reggeli dicséret

„ Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik: "Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban."   És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: "Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat." Lukács 2,8-14 Karácsony van újra. Kigyúltak a fények az otthonokban, lassan díszbe öltöznek a fenyőfák, finom kalácsok és sütemények illatoznak a konyhaasztalon és lázasan azon gondolkodunk, miként tehetnénk még teljesebbé, gazdagabbá, maradandóbbá az ünnepet. Hogyan szerezhetnénk igazi ...

„ Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit! Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik:  világossá teszi igazságodat, jogodra fényt derít. Légy csendben, és várj az Úrra! Ne indulj fel, ha az alattomos embernek szerencsés az útja!”  Zsoltár 37:4-7. (Új prot.ford.) Mi a hívő ember kiváltsága? Hogy van valaki, akiben bízhat. Aki tökéletesen ismeri őt. Az indítékokat. Szíve vágyát. A bűn miatti könnyeit. Az elhibázott lépéseket. A jóvá-tenni-akarást. És ez a Valaki a végén előhozza az igazságot. Egy bírósági tárgyalóterem képe jelenik meg lelki szemeim előtt. A vádlott ül a vádlottak padján. A tanuk ellene vallanak, az események, az időpontok kuszák, egyre jobban belekeseredik a reménytelenségbe. Aztán feláll az ügyész, és tökéletesen bebizonyítja bűnösségét. Sehol egy kiskapu, sehol egy menekülési ajtó. A vádlott már hallja belső fülével, hogy hány év szabadságvesztésre ítélik. És ekkor történik valami. Feláll az ügyvéd. Méltóságteljesen előre ...

URam, őseink Istene! Te vagy Isten a mennyben, aki uralkodsz a népek minden királyságán! A te kezedben van az erő és a hatalom, és senki sem állhat meg veled szemben. Krónikák Második Könyve 20:6 Mindenható Isten. Eszünkbe jut egy haragos tekintetű, ősz szakállú személy, aki egy hatalmas égi trónon ül. Csodákat tesz, és ha épp úgy van kedve, akkor meg szörnyű csapásokat mér az emberiségre. Úgy tűnik, hogy az istenképünk "plagizált" istenkép. Van benne egy kicsi a görög istenekből, néhány mozi élmény, egy-két mondat hívő nagyszüleinktől, no meg egy kis télapó... A Biblia nem ilyen istent mutat be. Mire is célzok ezzel? Isten nagysága sokkal mélyebb, mint amiről a ez a kép szól. Egy rabbinikus tanítótörténet szerint tíz rabbit, akik istenfélő és kegyes életet éltek, elfogták a rómaiak. Kínpadra vonták őket és szörnyű szenvedések között lelték a halálukat. Amikor a mennybe érnek, azonnal reklamálni kezdenek Istennél. "Hát ez a húségesek jutalma? Hát ilyen véget k...

„Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban.” 119. Zsoltár 92. vers Aki elkezdi olvasni a Szentírást szinte azonnal észreveheti, hogy Isten már az Édenkertben egy sor törvényszerűséget fektetett le, melyet persze az első emberpár rögtön megszegett. Azóta pedig az önmagát, bűnös természetét, vágyait megtagadni nem akaró ember minden porcikájával tiltakozik az isteni szabályok és parancsolatok teljesítésétől, miközben, - milyen érdekes - mindenféle mondvacsinált szabályt önmagára erőltet (kelet nyugati irányba kell az ágyat elhelyezni, hogy kipihenjük magunkat, savas gyümölcsöket nem fogyasztok, stb.) És még keresztény körökben is hallani: Törvény azért van, hogy megszegjük. Különben is, Jézus keresztre szegezte a törvényt. Már nem vagyunk a törvény alatt. Ugyanúgy lázadunk a Teremtő rendeletei ellen, akárcsak anno szüleink szabályai ellen. Mert ki fogadta szívesen? Tanulnod kell! Nem mehetsz moziba! Vedd fel a s...

 „Nagyon tiszta a te beszéded, szolgád szereti azt.”                                                         Zsolt. 119,140 Amikor Vácról Budapest felé autózom, és a kedvenc rádióadómat hallgatom, az egyik kanyarban mindig elmegy az adás, és csak fura zajokat hallok. A kanyar után egy szempillantás alatt visszaáll minden, és tisztán szól a csatorna. Ilyenkor nem a rádióállomással van a probléma, hanem a vételt zavarta meg valami. Néha valami ilyesmi történik az Istennel való kapcsolatunkban is. Utazunk az élet útján, minden rendben van, majd hirtelen azt hisszük, hogy nem halljuk Istent. Pedig Isten ott van, az Ő beszéde tisztán szól hozzánk csak Rá kell hangolódnunk, és nem szabad hagynunk, ho...

„ De eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyen imádókat keres magának. Az Isten Lélek, és akik őt imádják, azoknak lélekben és igazságban kell őt imádniuk. ” János evangéliuma 4:23-24 Az „imádat” és „dicsőítés” népszerű fogalmakká váltak bizonyos keresztény körökben. Különböző külső eszközökkel és légkörrel olyan hatást lehet elérni, amely elhiteti a résztvevőkkel, hogy igazi Istent dicsőítő tapasztalatot él át. Jól felépített és megfelelően adagolt ritmikus, és/vagy érzelmes „dalokkal” az embert valami kellemes érzés keríti hatalmába, és úgy érzi teljesen a Lélek hatása alá került. Igen, valamilyen Lélek biztosan hatalmába kerítte. Mások próbálnak minden érzelmet érintő elemet kizárni az istentiszteletből. Mindennek tervszerűen, precízen, „ékesen” kell történnie, különben elvész az irányítás, és mindenki feszeng, mert 5 perces csúszás kövezett be. Lehetne még beszélni a törvény, vagy a kegyele...

„Ha pedig versenyez is valaki, nem nyer koszorút, ha nem szabályszerűen versenyez.” Pál második levele Timóteushoz 2:5 A játékszabályok rég a dobozban maradtak, és már senki sem gondol rájuk. Dobnak és lépnek, ütnek és fizetnek, büntető kártyát húznak, és már megint eléd kerülnek. Hatosok sora egymás után a cinkelt kockával, és te persze megint kimaradsz a dobásból.  Talán belefáradva a szinte értelmetlennek tűnő játékba, belefáradva az igazságtalanságba, úgy gondolod, hogy Ő csak nézi ezt az egész szabálytalan küzdelmet, és mint a játék megalkotója, fejét csóválva konstatálja, hogy nem erre számított. Vagy esetleg kaján vigyorral arcán tenyerét dörzsöli, hogy te veszíteni fogsz.  De Ő nem ilyen. Tudod, barátom, Isten nem maradt ki a körből. Beállt közénk, és engedte, hogy helyetted és helyettem üssék ki. Engedte, hogy helyetted és helyettem érjék szabálytalanságok, hogy hátrányba szoruljon, és veszítse el látszólag a játékot. Mert talán egy ponton úgy tűnt, hog...