reggeli dicséret

Figyelj beszédemre, Uram, vedd észre sóhajtozásomat! Figyelj hangos kiáltozásomra, Istenem, királyom, mert hozzád imádkozom! Hallgasd meg szavamat reggel, Uram, reggel eléd készülök, és várlak. Istenem, te nem leled örömöd a bűnben, nem talál otthonra nálad a gonosz.   5. Zsoltár 2-5. versek Mikor beköszönt a nyári szünet, sok családhoz hasonlóan a mi naptárunk is megtelik nyaralásokkal, utazásokkal, kirándulásokkal, látogatásokkal. Megismerünk távoli vidékeket, közeli helyeket, ismeretlen és jól ismert városokba látogatunk el, és mindig találunk valami újat. Ami viszont soha nem maradhat ki, az a templomlátogatás. Van valami félelmetes és mégis lélekemelő azokban a régi, magas, zengő templomokban, amikben az ember apró hangyának érzi magát. Ez is a céljuk: kontrasztba állítani Isten hatalmasságát az emberi gyarlósággal – tudatosítani bennünk, hogy porszemek vagyunk csupán a Mindenható végtelenségéhez képest. Ami viszont mégis különlegessé teszi ezt az érzést, az a fenti gondolatot...

De még ha szenvednétek is az igazságért, akkor is boldogok vagytok; a fenyegetésüktől pedig ne ijedjetek meg, se meg ne rettenjetek. Péter első levele 3. fejezet 14. verse Szinte mindannyian tudjuk, hogy a kereszténység üldözött közösség volt egészen a negyedik század elejéig. Azt is tudjuk, hogy később, a protestánsok és azok elő-közösségei is, mint például a valdensek, vagy a hugenották ugyanúgy hasonló erőszaknak és elnyomásnak voltak kitéve. Ezekben az évszázadokban a hívők őszintén kiálltak hitvallásuk mellett, akár az életük árán is. Az elkötelezettségük mélyen gyökeredzett a szívükben és bármilyen üldözés érte őket, ők többségében hűségesek maradtak. De mi a helyzet manapság? A kényelmes európai életünkből, hogyan látjuk a ma ezt a kérdést? Az Open Doors jogvédő szervezet szerint a keresztények üldözése történelmi csúcspontra érkezett napjainkban. Adataik szerint a világon mintegy 388 millió keresztény szenved erőszakos üldöztetést, és/vagy érintett súlyos diszkriminációban hite...

Amikor Jézus továbbment onnan, követte őt két vak, akik ezt kiáltozták: Könyörülj rajtunk, Dávid Fia! Amikor bement a házba, odamentek hozzá a vakok; Jézus pedig megkérdezte tőlük: Hiszitek-e, hogy meg tudom ezt tenni? Ezt felelték: Igen, Uram! Ekkor megérintette a szemüket, és ezt mondta: Legyen a ti hitetek szerint! Erre megnyílt a szemük. Jézus pedig megparancsolta nekik: Vigyázzatok, senki meg ne tudja! De azok kimenve onnan, elterjesztették hírét az egész vidéken.  Máté evangéliuma 9. fejezet 27-31. versei Két vak ember követi Jézust. Nem látják az utat, mégis tudják, kit kell követniük. Ez önmagában is a hit egyik legszebb képe. Sokszor azt gondoljuk, hogy előbb látnunk kell a megoldást ahhoz, hogy bízzunk Istenben. Ez a történet azonban ennek éppen az ellenkezőjét mutatja: előbb bíztak, és csak utána nyílt meg a szemük. Jézus nem azonnal gyógyítja meg őket. Először egy kérdést tesz fel: „Hiszitek-e, hogy meg tudom ezt tenni?” Ez a kérdés ma  nekünk is szól. Hiszem-e, ...

Boldog ember az, aki nem követi a bűnösök tanácsát, nem jár a vétkesek útján, és nem ül a csúfolódók között. Zsoltárok könyve 1. fejezet 1. vers Ma van a Holdra szállás évfordulója. 1969-ben emberek először léptek a Hold felszínére. Óriási tudományos és technikai teljesítmény volt, amely megmutatta, milyen messzire képes eljutni az emberi tudás, kitartás és összefogás. Mégis érdekes, hogy miközben az ember képes volt eljutni a világűrbe, saját belső világában sokszor ma is eltéved. A technológia fejlődött, de a szorongás, az irányvesztettség, a kapcsolati sérülések és a belső üresség nem tűntek el. A Biblia ezért újra és újra visszavisz egy egyszerű, de nagyon fontos kérdéshez: milyen úton jár az ember? Az első zsoltár nem látványos bűnökkel kezdi, hanem a hatásokkal, amelyek körülvesznek bennünket. Kinek a tanácsát hallgatjuk? Mi formálja a gondolkodásunkat? Kikhez igazodunk? Az ember személyisége lassan alakul. Amit sokáig hallgatunk, nézünk, követünk vagy magunk köré engedünk, az id...

Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk. Pál második levele Timóteushoz 1:9 Fura érzés, ha valami ingyen van. Persze, keressük az akciókat, figyelünk arra, hogyan tudunk spórolni egyik-másik terméken, hogyan tudunk pénzt megtakarítani. De – lehet, hogy csak bennem van ez az érzés – nem olyan könnyű elfogadni, ha valaki szívességet tesz nekünk. Ingyen, fizetséget nem várva. Meghív az ismerősöd egy kávéra, amikor beszélgettek, és a fejedben már ott zakatol, hogy legközelebb majd te ajánlod fel neki ezt. Történik valami az autóddal, egy másik ismerősöd pedig, akinek ez a szakmája, anyagárból megjavítja neked, és nem hajlandó többet elfogadni érte. Egy baráti család vigyáz a gyerekeidre, és te már azon gondolkodsz, mikor add vissza nekik ezt a segítséget, és lásd vendégül a csemetéiket. Mintha belénk égett volna ez az adok-kapok, é...

Bölcsen viselkedjetek a kívülállók iránt, a kedvező alkalmakat jól használjátok fel. Kolossébeliekhez írt levél 4:5 A delfinekről köztudott, hogy rendkívül intelligens és segítőkész állatok. Számtalan történetet hallhattunk már arról, hogyan mentettek meg embereket, vagy védtek meg valakit a veszélytől. Egyre több hír szól azonban arról, hogy ezeknek a kedves, játékos lényeknek van egy árnyoldala is. A delfinek, saját fajtársaikkal szemben olykor egészen kegyetlenül tudnak viselkedni. Ezeknek az állatoknak a megfigyelői gyakran számolnak be delfinek által más delfinek ellen elkövetett bullyingról, bántalmazásról vagy akár szexuális erőszakról is. Az emberek felé mutatott kedvességről szóló történeteket nehéz összhangba hozni az utóbbi rémhírekkel. Pedig mindegyik a valóság része. És gyakran hasonlóak vagyunk mi, keresztények is. Gyakran alkalmazzuk a fenti igét, és más egyéb bibliai szakaszokat annak alátámasztására, mennyire türelmesnek, kedvesnek, megértőnek kell lennünk azokkal szem...