reggeli dicséret

„ Mert valahány ígérete van Istennek, azokra őbenne van az igen, és ezért általa van az ámen is, az Isten dicsőségére általunk.” 2 Kor 1:20 Gyerek voltam, nagyon szerettem volna elmenni vasárnap délután a cirkuszba, aminek érkezése felbolygatta mindannyiunk fantáziáját. A hatalmas sátor a focipálya közepén. A különleges állatok, amiket addig csak a tévében láttam. Egész héten rágtam a szüleim fülét: „Anyúúúú, ugye elmegyünk! Apúúú, ugye veszel jegyet! Ígérd meg!” Végül, amikor megígérték, megnyugodtam. Biztos voltam benne, hogy úgy lesz, mert ők voltak rá a garancia. A barátom áthívott magukhoz játszani a szomszéd faluba. „Gyere el hozzánk - mondta –, játszunk a villanyautó-pályával. Majd egy jót versenyzünk.” „De biztos? Becs' szó?” - kérdeztem. „Hát persze.” - volt a válasz és számomra elég volt a garancia. Szülők, barátok mind rászolgáltak arra, hogy számunkra elég garanciát jelentsen a szavuk. Bízunk abban, amit megígértek, mert ismerjük őket, megt...

Állandóan visszatérő kérdés – Hogyan nevelhetném JÓL gyermekemet? Rengeteg neveletlen vagy éppen „elnevelt” gyerekkel – később felnőttel találkozunk életünk során. Mi a hiba? Hol rontottuk el? Hogyan lehetne még valamit korrigálni? Összeegyeztethető-e a szeretet a fegyelmezéssel? Milyen fegyelmezési formákat gyakoroljunk – gyakorolhatunk? Három kulcsszó a neveléshez: = Következetesség = Fegyelmezés = Szeretet Sok embernek nehézséget okoz a gyermekek fegyelmezése. Vajon a szeretet és a fegyelmezés kizárják egymást? Isten azzal bízta meg a szülőket, hogy fegyelmet tartsanak. Az Efézusiaknak írt levél. 6. fejezetében Pál a szülőkre és gyermekekre vonatkozó együttélési szabályok alapelveit gyűjtötte egy csokorba. Ezek az elvek ma is érvényesek. Sok szülő panaszkodik a tiszteletlen fiatalokra. Azokat a szülőket, akik nem tudnak fegyelmezni, nem sokra tartják, nem tisztelik gyermekeik.             Hogyan lehet...

„És aki elküldött engem, velem van: nem hagyott egyedül, mert mindig azt teszem, ami neki kedves.” János írása szerinti evangélium 8:29 Elgondolkodtatott egyszer egy lelkész barátom, mikor alsó tagozatos kisfiáról mesélt egy esetet. Egy reggel, mikor átbeszélték a családban a napi teendőket, az apára jutott az a feladat, hogy az iskolai napközi után fiáért menjen. Aztán mindenki sietett a dolgára, a gyerekek iskolába, a szülők munkába. De az apának különösen nehéz napja volt. Délelőtt különböző programok tervezésébe és szervezésébe merült bele, aztán csak úgy futtában bekapta az ebédet, és rohant tovább, hogy meglátogasson néhány hittestvért. Ezek az emberek komoly lelki problémákkal küszködtek, és barátomnak kellett Isten vigasztalását továbbítani számukra. A lelkigondozás oly annyira leterhelte őt, hogy el is feledkezett arról, hogy fél 5-re a fiáért kellene mennie az iskolába. Órájára pillantva már azon járt a feje, hogy időben odaérjen az esti evangelizációs előadásra, aho...

