reggeli dicséret

“És örült a nép az önkéntes adakozásnak, mert tiszta szívből, önként adakoztak az Úrnak. Dávid király is nagyon megörült.” Krónikák első könyve 29. fejezet 9. vers Istennek semmi szüksége a mi pénzünkre. Ezt szoktuk mondani, mert tudjuk, hogy az egész világ az Övé, minden vagyon az övé. Ez teljesen stimmel is. Istennek nincs szüksége a mi pénzünkre. Mégis azt olvassuk a Bibliában, hogy megannyi alkalommal az emberek adni akartak valamit Neki abból, amit kaptak tőle. Ha az egész világ Istené, akkor én csak kölcsön kapok mindent tőle. Nem a sajátom. Pont emiatt az adakozás nem arról szól, hogy én az egyháznak adok valamit, mert jófej vagyok. Arról szól, hogy a Teremtőtől kaptam valamit, amivel ki akarom fejezni a hálám. Ez történt Dávid idejében. Épp mikor átadná a királyságot fiának, Salamonnak, a vágya teljesülni látszik. Dávid minden álma az volt, hogy építsen egy templomot Istennek, de valamiért ez sosem történt meg uralkodása alatt. Halála előtt, mielőtt fia trónra lépne, a nép hálá...

 "Ki mehet föl az Úr hegyére, és ki állhat meg szent helyén? Az ártatlan kezű, a tiszta szívű, aki nem sóvárog hiábavalóság után, és nem esküszik hamisan. Áldást nyer az ilyen az Úrtól, igazságot a szabadító Istentől." Zsoltárok könyve 24. fejezet 3-5. vers Az Úr hegye a világegyetem legexkluzívabb és legnehezebben megközelíthető helye. Nem csoda, hiszen ez a Mindenható Isten trónterme, és aki oda bejut, a legjobb dolog történik vele: az Örökkévaló Isten, az Örökélet Ura elé léphet. Nemcsak meghívó kell a bejutáshoz, amit a világegyetem legerősebb beléptetői ellenőriznek, hanem belépési vizsga is, ami a legszigorúbb minden vizsga közül, ugyanis semmi gonoszság nem kerülhet Isten színe elé. A vizsga neve: ítélet. Azért van egy módja, ahogy mégis be lehet jutni... A Habsburg királyok temetésen megérkezik a temetési menet a kapuciner barátok templomához, akik feltesznek egy egyszerű  kérdést a zárt ajtó másik oldalán kopogtató ceremóniamesternek, aki a menet élén halad: "Ki...

"Jézus erre ismét ezt mondta nekik: Békesség nektek! Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket." János evangéliuma 20. fejezet 21. vers Jézus meghalt. Még alig telt el a hétvége, a tanítványok a rémálmok rémálmát élik át folyamatosan. Nem elég, hogy a Mestert elfogták, megalázták és hagyták meghalni a kereszten, de állítólag Péterék nem találták a sírban, Magdalai Mária szerint pedig újra él. Persze egyiknek se hittek úgy igazán, mert a gyász borzalmas dolgokat képes tenni az ember elméjével. A szobában ültek, csendben, néha egy-egy szót szólva egymáshoz: az elkeseredettség és a kilátástalanság szavait, amikor váratlanul egy ismerős hang szólt hozzájuk: " Békesség nektek!  Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket." Ezek a szavak indították útjára a világ legnagyobb és legnagyobb befolyással bíró vallási mozgalmát, a kereszténységet. Békesség, isteni küldetés, olyan, mint magáé a Mesteré . Azóta minden keresztény ebben a kettős életcé...

