reggeli dicséret

”Ezt mondja az Úr, a te megváltód, Izráel Szentje: Én, az Úr vagyok a te Istened, arra tanítalak, ami javadra válik, azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell. Bárcsak figyeltél volna parancsaimra! Akkor folyamként áradna rád a jólét, a tenger hullámaihoz hasonlóan az igazság.” Ézsaiás próféta könyve 48:17-18 Ha a kocsinkba kerozint töltünk benzin helyett, nem tesz jót a motornak. Ha a kávénkat sóval ízesítjük cukor helyett, nem lesz finom. Ha a használati utasítást olvasatlanul dobjuk ki, valószínű tönkre fogjuk tenni a vásárolt eszközt előbb vagy utóbb. Ha az orvos felír egy vérnyomás csökkentőt, mi pedig vérnyomás növelőt veszünk be, valószínű, hogy a kórházban kötünk ki legjobb esetben. Amikor Isten tanította a népet, azt nem azért tette, mert jól esett neki parancsolgatni. Nem azért mond törvényeket, hogy a nép nyakába rakjon egy vagon súlyt. Az ő érdekükben tette, hogy ezzel jó úton járhassanak. Mikor Isten üzen, azért teszi, hogy valami jobbat adjon. Amikor tanít, azért teszi,

"Van-e olyan Isten, mint te, aki megbocsátja a bűnt, és elengedi népe maradékának büntetését? Nem tartja meg haragját örökké, mert abban telik kedve, hogy kegyelmet ad. Újra irgalmas lesz hozzánk, eltapossa bűneinket, minden vétkünket a tenger mélyére dobja!" Mikeás könyve 7:18-19 Akárhány beszélgetést hallottam a megbocsátásról, a nagy kérdés, ahol a beszélgetés kiköt: mi az, amit nem lehet megbocsátani? Más szóval, meddig terjed a megbocsátás? Valljuk be, hogy látva az emberi kegyetlenséget és visszaéléseket, ez egy nagyon is fontos kérdés! Sem az emberi történelemben, sem a személyes életben nem mehetünk el amellett, hogy vannak gonosz agresszorok és olyan elkövetők, akik megérdemlik a büntetésüket.  Nagyon megmaradt bennem egy középkori történet, ami a végvárak világából származik - sajnos a történelmi szereplők neveit már elfelejtettem. Történt, hogy egy várkapitány és a fia török fogságba estek, ahol váltságdíjért engedték csak őket el. Amíg a család összeszedte a pénzt

Engedelmeskedjetek azért Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek. Jakab levele 4:7-8 Jó voltál fizikából? Majdnem mindegy is, mert hűtőmágnesed biztosan van. Most tégy meg nekem valamit! Menj ki a hűtőhöz, vegyél le két mágnest! (O tt, ahol egy van, ott van kettő is... ) Tudod, mit? Vedd le az összeset! Fogd az egyik kezedbe a kedvencedet (óvatosan, le ne essen!) a másikba pedig sorban, egyenként a többit! Próbáld meg a két hűtőmágnest hátukkal egymáshoz "tapasztani"! Ha a statisztikának igaza van, akkor az esetek ötven százalékában a kedvenc mágnesed kimondottan vonzónak fogja találni a másik mágnes hátsó felét, az esetek másik ötven százalékában pedig fizikailag taszítani fogják egymást. Ennek semmi köze a mágnesek külleméhez, egyszerűen ilyen ez a mágneses kölcsönhatás . Az egész attól függ, hogy a gyárban a mágnes

  „ De én az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét; meghallgat engem az én Istenem! Ne örülj, én ellenségem! Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a sötétségben ülnék is, az Úr az én világosságom! ”   ( Mikeás könyve 7. fejezet 7-8 . vers ) Húgommal együtt már mindketten kisiskolások voltunk, mikor a szüleink ránk bízva a lakást, kettesben mentek nagybevásárolni. Ez volt csak a mi időnk! Féktelen rohangászás, bújócska, párnacsata, csöveken, bútorokon mászás, játék határok nélkül. De ennek az önfeledt bolondozásnak mindig voltak áldozatai, egy-egy porcelándísz, egy-egy váza, a bútorok. Persze, ezeket mindig igyekeztünk úgy fordítani vagy elrejteni, hogy csak később derüljön fény a sérülésekre. S amikor megtörtént a szembesítés, a bűneset óta belénk kódolt program alapján jött a válasz, a felelősség hárítása; Nem én voltam. Nem tudom hogyan történt. Csak úgy magától leesett és eltört. Azóta eltelt jó pár évtized. Felnőttem, megtértem és… Ó, milyen szép is lenne,

