Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: április 12, 2009
Nem felejt el az Úr „Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? Ha mások megfeledkeznének is, én nem feledkezem meg rólad! Íme, tenyerembe véstelek be, szüntelen előttem vannak falaid.” Ézsaiás próféta könyve 49. fejezet 15-16. verse Ha példákat akarunk mondai a legodaadóbb, a lehetetlen helyzetekben is leginkább kitartóbb ragaszkodásra, biztosan az anyai szeretett példái jutnak először eszünkbe – az anya és a gyermeke közti mély ragaszkodás, amely képes szinte minden nehézséget áthidalni. Miből táplálkozik azonban ez a mély elkötelezettség anya és gyermeke között? A legfontosabbak közé tartozik a várandóság ideje, amikor a magzat kilenc hónapig formálódik, alakul az önálló életre elrejtve az édesanyja méhében, és már ekkor is számtalan apró közös élmény köti össze őket. A következő meghatározó élmény a szülés pillanata, amikor az édesanya a vajúdás hosszú fájdalmas órái után világra hozza gyermeket. A harmadik pedig a szoptatás bensőséges és meghitt pi
Jézus feddő szavai „Akkor ő így szólt hozzájuk: "Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek arra, hogy mindazt elhiggyétek, amit megmondtak a próféták!” Lukács evangéliuma 24:25 Jézus elmondta egyszer. Az ő útja a kereszt útja. Nem lehet övé a világ, kivéve, ha vérével vásárolja meg. De Péternek más ötlete volt. „Isten ments, Uram!” Ő Krisztusnak más sorsot szánt. Legyen ő, aki sikerre viszi a nemzeti felemelkedés ügyét, aki megszabadít a római igától. Jézus elmondta másodszor is. Világosan kifejtette, hogy útja a halálba vezet. A tanítványok mégsem hallották meg, amit mondott. Szemeik előtt ott lebegett a csodálatos ország, amelyben mindenki egyenlő, ahol senki sem fizet adót. Ahol a jólét kosarában mindenki egyaránt részesedik. Ahol fantasztikus az egészségügyi ellátás, és ahol kiváló az oktatás. Jézus elmondta harmadszor is. A tanítványokat pedig megvakította a várt pozíció. Szemeik előtt ott lebegett a szék, mely Jézus trónja mellett áll. És ott kígyózott a hódolók sora, kikn
Alázat és megtiszteltetés „Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején.” 1Péter 5:6 Az alázat és a megtiszteltetés két ellentétes, egymással össze nem egyeztethető fogalom az átlagember gondolkodásában. Aki alázatos, azt nem tisztelik, akit tisztelnek, az nem alázatos. A tiszteletre, a megbecsülésre minden ember vágyik. Sokszor gondolunk úgy a tiszteletre, mint amit csak hatalommal, ügyeskedéssel, könyökléssel, vagy esetleg harccal vívhatunk ki magunknak. Tévedésben vagyunk, ha így, ezen az úton szeretnénk tiszteletet kapni. Az alázatos emberre gyakran úgy gondolunk, mint aki gyenge, erőtlen, tehetetlen, nem elég rátermett, meghunyászkodó, konfliktusokat felvállalni képtelen, esetleg simulékony, sunyi, hízelgő. A Biblia tanítása egészen másként mutatja be az alázatos embert. Péter apostol felszólít, hogy „alázzátok meg magatokat!”. Ez nem választás kérdése, hanem parancsolat. Isten előtt ugyanis az emberi gőg, az akar
Nagylelkű adakozás „Tenyere nyitva van a nyomorult előtt, kezét nyújtja a szegénynek.” Példabeszédek könyve 31:20 Az egyik legszebb dolog az életben, amikor önzetlenül tudunk ajándékot adni. Ennél is szebb, amikor olyan valakinek adunk, aki nem tudja viszonozni. Isten nem pazarol. Jézus összegyűjteti a tanítványaival a maradékokat az 5 és a 4 ezer ember megvendégelése után. Azt nem tudjuk, mit kezdtek a maradékkal, de Jézus nem engedte, hogy csak a földön heverjen. Kornéliuszt az angyal Péterhez küldi további eligazításért, és nem ő mondja el, hogy mit kell tennie – pedig neki sokkal kevesebb energiába tellett volna. Jézus arra tanított, hogy csak a mindennapi kenyérért imádkozzunk a mintaimában, és nem bátorított arra, hogy zsák liszteket kérjünk a szűkösebb napok esetére. Mindezek arra tanítanak, hogy Isten Maga nem pazarol, és minket sem szoktat rá. Tehát Isten megtehetné, hogy a szegényeket Ő közvetlenül ellátja, mint Illést a Kérith-pataknál, ahova hollók vittek neki étel
