reggeli dicséret

Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe. Ézsaiás próféta könyve 65:17 Az életben minden olyan törékeny. És nem csak az üvegpohár vagy a dísztárgyak, amelyekre hamar, már gyermekként megtanulunk vigyázni, hanem az élet értékesebb, kevésbé kézzelfoghatóbb dolgai is. Törékenyek a kapcsolataink, az ígéreteink, törékeny a szívünk, a béke, és bizony törékeny az emberi élet is. Ezeket sajnos már nehezebben tanuljuk meg, gyakran felnőttként, de mindenképp sok negatív tapasztalat után. Isten azonban sokkal tartósabbá, állandóbbá teremtette a világot, és mindent, ami benne van. És bár valami mégis elromlott, a bukás, a bűneset mindent rosszabb minőségűvé, törékennyé tett, az Alkotó megígérte, hogy mindent visszacsinál; hamarosan minden olyan lesz, mint újkorában volt. Tartós, élettel teli, és soha el nem romló. De addig is, amíg várjuk ezt a helyreállítást, valamiképp boldogulnunk kell törékenyen, ebben a törékeny világban. Sőt, talán Isten is a...

Isten ugyanis, aki ezt mondta: „Sötétségből világosság ragyogjon fel”, ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán. Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak: Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak; letipornak, de el nem veszünk; Jézus halálát mindenkor testünkben hordozzuk, hogy Jézus élete is láthatóvá legyen testünkben. Pál második levele a korinthusiakhoz 4:6-10 Még bőven általános iskolába jártam, amikor szüleim vettek egy új étkészletet. A meglévő már elég hiányos volt, rengeteg darabját összetörtük, nem tudtunk hat egyforma terítéket kitenni belőle az asztalra, hogyha vendég jött hozzánk (de szerintem négy egyformát sem a mindennapokban, annyira szedett-vetett volt), úgyhogy eljött az ideje az újításnak. Miután megvették, anyám nyomatékosan kijelentette, hogy ak...