„A jóra törekedjetek, ne a rosszra, akkor életben maradtok, és veletek lesz az Úr, a Seregek Istene – ahogy mondogatjátok. Gyűlöljétek a rosszat, szeressétek a jót, szerezzetek érvényt a törvénynek a kapuban! Talán megkegyelmez József maradékának az Úr, a Seregek Istene.” Ámosz próféta könyve 5.fejezet 14-15.vers   A próféta azzal kezdi, hogy ha a jóra törekszik a nép, akkor életben maradnak. Mit jelent életben maradni? Csak annyiról szólna, hogy vigyázzunk a testi épségünkre és óvakodjunk a veszélyektől? Mi az élet? Nem, nem a filozofikus meghatározására vagyok kíváncsi, hanem arra, hogy mikor szoktuk azt mondani valamire, hogy „él”, „életrevaló”, „tud élni” vagy „látszik rajta az élet”? Kezdjük a reggelt egy kis nyelvtannal és állapítsuk meg, hogy milyen szófajú az „élet”, mint szó. Ha rákeresünk az interneten, akkor azt találjuk, hogy ez egy főnév. A Mi?, Ki?, Mik?, Kik? kérdőszavakkal lehet rákérdezni. Ha azt mondom, hogy „Ő él!”, akkor viszont azt kérdezem, hogy „Mit csiná

  " Szeretett atyámfiai, értsétek meg ezt: Legyen minden ember gyors a hallásra, lassú a szólásra, lassú a haragra;  mert a férfiú haragja nem cselekszi azt, ami Isten igazságosságának (üdvözítő akaratának) megfelel.  Vessetek el azért magatoktól minden piszkot és mind-mind a sok gonoszságot és fogadjátok be szelídséggel a belétek plántált igét, amelynek van ereje arra, hogy lelketeket üdvözítse." Jakab apostol levele 1. rész 19-21 versek Hazánkban ünnep a november elseje, halottak napja. Gyerekkoromból emlékszem a régi temetők csodaszép fehér gyertyáira, ahogy faggyújuk lassan beleolvadt a szépen elkészített sír földjébe és lágyan világította meg nagymamám szomorú arcát. Szemeiben úgy csillogtak a könnyek, mint a pislákoló lángocskák körülöttünk mindenhol. Tele volt a temető ünnepélyesen felöltözött látogatókkal, kicsinyek és nagyok jöttek a családjaik hiányzó tagjait meglátogatni. Emlékszem mamám öreg kezei hogyan simogatták a még vénebb kereszteket, az övéi fejfáit. Akkor

„Elrendelem, hogy birodalmam minden tartományában rettegve féljék Dániel Istenét! Ő az élő Isten, aki megmarad mindörökké. Az ő királysága megdönthetetlen, uralkodása végtelen. Ő megment, megszabadít, jeleket és csodákat tesz égen és földön. Ő mentette meg Dánielt is az oroszlánok karmából.” Dániel könyve 6:27-28 Dániel királyi tisztviselőként több birodalmat is szolgált. Ez a történet a méd Dárius uralkodása alatt játszódott, aki három főkormányzója egyikének választotta meg az idős prófétát. Természetesen voltak, akik ennek nagyon nem örültek, cselt eszeltek ki, lépre csalták a királyt egy rendelet kiadásával. Úgy gondolták, ezzel ellehetetlenítik Dániel életét, mivel a törvény egyedüli isteni pozícióba a királyt helyezte. Aki más mennyei hatalmasságokhoz könyörgött a 30 napos próbaidő alatt, arra kegyetlen ítélettel lesújtott. Dániel korábban minden nap, napjában háromszor Jeruzsálem felé nyitott ablaknál imádkozott Istenhez. És ezen a szokásán, a Mindenhatóval való kapcsolatá