reggeli dicséret

"Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban” A Filippibeliekhez írt levél 2:14-15 A világ már nem olyan, mint régen volt, efelől, úgy gondolom, nincs kétely. A gonoszság egyre növekszik, az emberek egyre inkább eltávolodnak egymástól, miközben fizikailag egyre közelebb kerülnek, hála az elvárosiasodásnak. Az emberi tulajdonnak és életnek már nem az az értéke, mint ami régen volt, és akárhova nézünk, igazságtalanságot látunk. Jézus egy ilyen világban azonban képes volt megszólítani Téged. Valamiért ma reggel ide kattintottál, és ezt az áhítatot olvasod. Ha így van, akkor valami már elindult benned, és rád is vonatkozik az, amit Pál apostol a Filippi gyülekezet tagjainak írt: ragyogsz, mint egy csillag a világban. Mert a sötét szobát egyetlen gyenge gyertya hullámzó lángja is képes megtölteni annyi fén...

„János, az Ázsiában levő hét gyülekezetnek: Kegyelem nektek és békesség attól, aki van, és aki volt, és aki eljövendő, és a hét lélektől, akik trónja előtt vannak, és Jézus Krisztustól, a hű tanútól, aki elsőszülött a halottak közül, és a föld királyainak fejedelme, aki szeret minket, és vére által megszabadított bűneinktől, aki országa népévé tett minket, papokká Isten, az ő Atyja előtt: övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.” Jelenések könyve 1:4-6   Meggyújtom az első gyertyát, és emlékezem. Emlékezem arra, akitől néhány hónappal ezelőtt el kellett búcsúznom, és mára csak a várakozás maradt. Emlékezek mindarra a jóra, amit vele éltem meg. Egy kiadós telefonbeszélgetésünkre, amikor a Margit-szigetről hívtam fel egy szombat délután. Az utolsó látogatására, amikor a lányom tárt karokkal rohant felé a járdán. Arra, hogy először ő olvasott nekem a Bibliából igaz történetet, és utána minden Bibliai igét együtt fedezhettünk fel. Vele indultam el azon az úton, melyen...