Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október 23, 2011

Állandóság

Kép
„Istenem, te tanítottál ifjúkorom óta, mindmáig hirdetem csodáidat. Istenem, ne hagyj el késő vénségemben sem, míg csak hirdethetem hatalmadat, nagy tetteidet a jövő nemzedéknek. Istenem, igazságod a magas égig ér, mert hatalmas dolgokat vittél véghez. Van-e hozzád hasonló, Istenem?” Zsoltár 71,17-19 Még alig pirkadt, amikor az öregember szeme már nyitva volt. Nem azért, mert jeles nap volt a mai - jön az unoka -, hanem mert már régóta a nappal feküdt és a nappal kelt. A madarak már bátran énekelték reggeli éneküket, amikor bedugta a lábát a meleg papucsba és kicsoszogott a „fürdőszobába”. Az este odakészített fazék alá gyújtott, hogy melegedjen a víz. Amíg a rőzse barátságos pattogását hallgatta, leült a hokedlire, a konyhaszekrényről elvette a szemüvegét és a Bibliáját. Mielőtt kinyitotta volna, lassan az arca elé emelte és megszagolta. Élvezte az öreg könyv bőrkötésének illatát. „Bárcsak az én imám is ilyen jó illat lenne most Neked, Uram!” – gondolta. Eszébe jutott, hogy a feleségé

Gyülekezetkereső - Főoldal

Gyülekezetkereső - Főoldal

Állandó védelem

Kép
„De most így szól az ÚR, a te teremtőd…: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg.” Ézsaiás 43:1-2. Ne félj! - Mert ismerlek – jobban, mint te saját magadat! - Mert Megváltód vagyok – itt a tenyeremben a nyoma! - Mert tudom a nevedet, az utcaszámodat, ismerem a lakásodat. Ismerem körülményeidet, örömeidet, gondjaidat. Ismerlek, ezért együtt sírok veled és együtt tudok örülni, amikor örülsz. - Enyém vagy! Megvásároltalak. Sátán igényt tartott rád, de én a véremmel kifizettem azt az árat, amennyit nekem érsz. - Hívlak! Gyere velem! Töltsük el együtt az időt! Itt a földön is; munkádban, otthonodban, gyermeknevelésedben, pénzbeosztásodban. A kedves és kevésbé kedves rokonaid, ismerőseid és családtagjaid között. De szeretném az egész örökkévalóságot is veled tölteni. Mivel

Isten lát és hall téged

Kép
" Íme nem oly rövid az Úr keze, hogy meg ne szabadítana, és nem olyan süket, hogy meg ne hallgathatna " Ésaiás könyve 59:1 Láttál már fél kezű embert? Aki megváltozott képességei miatt többszöri segítségre szorul? Milyen nehezen lehet átállni egy régi, megszokott, két kezes életről egy másikra, ahol minden más. Olvasva Joni életrajzát, aki egy rossz ugrás miatt lebénult és tolókocsiba került, bele pillanthattam egy kis időre, hogy milyen nehézségekkel járt megtanulni enni, inni, feküdni, festegetni, ami magától ment addig, most újra kellett tanulni. Nehéz, ha már nem tehetjük meg azt, amit régen oly könnyen. Feladjuk, mielőtt eljutnánk a célhoz, mert már nem érezzük képesnek magunkat rá. Annyira megszoktuk már azt, hogy a régi szép időkben milyen könnyű volt minden, hogy Istenről is azt hisszük, hogy régen Izrael idejében tudod csak vizet fakasztani a sziklából. Elhisszük, hogy igen, Jézus megáldotta a kenyeret és a halat aztán mindenki jól lakott 5000 férfi, a nőkön és g

Élő víz folyamai

Kép
A ki hisz én bennem, a mint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből.” (János evangéliuma 7. fejezet 38. vers) Júdea sivatagát járva, az utazó hamar rádöbben, ezen a vidéken a legnagyobb kincs; a víz. Bizony, a víz, azok a források, a köréjük épült oázisok, melyeknek birtoklásáért már a múltban is sok harc dúlt. Ábrahám még nevet is adott az itt ásott kutaknak (1Móz.26:18), melyeket fia, Izsák ásott ki újra, miután a filiszteusok betömték azokat földdel. Később, Izsák szolgái maguk is ástak kutakat, miután „élő víznek forrására akadának ott.” (19. vers) Melyért aztán Gérár pásztoraival versengtek. Ma, ugyanitt, a Júdeai sivatagban, több helyen újabb és újabb településeket hoznak létre. Gyönyörű házak, zöldellő pászit és pálmaligetek… Hogyan? Honnan van annyi víz? A válasz egyszerű: a víz a talpunk alatt van. Aki elkezd ásni, előbb utóbb vizet talál. Melyet aztán a számítógéppel vezérelt speciális csepegtetéses öntözőrendszer segítségével a legoptimálisabban t

