reggeli dicséret

“Akiről azt látják, hogy ügyesen dolgozik, az biztosan a királyok szolgálatába fog állni, nem marad az alacsony rangúak szolgája.” Példabeszédek könyve 22. fejezet 29 . vers Egy anekdota szerint volt egy szabó, aki gyönyörű öltönyöket varrt. Minden alkalommal, ha csak egy cérna szál lógott, vagy nem volt pontosan a helyén, akkor inkább kezdte elölről. Csak tökéletes volt számára elfogadható. Ostobaságnak tűnik, még a fia is értetlen állt mellette a műhelyben. Egy nap megkérdezte apját, miért így dolgozik. A szabó mélyen a fia szemébe nézett, és azt mondta: - Minden öltönyt így varrok, mintha nem embernek, hanem istennek várnék. Istenhez pedig csak a tökéletes elég jó. Mennyivel másabb ez a gondolat mint a mai gondolkodásmódunk. Abban a korban, amikor az a lényeg hogy minél többet adjak el, és nem az, hogy minél jobbat, ez egy érthetetlen szemlélet. A Biblia gondolkodásmódja is hasonló. Salamon tanácsokat ír le. A világ legbölcsebb embere megosztja ezt az egész világgal. Salamon egy böl...

„És valamit tesztek, lélekből cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embereknek; Tudván, hogy ti az Úrtól veszitek az örökségnek jutalmát: mert az Úr Krisztusnak szolgáltok.” (Kolossebeliekhez írt levél 3. fejezet, 23-24. vers) Régen, - de lehet még valahol ma is, bár nem divat, meg a mai gyerekek mások… - a szülők igyekeztek tiszteletre, illedelmességre és szófogadásra tanítani; ’Köszönj szépen!’, ’Tessék szótfogadni!’, ’Szépen leülsz és játszol!’, stb. S ez a nagy ’jóság’ ment is egészen addig, míg anyu és apu otthon voltak, vagy a közelben, de aztán… Emlékszem, mikor húgommal egyedül maradtunk, milyen hamar alakult át az egész lakás csatatérré, az addig tabunak számító díszpárnák fegyverré váltak egy-egy párnacsatában, a porcelánok katonákká, stb, Még az a szerencse, hogyha szüleink azt mondták; ’egy óra és itt vagyunk.’ az nagyjából stimmelt, így ki lehetett számítani, mikorra kell helyreállítani mindent. Aztán ugyanez ment az iskolában is. Szünetben tombolás ...

„Ha valamit tesztek, lélekből cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embereknek; Tudván, hogy ti az Úrtól veszitek az örökségnek jutalmát: mert az Úr Krisztusnak szolgáltok.” (Kolossebeliekhez írt levél 3. fejezet, 23-24. vers) Gyermekkoromban nagyon nem szerettem, mikor szüleim rám erőltettek dolgokat, ’most ide megyünk’, ’előbb ki kell takarítani’, stb. Emlékszem kamaszként aztán hányszor mondogattam magamban, hogyha felnövök, csak azt fogom csinálni, amihez kedvem van… És be kell vallanom a valóság; nem mindig tudok lelkesen felkelni az ágyból. Nem mindig lelkesít, hogy ezt vagy azt a problémás ügyet meg kell oldani. Nem mindig lelkesít a szolgálat, sőt van úgy, hogy megerőltető valami szépet és okosat írni ide a reggeli dicsérethez is… Nem tölt el lelkesedéssel, hogy eszek vagy iszok valamit, nem lelkesít, hogy levegőt veszek, s bizony néha semmi kedvem elmenni, futni vagy kerékpározni. De, ha élni akarok, ha szeretnék egészséges és edzett lenni, akko...

„Ne látszatra, mint akik embereknek akarnak tetszeni, hanem mint Krisztus szolgái, lélekből cselekedjétek Isten akaratát.” Efézusiaknak írt levél 6. 6. Anyukám szokta mondani: Ejnye, kislányom, már megint csak ott takarítottál, ahol a papok táncolnak. Pedig micsoda büszke voltam magamra, hogy 10 perc alatt az egész házat kitakarítottam. Dicséretet vártam, és nem kaptam. Biztosan hallottál már ilyen mondatot: „XY szívvel lélekkel énekelt a kórusban!” „Egész lelkét beleadta a munkába” „Mindenről megfeledkezett, mialatt dolgozott!” „Fát lehetett volna vágni mellette, nem vette volna észre, annyira a munkájára koncentrált!” Sajnos ezzel ellentétes kijelentéseket is lehet hallani. „Ez a kőműves slendrián munkát végzett” „Csak a pénzért dolgozott!” „Egy dolgozott, négyen meg figyelték, hogyan csinálja!” És Te? A mai Ige arról szól, hogy ne a látszatra adj, hanem lélekkel végezd munkádat. Tedd bele a szívedet is! Hidd el, nem nehezebb összecsapott munkát végezni, mint pontos...