reggeli dicséret

Ha nem járkálsz a nyugalom napján, kedvteléseid után az én szent napomon, ha a nyugalom napját gyönyörűségesnek hívod, az Úr szent napját dicsőségesnek, és azzal dicsőíted, hogy abbahagyod munkáidat, nem keresed kedvteléseidet, és nem tárgyalsz ügyeidről, akkor gyönyörködni fogsz az Úrban, én pedig a föld magaslatain foglak hordozni, és táplállak ősödnek, Jákóbnak örökségében. Az Úr maga mondja ezt. Ézsaiás próféta könyve 58. fejezet 13–14. versek Szabadnapod van. Nincs semmi dolgod, még otthon se terveztél semmi házimunkát a napra. Akkor kelsz fel, amikor szeretnél, akkor reggelizel, amikor megéheztél, egész nap azt csinálsz, amihez csak kedved van. Olvasnád a kedvenc könyvedet? Elmennél egyedül moziba? Esetleg barátokkal találkoznál? Vagy valami kreatív dologgal töltenéd az idődet? Azt csinálsz, amit csak akarsz! Mégis, mikor felkelsz, az első dolgod, hogy megnézed a telefonodat. Fellépsz a közösségi oldalakra, felidegesíted magad a legfrissebb politikai híreken. Ha már a kezedben va...

De én az Urat várom, szabadító Istenemben reménykedem: meg is fog hallgatni Istenem! Ne örülj bajomnak, ellenségem, mert ha elestem is, fölkelek, ha sötétségben lakom is, az Úr az én világosságom. Mikeás próféta könyve 7. fejezet 7-8. versei Mi a tanulság mára nekünk ebből a történetből? Mi sem egy olyan korban élünk, amelyet a Biblia erkölcse határoz meg. Az a morál, amit a Szentírás képvisel oda van és ez éppen úgy meghatározza a mai emberek sorsát, mint akkor a próféta kortársaiét is. A helyes tanítástól való elfordulás ma is megrontja a lelket. Ahogy Pál mondja: “Lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárak… inkább a rossznak, mint a jónak kedvelői.” Ahogy Mikeás idejében lett volna még ideje Júdának a változásra, úgy amíg élünk, nekünk is van. A Biblia mindenkor az egyén változásától remélte az ország változását, a nép jobbá válását. Ha egy városnyi ember megtért, Isten megkímélte és megáldotta azt a települést. Ha az országban a többség helyes útra lépett, az Úr megsegítette ...

Aki vigyáz a szájára és a nyelvére, életét őrzi meg a nyomorúságtól. Példabeszédek könyve 21.fejezet 23.vers Vannak pillanatok, amikor egyetlen kimondott szó többet árthat, mint egy hosszú vita. Egy indulatos válasz, egy meggondolatlan megjegyzés, egy elhamarkodott ítélet olyan sebet ejthet másokon, amelyet később már nagyon nehéz begyógyítani. Salamon ebben a rövid igében arra tanít bennünket, hogy a bölcsesség nemcsak abban mutatkozik meg, amit mondunk, hanem abban is, amit képesek vagyunk csendben tartani. Nem kell minden gondolatunkat kimondanunk. Nem kell minden provokációra válaszolnunk, és nem kell minden vitában az utolsó szónak...

A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja. Példabeszédek 17:22 Az egyik legtitokzatosabb dolog számomra, hogy az örömünk vagy lesújtottságunk (szomorúságunk) nem egyszerűen azon múlik, ami körülvesz minket vagy velünk történik. Sokkal inkább függ attól, hogy hogyan látom a dolgokat, hogy mi zajlik bennem. Az, ahogyan közelítek az élethez, lehet kritizáló és elutasító vagy érdeklődő és nyitott. Lehet önző és saját érdeket szolgáló vagy önzetlen és segítőkész. Lehet csüggedésre és reménytelenségre hajlamos vagy bizalomra és reménykedésre készséges… Miközben kétségtelenül sok dolog hatással van arra, milyen belső viszonyulással indulunk az életnek, fontos látnunk, hogy az, amit szemlélünk és az amilyen döntéseket hozunk, folyamatosan formálják, fokozatosan alakítják ezt a benső megközelítést. Ránevelhetjük a lelkünket az elégedetlen, kritizáló vagy csüggedő lelkületre, de a bizakodó, jóindulatú, örömteli lelkületre is! Miért ne választanánk hát azt, ...

Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trón felől: Íme, Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga Isten lesz velük, és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. Jelenések 21:3-4 Közel 14 év. Ennyi kellett, hogy megéljem a teljes skálát. Először szakadjon majd’ szét a szívem. Aztán beletemetkezzek a munkába és a szőnyeg alá söpörjem azt, ami történt, rohanjak fejjel a falnak, és végre kérjek segítséget. Feltegyem a miérteket akkor is, ha nincs rájuk válasz. Kikiabáljam magamból a magányban, hogy ez nem fair. Ennyi kellett, hogy fájjon, hogy először félve nyúljak csak a történethez, aztán leássak a mélyére. Hogy végre haragudjak, dühös legyek, hogy rácsapjam az ajtót, aztán egy idő után megnézzem az érem másik oldalát, és elkezdjem megérteni őt. Közel 14 év kellett ahhoz, hogy dolgozzak magamban az elmékével, a rám hagyott csomaggal, és megbékél...

Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe! Pál levele a filippiekhez 4:8 Október végén a nyugati világ Halloween-lázban ég. Sokan jelmezekkel és ijesztő dekorációkkal készülnek, miközben mi, keresztények, annál buzgóbban próbáljuk figyelmeztetni a környékünkön élőket a csokigyűjtés, a tökfaragás, és az ijesztő jelmezekbe öltözés veszélyeire. Ilyenkor eszünkbe juthat Pál apostol fenti tanítása, amely látszólag arra int, hogy kerüljünk mindent, ami rémisztő vagy visszataszító. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Hiszen a Biblia lapjain is találkozunk szörnyű dolgokkal: erőszakkal, gyilkosságokkal, démonokkal, fenevadakkal és hátborzongató történetekkel. Ha szó szerint akarnánk értelmezni az apostol fentebbi intését, akkor bizony meg kellene válnunk a Szentírás nagy részétől is. A bibliai és Biblián kívüli szörnyetegeknek és rémtörténetek célja azonban...