Leprás vagyok

Kép
„Egy pedig ő közülük, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval.” Luk.17,15. Leprás vagyok! Leprás vagyok! Emberek! Ne közelítsetek hozzám! Nekem már úgy is mindegy! Hagyjatok meghalni…. semmi értelme az életemnek! Egy „lúzer” vagyok, akire nem vár más, csak a halál, annak is egy borzalmas formája! Heges az arcon, fájnak a csontjaim, szinte nap, mint nap érzem, hogy rohad le rólam a bőröm, a húsom... egy lassú halál, ami következik…. Milyen jó is volt még akkor, amikor a családommal élhettem. Mi lehet velük? Csak távolról láthatom őket, hiszen elkülönítve kell élnem tőlük. A feleségem, gyermekeim! Óh, a szívem hasad meg értük! Nem láthatom, ahogy felnőnek, fejlődik az értelmük, növekednek. Nem hallhatom a kacajukat, nem játszhatok velük… milyen igazságtalan az élet! Miért pont velem történik ilyen? Miért, miért Istenem??? Legjobb lenne meghalni már most. Hiszen így is élő halott vagyok! A percek, napok, hetek, h

Isten igazán ítél

Kép
„ Csak ő tudja, milyen úton járok. Ha megvizsgál, kiderül, hogy arany vagyok. ” Jób 23:10 Szegény Jób nagy bajba keveredett. Nem azért mert maga kereste volna, hanem mert hűséges volt Istenéhez. Az ő személyes története számunkra egy megerősítő tapasztalat, de átélni ezeket igazán megpróbáló volt. A mai istenfélő vagy Istent kereső ember is Jóbhoz hasonló értetlenséggel és kérdések tömkelegével keresi a válaszokat. Miért történik mindez velem? És miért pont velem? Miért épp most? Hol van Isten ilyenkor, és miért nem válaszol? Jób is így perlekedett magában Istennel: " Bár tudnám, hogy hol találom Istent! Elmennék a trónusáig,   eléje terjeszteném ügyemet, tele lenne szám szemrehányással, hogy megtudjam, milyen szavakkal válaszol, és hogy megértsem, mit is mond nekem: (…) De ha kelet felé megyek, nincs ott, ha nyugat felé, nem veszem észre. Ha északon működik, nem látom, ha délre fordul, ott sem láthatom. Csak ő tudja, milyen úton járok. Ha megvizsgál, kiderü

Kitartást mára!

Kép
„Ha gyalogosokkal futva is kifáradsz, hogyan fogsz lovakkal versenyezni, ha csak nyugodt földön érzed biztonságban magad, mit csinálsz a Jordán sűrűjében?!” Jeremiás könyve 12:5 Nem valami könnyű hetet hagysz magad mögött, barátom, és látod már, hogy az előtted álló sem lesz „balettiskola”. Nem eshetsz ki a formádból, az élet nem hagyja, hogy ellustulj, edzésben tart nap mint nap. Miértek, problémák, nehézségek, „nem értem” helyzetek, dühös óriások, akik mind azt akarják, hogy add fel. Ígérd meg, hogy ez az, amit nem fogsz tenni. Nem lehetsz mindig nyugodt körülmények között. Nem mehet mindig minden úgy, ahogy azt te szeretnéd, nem élhetsz mindig napsütötte tájakon; van, hogy utad folyók és tengerek hullámai között vezet át. Most a világ ilyen, nem tudsz ellene mit tenni, de azt is tudod, hogy nem kell egyedül, és nem kell örökké harcolnod. A sötétségnek nemsokára vége, új nap virrad majd fel, és sokkal tisztábban fog ragyogni, mint előtte. Megállsz az Isten trónja előtt, szemed tal