reggeli dicséret

„ Krisztus Jézusban ugyanis sem az nem számít, hogy körülmetélt valaki, sem az, hogy körülmetéletlen, hanem csak a hit, amely a szeretet által tevékeny.” Galata 5,6 Békés-Dalos fordítás Sok más közösséghez hasonlóan a keresztények között is megjelent, és azóta is kísért az a rossz szokás, hogy a másikhoz hasonlítom magam. Nem kell ezen csodálkoznunk, hisz maga az Úr is tisztában volt a tanítványai gyengeségeivel, de szóvá is tette ezt számukra, hogy el tudják hagyni azt. Tény és való azonban, hogy az apostolok addig nem válhattak Krisztus igazi követőivé, míg fel nem hagytak azzal, hogy egymáshoz hasonlítgassák magukat mondván: „Ki a nagyobb?” Az, hogy a galáciai levélben Pál apostolnak ezzel ismét foglalkoznia kell, mutatja ennek a bűnnek a makacsságát és azt, hogy bizony minden generációnak meg kell ezzel küzdenie újra és újra. A körülmetélkedés világos és egyértelmű jele volt annak Ábrahámtól kezdve, hogy valaki Isten nagy családjához tartozik. A tradíció nem csak val

„Jézus példázatot mondott a tanítványainak, amellyel arra tanította őket, hogy kitartóan imádkozzanak, és ne fáradjanak bele soha.”  Lukács evangéliuma 18:1 (Biblia Egyszerű fordítás) Miért? Mert Isten nem hallja meg, ha csak egyszer mondom el kérésemet, vágyamat, köszönetemet? Többször el kell mondanom mindent, hogy végre meghallja, meghallgasson? Esetleg olyan sok dolga van a világegyetem fenntartásával, irányításával, hogy folyamatosan kell imádkoznom, hogy végre legyen már rám is egy kis ideje? NEM! Nem! Nem! Isten az első, és a leghalkabban elmondott imát is meghallja. Neked van szükséged arra, hogy folyamatosan fenntartsd a kapcsolatot az Atyával. Hajlamos vagy arra, hogy egyszer elmondtad, kipipáld: ez is megvolt, és többé nem törődsz vele. Isten azt szeretné, ha folyamatosan az Ő közelségében maradnál. Az utca zajában, kapálás közben, a vizsga előtt és után, autóvezetés közben… Szeretné, ha nem hagynál ki egyetlen lehetőséget sem, amikor beszélgethetsz Vele. Ha kitar

„Igazamhoz ragaszkodom, nem hagyom, egyetlen napomért sem bánt a lelkiismeret.” Jób könyve 27:6  Kevés személyről jegyzi fel a Biblia, hogy „feddhetetlen és becsületes” ember. Jób közöttük van (1:1). És valóban, a sok csapás és nyomorúság után, ami őt éri (elveszti vagyonát, meghalnak gyermekei, végül pedig szörnyű kor támadja meg testét), el tudja mondani hisztérikus feleségének: „Ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszat is el kell fogadnunk” (2:10). Lelki gyötrelmei azonban csak ezután következnek. Barátai avval vádolják Jóbot, hogy balsorsa bűnei következménye. Ebben a feszült párbeszédben hangzik el Jób tiltakozása: „Távol legyen tőlem, hogy igazat adjak nektek! Míg csak meg nem halok, nem engedek feddhetetlenségemből. Igazamhoz ragaszkodom, nem hagyom, egyetlen napomért sem bánt a lelkiismeret” (27:5-6). Az olvasó az egész könyvben – mintha valami dráma lenne – Jóbnak drukkol. Egy bizonyos ponton túl azonban gyanakodni kezd. Hogy a feleség hisztérikus vis