  „Mert nincs különbség zsidó meg görög között; mert ugyanaz az Ura mindeneknek, aki kegyelemben gazdag mindenekhez, akik őt segítségül hívják.” ( Rómabeliekhez írt levél 10. fejezet 12. vers ) Egy nagycsaládokról szóló rádiós magazinműsorban a riporter arról faggatta az édesanyákat és édesapákat, hogy képesek-e egyformán szeretni minden gyermeküket. - Ne mondják, hogy ez lehetséges, provokálta sorra a szülőket - mert nem hiszem el. S mi volt a válasz? Pedig lehetséges. Egyformán szeretjük a gyermekeinket, csak másképp. És épp ez a másképp az, amit sokan nem tudnak felfogni, pedig olyan egyszerű. Szeretem a fiaimat és a lányaimat is, ezért mindannyiuknak egyformán veszek ajándékot, de mást. Képzelje el mi lenne akkor, ha a fiaimnak is ugyanúgy babát adnék, mint a lányaimnak… És igen, sajnos a bűn által megfertőzött szívünk ezt nem érti meg. Ezért van az, hogy a másikat, a másik lényét, és a másik különbözőségét sokszor támadásnak éljük meg. Aki nem olyan nemzetiségű, ak...

 "Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat!"  Máté evangéliuma 5.fejezet 16.vers   Had kérdezzek valamit: mi az, amivel minden nap találkozhatunk, akkor amikor a  közösségi oldalak útvesztőjébe tévedünk? A válasz sok minden lehet, de talán a leggyakrabban azzal szembesülünk, hogy minden tökéletes. Teljesen természetes, hogy csak olyan személyeket, közösségeket követünk, amelyek imponálnak és tartalmaik lenyűgöznek, esetleg motiválnak vagy inspirálnak arra, hogy valami többet hozzunk ki az életünkből. Megmondom őszintén, én már sokszor elgondolkodtam azon, hogy vajon tényleg olyan tökéletes minden vagy csak a látszat szüleménye mindez?  Isten előtt nincsenek titkok! Ő látja a lelkem, amikor ezen képek láttán gondolatok merülnek fel bennem és lát akkor is, amikor elszomorodok, hogy nekem nem annyira tökéletes az életem. A Biblia ezzel kapcsolatban egy nagyon fontos tanácsot ad: amiko...

  "A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben." János első levele 4. rész 18. vers  Rettegett abban a régi kapcsolatában, nem úgy mint most. Közeledett a karácsony és teljes nyugalommal készült az ünnepre. Nem félt, mint rég, hogy mit fog szólni a kedvese az ajándékhoz, mert tudta, bárminek örülni fog, amit tőle kap. Most a kettőjük közötti kapcsolatnak a lényege az egymással töltött idő volt és nem az, hogy mennyit ér a szépen díszített csomag. Vagy az, hogy elég praktikus-e? Boldog volt, hogy már csillapodik a szívében az állandó megfelelési kényszer. Az exe elvárásai, most már tudta, irreálisak volta, teljesíthetetlenek, de túl élte. Most nem azt érezte, hogy valami másnak kellene lennie, hanem azt, hogy végre önmagáért szeretik, elfogadják olyannak, amilyen. Nem baj, hogy néha félszeg, hogy ügyetlen. Az sem baj, ha hibázik. Nem azért, mert "senki sem tökéletes...

„Amikor tehát áldozati ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, békülj ki előbb testvéreddel, és akkor térj vissza, és vidd fel ajándékodat!” Máté evangéliuma 5. fejezet 23.-24. vers Van néhány dolog, amire különösen felhívta figyelmünket ez az év. Az egyik ezek közül, hogy mennyire törékeny az életünk. Igen, tudom, ez egy hatalmas közhely, de 2020 drasztikusan megmutatta. Sorra jönnek szembe a közösségi oldalon a gyászjelentések, elfeketített profilképek, hírportálokról az elkeserítő adatok, főleg, amikor egy olyan ember haláláról olvasok, aki egykorú volt velem, vagy ami még rosszabb, fiatalabb. És ők nem adatok, nem pusztán „számok a képleten”, hanem érző, gondolkodó, élő emberek voltak. Kapcsolatokkal, tervekkel, feladattal, felelősséggel, kérdésekkel, hittel, krízisekkel és a fejlődés lehetőségével. Helyükben pedig csak a fájó űr maradt, a ki nem mondott vallomások, az e...