reggeli dicséret

"Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem lopják el. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is." Máté 6,19-21 Egy régen tanult vers jár a fejemben, mely egyre követelődzőbb, egyre hangosabb szavakkal kér, sőt nem is kér igazán. Nagy László régi sorai mintha most is tökéletesen visszatükröznék újévi kívánságainkat. Nagy László: Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpámba lángot, ne kelljen korán az ágyra hevernem. Kérdésre választ ő küldjön, hogy hitem széjjel ne dűljön. Adjon az Isten fényeket, temetők helyett életet - nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgyis, ha nem kérem. A lázadó hang mögött azonban ott van a tisztelet is. Mert minden, ami a mindennapi élet szükségl

"Gondolj az Úrra, a te Istenedre, arra, hogy Ő adta az erőt a jólét megteremtéséhez, hogy megtartsa a szövetséget, amelyet atyáiddal esküvel kötött, ahogy ez most is van." 5Mózes 8:18. A hálával együtt jár az öröm a hálátlansággal pedig a rosszkedv. Ne felejtsd el megköszönni mindazt a jót, amit Isten ajándékozott és fenntartott neked. Reinhard Zeller, a Beuggen am Rhein-i nevelőintézet vezetője súlyos köszvényben szenvedett. Betegségének 25-ik évfordulóján azt írta: „Azért ünnepelek, mivel semmiféle teremtményt és semmiféle betegség sem választ el engem Istennek Jézus Krisztusban lévő szeretetétől”. Amikor fáradtak, magányosak, csüggedtek, csalódottak, túlterheltek vagyunk, és nem látunk kiutat, és amikor úgy érezzük, hogy az emberek nem értenek meg, hogy problémáink elárasztanak bennünket, akkor nézzünk fel. Egyszerű gyermeki imában forduljunk a menny felé és fogjuk meg szerető, gondoskodó Istenünk kezét. Ha kezünk és szívünk egyesül Istenével, Ő ezt mondja

"A kevélységtől is tartsd távol szolgádat, ne uralkodjék rajtam. Akkor feddhetetlen maradok, sok bűntől mentesen. " Zsoltárok könyve 19:14 A kevélység az Istentől elidegenedett ember bűne. Az első bűn is ez volt. Lucifer szívében a kevélységből született a lázadás minden bűnre kiterjedő palettája. A kevély ember nem akar Istentől függni. Önmagában látja a dolgok kezdetét és végét. Végességét nem hajlandó felfogni, hanem légvárakat épít, nosztalgiázik és hiábavalóan reménykedik. A kevély ember csak önmagára számíthat. Nem becsüli és nem igényli a másik embert. A kevély nem használ, csak kihasznál. A kevélység nem csak a királyok kísértése. A kisemberek, a hátránnyal élők és az elnyomottak szintén találkozhatnak vele. Senkit sem fog elkerülni a kísértése. Lehet, hogy mi önérzetnek nevezzük sokszor, de lehet, hogy emögött a kevélység bűne lapul. Isten Fia ezen a Földre alázatos istenemberként érkezett. Nem is változott meg. Neki lett volna mire felvágnia - hiszen Ő teremtette a

„Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben. Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jó voltoddal.” (104. Zsoltár 27-28. vers) E Zsoltárt olvasva eszünkbe juthat a Hegyi beszéd, melyben Jézus az Atya szerető gondokoskodását hangsúlyozza, a természet rendjét állítva a figyelem középpontjába. Hiszen ezt szemlélve eltűnhet szívünkből a jövőtől való félelem, aggodalom. Ennek ellenére mégis oly sokan félreértelmezik az isteni gondoskodás fogalmát. Elvárják, hogy mint csecsemőt etesse, itassa és öltöztesse őket a Teremtő. Milyen kényelmes is lenne, ha még ma is csak úgy szánkba repülne, az az öt kenyér és két hal, főleg, ha már előre meg is lenne rágva… Bizony sokan kiáltják ma is: Etess! Etess! És akkor elhisszük, hogy létezel. Isten azonban nem ad enni. Ahogy az állatoknak sem rakja a szájába az eledelt. Viszont megtanít arra, hogyan juthatunk az adott alapanyagból a legmegfelelőbb táplálékhoz. Ő adja az életet, az erőt, a bölcsességet, hogy k

"Ímé, napok jőnek, azt mondja az Úr Isten, és éhséget bocsátok e földre; nem kenyér után való éhséget, sem víz után való szomjúságot, hanem az Úr beszédének hallgatása után."   Ámós. 8,11    Mikor jönnek ezek a napok?  „Azoknak, akik nem méltányolták, nem tanulták és nem becsülték Isten Igéjét, amit szolgái szóltak, most okuk lesz a keserves siránkozásra. Láttam, hogy az Úr az ítéletben az idők befejeztével a földön keresztül megy; a félelmes csapások kitöltetnek. Akik megvetették Isten Szavát, akik könnyelműen tisztelték azt, azok "vándorolni fognak tengertől tengerig és északtól, fogva napkeletig. Futkosnak, hogy keressék az Úrnak beszédét, de nem találják meg" (Ámos 8:12). Az Ige hallása utáni éhség van a földön. - Ms 1, 1857. NINCS TÖBB IMA A GONOSZOKÉRT     Isten szolgái befejezték utolsó munkájukat. Elmondták utolsó imáikat, elhullatták utolsó keserű könnyeiket a lázadó egyházért és az istentelen népért. Elmondták utolsó, ünnepél

" Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust. " János evangéliuma 17:3 Ismeret. Miféle ismeretről van itt szó? A mai Facebook-os IWIW-es világban elég tágan értelmezzük, hogy ki tartozik az ismerőseink körébe. Ismerjük a családunkat, házastársunkat, de ismerős lehet az is, akivel egyszer valahol találkoztunk, de talán még a nevét sem tudjuk. Jézus elmondott egy példázatot, melynek csattanója elmondja miért létfontosságú kérdés az igazi ismeret.  "Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásukat, és kimentek a vőlegény fogadására.   Öt közülük balga volt, öt pedig okos.   A balgák ugyanis amikor magukhoz vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat, az okosak viszont lámpásukkal együtt olajat is vittek korsóikban. Mivel pedig a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak, és elaludtak.   Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: Íme, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására! Ekkor

„Az Úr lesz a király az egész földön. Azon a napon az Úr lesz az egyetlen Isten, és neve az egyetlen név.” Zakariás próféta könyve 14:9 Karácsony az egész világon. Lakások millióiban ott kering a gyertya és az örökzöld illata. A békéről és szeretetről beszélünk, arról, hogy Isten Fia emberré lett az emberért, hogy kész volt odaadni értünk a mindent, hogy élhess te és én. Hogy megélhess hétköznapokat, ünnepeket, hogy emlékezz és várj, míg a történet vége megérkezik.  Mert Betlehem „csak” egy pontja Isten tervének. Egy megmásíthatatlan eseménysorozat méltó-méltatlan kezdete. Isten Fia földi életének első állomása, de nem az utolsó. A történet még nem ért véget, mert az isteni csoda városát betonfal veszi körül, és vannak, akik számára nincs hely a falon túl. Mert országok százaiban nem fér meg testvér a testvér mellett, mert a békéről csak beszélünk, de igazán talán senki sem tudja, mit is jelent. Mert ember szíve a másik szívtől áthatolhatatlan távolságban van. Mert bár egy nyelvet be