Tágítsd a tartályt!
„Boldog az, akinek gondja van a nincstelenre, ha bajba kerül, megmenti az Úr.” Zsoltárok könyve 41:2 Egyszer olvastam egy történetet egy vallási vezetőről és a tanítványáról. A tanítvány egy nap elpanaszolta minden búját-baját mesterének. Saját életét egy csődtömegnek ítélte meg, és úgy érezte, nem bírja már tovább. Túl sok rossz dolog történt vele túl kevés idő alatt, és semmi kiútat nem lát a gödörből. A mester türelmesen végighallgatta, majd kezébe vett egy poharat, megtöltötte vízzel, belekevert egy evőkanál sót, és átnyújtotta a tanítványának. - Idd meg, fiam! - De mester, ez borzalmasan sós, nem lehet meginni. - mondta értetlen arccal a tanítvány. - Akkor gyere velem! - Azzal elvezette az ifjút egy kicsiny tavat tápláló forráshoz. - Öntsd a pohár tartalmát a tóba! Majd merítsd a vízből, és idd meg! - A tanítvány most már engedelmesen követte a mester utasításait. - Ugye, ez már iható? Pedig a só mennyiségén nem változtattunk, csa...