Bejegyzések

önfeláldozó címkéjű bejegyzések megjelenítése

Egyszerű szeretet

Kép
Bizony, bizony, mondom nektek: ha a földbe vetett búzaszem nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz. Aki szereti az életét, elveszti; aki pedig gyűlöli az életét e világon, örök életre őrzi meg azt. Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is; és ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya. János evangéliuma 12:24-26 Ő tudta, minek megy oda. Tudta, hogy ez az utolsó útja a fővárosba egy kereszten fog végződni. Tudta, hogy elárulják, megtagadják, és a tömeg, ami most Hozsannát kiált, néhány nap múlva a Feszítsd meg!-et fogja skandálni. És ő tette egyik lépést a másik után értünk. Mert azt is tudta, hogy ez az egyetlen esélyünk az életre. Hogy ő az egyetlen esélyünk. Ment, hogy meghaljon értünk, hogy vére elég fizetség legyen mindannyiunk megváltására. Minden ember számára, tartozzon bármelyik nemzethez, korosztályhoz, legyen bármilyen színű a bőre, jöjjön bármilyen háttérről, rendelkezzen bármilyen identitással. Minde...

Tizennégyezer térd

Kép
De meghagyok Izráelben hétezer embert: minden térdet, amely nem hajolt meg Baal előtt, és minden szájat, amely nem csókolta meg őt. A királyok első könyve 19:18 Küzdelmeim vannak az istenképemmel. Évek óta beszélek és írok arról, hogy Isten jó és szeret téged, hogy Ő nem zsarnok, és a végsőkig elmegy azért, hogy megmentsen. És vannak napok, amikor mindezt el is hiszem. Amikor érzem, és megélem feltétel nélküli elfogadását és szeretetét. De egy-egy krízishelyzetben, amikor minden bizonytalan, amikor a sötétben az orrom hegyéig se látok, felkacag egy gúnyos hang a fejemben, és én újból félek. Tőle. A régi kép újraéled, és ő megint az a zsarnok, akinek nem lehet nemet mondani, akinek sosem leszek elég jó, aki csak ritkán szeret, akkor is kemény feltételekhez kötötten. És küzdök. Az eszem azt mondja, mindez nem igaz. Isten nem ilyen, Isten nem bántalmazó, hisz mindenki másnak ezt mondom, de ilyenkor magamnak nem merem megengedni. Mert a félelem azt súgja, mi van, ha mégse? Túl ré...