örömökben és traumákban hol volt Ő? Mikor és hogyan szólított meg, volt-e valami meghatározó ige, amin keresztül üzent neked? Hogyan lépett be az életedbe? Milyen ajándékok és veszteségek tarkítják az eddigi utadat, és hogyan tapasztaltad meg mindezekben a jelenlétét? Mikor haragudtál rá, és mikor érezted magadhoz igazán közel? És milyennek isme