„Az ember okosságát türelmén lehet lemérni, és becsületére válik, ha a hibát el tudja nézni.” /Káldi Neovulgata/ (Példabeszédek könyve 19. fejezet 11. vers) Mondd csak, te hogy állsz a türelemmel? Próbálsz türelmes lenni, de reggel elaludtál és épp a legnagyobb dugóba kerülsz. Aztán a késés miatt a munkahelyen a leszúrás mellé már megint valami alja meló jut rád, és bent kell maradnod túlórázni, amit meg se fizetnek… Próbálsz türelmes lenni, de mikor már több órája vársz a sorodra a hivatalban, vagy rendelőben ahova időpontra jöttél, és látod, hogy mások minden gátlás nélkül megelőznek és bemennek előtted… Próbálsz türelmes lenni, de mikor már annyiszor kérted Istentől, hogy segítsen, hogy mutasson utat, hogy adjon egy társat, valami jelet, hogy mi a célja az életeddel, de semmi válasz... S tudom szerény vigasz, hogy mindannyian hasonló cipőben járunk, S előbb vagy utóbb mindenkinél elpattan egyszer a cérna, eljön a pillanat, hogy nincs tovább, mikor elfogy

Az én Uram, az Úr megtanított engem, mint tanítványát beszélni, hogy tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak. Minden reggel fölébreszt engem, hogy hallgassam tanítványként. Az én Uram, az Úr megnyitotta fülemet. Én pedig nem voltam engedetlen, nem hátráltam meg. Ézsaiás próféta könyve 50. fejezet 4-5. verse A tanítvány jelző egy igazán bensőséges kapcsolatot feltételez az Úr és az ember között. Tanítványnak lenni, a legnemesebb feladat, amire ember vállalkozhat. Nem jár nagy fizetéssel, nem jár nagy hírnévvel, és a sikert is egész máshogy kell mérni. Nemrég láttam egy hirdetést, amin az állt: „a világ legjobb állása.” Elgondolkoztam mielőtt megnéztem volna, hogy vajon mi lehet a világ legjobb állása. Egy alkalommal egy ismerősömnek jó munkát kívántam egy szorgos hétköznap korai óráiban. Rendkívül sietett a munkahelyére, de a jókívánságom után még volt egy-két perce, hogy elmagyarázza nekem, hogy két olyan fogalmat használtam, amik nem férnek össze. Ugyanis, a munka az n

„ És megparancsolta nekünk az Úr, hogy teljesítsük mindezeket a rendelkezéseket, és féljük az Urat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen mindenkor, és megtartsa életünket az Úr, ahogyan ma is.” Mózes 5. könyve 6:24 Szinte magam előtt látom, amint egy apa kisfiával beszélget: „ Apa, kérlek, mesélj nekem!” „ Tudod kisfiam, ez a föld nem volt mindenkor a mienk. Valamikor a mi népünk messze földön, Egyiptomban élt és kemény rabszolgamunkát végzett. A fáraó szolgái voltunk és sok sok év szolgaság után Istenhez kiálltottunk. Ő meghallgatott, nagy és veszedelmes jeleket vitt véghez szemük láttára a fáraó háza népén és egész Egyiptom lakóin. Minket pedig kihozott a rabság földjéről és ide vezetett, ahol szabadon és jólétben élhetünk. Csodás dolgokat tett értünk Isten! Ha a világ összes vagyona a miénk lenne, sem tudnánk visszafizetni neki. De nem is kell. Ő mindezt azért tette velünk, mert szeret. Csak arra kért, ne feledkezzünk meg róla, hanem minden nap emlékezzün

„Emeljétek szemeteket az égre, tekintsetek le a földre, mert az ég szétfoszlik, mint a füst, és a föld szétmállik, mint a ruha, lakói pedig úgy elhullnak, mint a legyek. De az én szabadításom örökre megmarad, és igazságom nem rendül meg. Hallgassatok rám, akik ismeritek az igazságot, népem, mely szívébe zárta tanításomat! Ne féljetek az emberek gyalázkodásától, szitkozódásuktól meg ne rettenjetek! Mert úgy járnak, mint a ruha, melyet megrág a moly, mint a gyapjú, melyet megrág a féreg. De az én igazságom örökre megmarad, és szabadításom nemzedékről nemzedékre.” Ézsaiás könyve 51:6-8 Értelmetlen háborúk sokasága, éhező emberek, szenvedő gyermekek, kislányok, akik nem tanulhatnak, sőt, akiket még gyermekkorban „kiházasítanak”. Vallási fanatizmus, mely a másik ember halálához vezet, csak azért, mert ő másként gondolkodik. Családon belüli erőszak néma áldozatai, emberek, akiknek életét valaki „csak úgy”, esetleg egy nevetségesen kevés összegért vagy felelőtlenségből elvette. Lenéze