reggeli dicséret

"Hiszen te vagy a mi atyánk, Ábrahám nem ismer bennünket, Izráel nem törődik velünk. Uram, te vagy a mi atyánk, ősidőktől fogva megváltónknak nevezünk." Ézsaiás próféta könyve 63. fejezet 16. vers Ady Endre költőnk Új versek című kötetének előhangja az alábbi sorral kezdődik: “Góg és Magóg fia vagyok én…” Gógról és Magógról a Bibliában olvashatunk először. Az ószövetségi Ezékiel könyvében Góg egy Isten népe ellen támadó uralkodó, Magóg országának a fejedelme. A Jelenések könyvében Góg és Magóg pedig az Isten és népe elleni végső háborúra induló népek összességét jelképezi. Egy másik forrás – az ókori, eredetileg görög nyelven íródott Nagy Sándor-regény – késői változatai szerint Góg egy nomád nép volt, akiktől a hódító Nagy Sándor úgy védte meg birodalmát, hogy egy völgybe szorította őket, majd falakat és érckapukat épített köréjük. Anonymus, a 12-13. századi magyar krónikás pedig ezekből a forrásokból kiindulva nevezi a magyar népet Góg és Magóg leszármazottainak. Ady Endre...

„Hiszen erre hívattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, és példát hagyott rátok, hogy az ő nyomdokait kövessétek: ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját, mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél.” Péter első levele 2:21-23 Batman, Ironman, Superman, Spiderman és a sort lehetne a végtelenségig folytatni. Emberek, lények, akiknek volt valami különleges képessége, kitartása, tudása, pénze, akaratereje és nem adták fel. Hősök voltak, megmentették a világot, a világ egy részét vagy néhány személy életét a katasztrófától. Hősök, akiket a képzeletünk szült, mert szükségünk volt rájuk. Szükségünk volt arra, hogy történjen valami jó, valami különleges, valami monumentális. Szükségünk volt arra, hogy legyen valaki, akire felnézünk a monoton hétköznapokból, és akinek a helyébe beleképzelve magunkat, kiléphetünk szürke kisegér életünk szűk ketrecéből, és lehetünk Valakik, valaki külön...