Új kezdet „Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.” (51. Zsoltár 9. vers) A tömeggyártás korában élünk, amikor könnyebb és gazdaságosabb elromlott háztartási gépeink, kiszakadt ruháink, stb. helyett egy újat vásárolni, mint megjavíttatni, vagy foltozgatni a régit. Nem csoda, hogy aztán az új sem fogja sokáig bírni, hiszen a gyártó célja a mennyiség és nem a minőség. Ez a termelésmániás gondolkodás behálózza egész életünket, kapcsolatainkat, hitéletünket, szabadidőnket… Hiszen a cél már itt sem a minőség, hanem, hogy a naptárban pipa kerüljön minden feladat mellé. Mikor rádöbbenünk arra, mennyire kiszolgáltattuk magunkat ennek az elgépiesedésnek, Istenhez kiálltunk, hogy bárcsak mindent elölről kezdhetnénk… Többször hallom, lelki válságba került hittestvérektől: - Újból meg kéne keresztelkednem, tiszta lappal kéne kezdenem. S minél többet elmélkedem ezen az újra kezdésen, annál inkább úgy tetszik fel előttem, hogy nem egyéb ez, m
Isten vezetése „Az Úr vezet majd szüntelen, kopár földön is jól tart téged” Ézsaiás 58:11 Milyen nagyszerű ígéret! Milyen jó tudni, hogy létezik egy Mindenható, aki szeret és velünk szeretne lenni, vezetni az Ő bölcsességével, kegyelmével. Azonban, ha figyelmesebben olvasunk, láthatjuk, hogy nem mindig teszi ezt. Azt írja a mai dicséret: „vezet MAJD szüntelen”- De mikor is? Mikor jön el a „majd”? Hogy megértsük, nem elegendő csak ezt az egy verset elolvasnunk. Ajánlom máskorra is, hogy ne kiragadott mondatokat vizsgáljunk a Szentírásból, hanem nézzük meg, mit ír előtte, utána, sőt sokszor más hasonló témájú fejezetet is célszerű hozzá elolvasni, hogy teljes képet kapjunk, és ne tudjanak minket félrevezetni. Ézsaiás könyve 58. fejezetében egy istenkereső népről olvasunk, akik mindennap keresik Istent, gyakran böjtölnek, és Isten mégsem áldja meg őket. Vagyis a kezdő Igében írtak nem teljesülnek életükben, és ezt számon kérik Istenen. Mi is gyakran kerülhetünk ilyen helyzetbe: n
Isten mindent megtehet „A bennünk munkálkodó ereje által Isten mérhetetlenül többet tud tenni, mint amire kérjük, vagy amit el tudunk képzelni.” (Egyszerű fordítás) Efézusbeliekhez írt levél 3:20 Az egyik ismerősöm mesélte, hogy amikor még aktívan gazdálkodással foglalkoztak, vettek egy használt lakókocsit, amit kitelepítettek a földjük szélére. Gyakorlatilag abban laktak egész nyáron, miközben végezték a dolgukat. Jó néhány forró nyarat eltöltöttek itt, mikor felfedezték, hogy a lakókocsiban van légkondicionáló berendezés is. Bosszantó dolog. Inkább tragikus viszont az, amikor a bennünk lévő lehetőségek maradnak rejtve, vagy kihasználatlanul. Isten szeretete, hatalma olyan széles és hosszú, olyan magas és olyan mély, hogy fel sem tudjuk fogni. Pál azt mondja: „Én mégis azért imádkozom, hogy tapasztaljátok meg szeretetét, és hogy maga töltsön be titeket teljesen.” (Eféz 4:19; Egyszerű ford.) Tudatosságot és készséges alázatot igényel az, hogy Isten a bennünk működő ereje álta
Meghallgat az Úr „Közel van az Úr minden őt hívóhoz; mindenkihez, a ki hűséggel hívja őt. Beteljesíti az őt félők kívánságát; kiáltásukat meghallgatja és megsegíti őket.” Zsoltárok könyve 145:18-19 Dávid feltekint Istenre, és csodálattal tölti el személye. Felfoghatatlan hatalmú, végtelen Istennel találja szemben magát. Belegondolni is szédítő: azok a hatalmas dolgok, amelyek felettünk állnak, mind az ő kezének munkái. Nemcsak hatalma van a természet erői között, hanem pályára állította a világegyetemet. Érdekelve olvastam a héten egy hír címét: „Megtalálták a világegyetem határát!” Kíváncsian kezdtem olvasni, vajon vállalkozott-e egyik tudós, hogy meghatározza a világegyetem méretét. Csalódtam, mert az alcím így szólt: „A tudósok megegyeztek, hol ér véget a Föld légköre és hol kezdődik a világűr.” Vagyis, legalább már egyetértés van, honnan kezdjük mérni a mindenséget az ember perspektívájából, de hogy mindaz meddig terjed, arról csak találgatni tudunk. Ezt a hatalmas mindensége