„De mikor szorgalmazva kérdezték őt, felegyenesedve monda nékik: Aki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ.” (János evangéliuma 8. fejezet 7.vers) Most megvagy! Már régóta figyeltünk és most rajtakaptunk. Olyan bűnt követtél el, ami súlyos büntetést von maga után. És hogy téged meg a közösséget is megóvjuk a hasonló törvényszegéstől ezért nyilvánosan fogsz bűnhődni. S pont itt van az a gyanús galileai vándortanító is, aki szimpatizálva az ilyen bűnösökkel eszik és iszik, miközben tanításaiban a törvény tekintélyét hangsúlyozza. Most legalább rajtakapjuk őt is. Ám ez a gyanús galileai vándortanító nem szólt semmit, nem kezdeményezett rendes bírósági tárgyalást, nem hívatta a tanukat, nem tartott védőbeszédet a bűnös védelmében, nem mondott ítéletet a vádlók álszeretetbe bújtatott gyilkos indulata felett. Ehelyett míg lehajolt és írt a porba, azt tette, amit addig is, „Szeretet, irgalmasság és mélységes részvét nyilatkozott meg életének minden egyes cs...

De én, az ÚR, vagyok a te Istened Egyiptom óta. Nem ismerhetsz rajtam kívül Istent, nincs más szabadító, csak én.   Én gondoskodtam rólad a pusztában, a kiszikkadt földön.   Hóseás próféta könyve 13. fejezete 4-5. verse Az isteni gondoskodás mindenben megnyilatkozik. Egyedül Ő a szabadító, és erre emlékezteti is a népet a prófétán keresztül. Gyakran bennünket is emlékeztetni kell arra, hogy nem lehet más istenünk Rajta kívül. Nem azért mondja ezt, hogy félelmet keltsen bennünk, hanem azért, mert jól tudja, hogy szükségünk van rá. Olykor ezt nem, vagy csak későn ismerjük fel. Ha megfigyeljük, akkor a ma reggeli szövegrész pontosan megegyezik azzal a két verssel, amit Mózes második könyvében 20. fejezetben találunk. Így kezdődik a Tíztörvény: „Én az Úr vagyok, a Te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földéről, a szolgaság házából.” Így folytatódik: „Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.” Most sokan mondjuk azt másokról, hogy: „jaj szegények...

" Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?!" Zsoltárok könyve 56:12 Egy kis idézetgyűjtemény a bizalomról mára: „Amikor fáradtak, magányosak, csalódottak vagyunk és nem látunk kiutat, vagy amikor úgy érezzük, hogy a problémáink elárasztanak minket, akkor nézzünk fel! Egyszerű gyermeki imában forduljunk a menny felé és fogjuk meg szerető Istenünk kezét! Mindig bízhatunk Benne! Akkor is, ha a látszat ellene szól!” (Ellen Gould White) „Isten felel szorongatott népe kiáltására. Csodálatos dolgokat tartogat számukra. Amit soha nem láttak, amiről nem hallottak és még csak álmodni sem mertek volna, azt teszi meg értük. Új áldásokat is ad a számukra, ha szükséges. Felkutatja a tengert és a szárazföldet, hogy táplálhassa őket. Segítségükre küldi a menny összes angyalát is, ha szorongattatásuk ezt szükségessé teszi. Ámulatba ejt minket kegyelmével, és úgy érezzük, olyat tesz, amire még sohasem volt példa. Tőlünk mindössze azt kéri, hogy kiáltsunk Hozzá. Ennél ...

„Ha gyalogosokkal futva is kifáradsz, hogyan fogsz lovakkal versenyezni? Ha csak békés tájon érzed biztonságban magad, mit fogsz csinálni a Jordán sűrűjében?!” Jeremiás próféta könyve 12:5 Él benned a remény, hogy a holnap majd jobb lesz, a jövő hét könnyebb, a jövő hónapban minden helyreáll és a jövő év valóra váltja álmaidat. De az élet nem ilyen egyszerű. Gyalogosok, lovasok, pofonok és kék-zöld foltok, és neked futnod kell tovább. Talán ma reggel úgy érzed, a békés tájak téged már jó ideje elkerülnek, és a próbák szakadékából nincs kiút, bármerre is mész.  A Biblia nem hazudtolja meg a tapasztalataidat. Nem állít valótlant, és nem fest eléd rózsaszín álomvilágot arról, hogy akik Istent követik, azokkal csak jó dolgok történnek. Nem. A Biblia lovasokról és a Jordán sűrűjéről beszél. Próbákról, nehézségekről, visszás helyzetekről, amikor derült égből villámcsapásként jön az újabb probléma. A Biblia arról beszél, hogy ebben a világban nem úgy történnek a dolgok, mint a...