Bejegyzések

Mindennél erősebb

Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban. Római levél  8. fejezet 38-39. vers Hogy egy kapcsolatom milyen erős, hogy mennyire szeret, ragaszkodik hozzám a másik, az mindig hosszútávon és a nehézségekben mutatkozik meg. Pál apostol a legerősebbel kezd: Nem választhat el a halál. Pedig ha valami, akkor  halál mindenkit elválaszt a szeretteitől, mert az élet végét, a gondolkodás végét, az érzések végét, mindennek a végét jelenti a legtöbb ember szerint. Istentől azért nem választhat el minket, mert Ő nagyobb és erősebb a halálnál. Aztán azt mondja, nem választhat el minket az élet. Pedig ezt is nagyon jól ismerjük. Az élet sokmindent hozhat! Ki az, aki nem veszített el egy barátságot elköltözés miatt, vagy csalódás miatt, mert az élet dolgai megvá...

Nem vagy egyedül!

Élettel és szeretettel ajándékoztál meg, és gondviselésed őrizte lelkemet. Jób könyve 10.fejezet 12.vers A legnehezebb és egyben legdicséretre méltóbb dolog, amikor a nehézségek közepette képessé válik az ember hálát adni és megköszönni Istennek a gondviselést. Dicséretes, de rettentően nehéz. A kilátástalan helyzetnek - legalábbis az én tapasztalataim alapján - három lépcsőfoka van: kétségbeesni, lehiggadni és erőre kapni. Jób életéről sok mindent el lehet mondani, de azt semmi esetre sem, hogy könnyű, megkímélt és kiegyensúlyozott élete lett volna. Elképzelem, ahogy felteszi a kérdést önmagának és Istennek is, hogy mégis miért történik mindez? Mit tett a múltban vagy mit kell tanuljon mindabból a sok szörnyűségből, amit átélt? Végig pörgeti a fejében élete történéseit, döntéseit, ki nem mondott és kimondott szavait vagy éppen az elszalasztott lehetőségeket, amikor másképp cselekedhetett volna. Néha mi is megérezzük Jób gyötrődését. A világunk tele van fájdalommal és néha nem csak más...

Cselekedeteink üzenete

Ahogy a gyerek játszik, abból látni lehet, tiszták és igazak lesznek-e a tettei. Példabeszédek könyve 20:11 (Szent István Társulati Biblia) A cselekedeteink árulkodóak. Szavak nélkül is elárulják, mi van a szívünkben, mi történik velünk, bennünk, csak helyesen kell értelmezni őket. Ha megfigyeljük a gyermekeket játék közben az, hogy mit játszik, miként játszik sok mindent elmond a családi helyzetről amiben él, a problémákról, amikkel meg kell küzdenie, az élményekről, amelyekben része volt. Valamennyit előre is vetít abból, milyen emberré formálódik. Fontos, hogy mind mások, mind saját cselekedeteinket jól “dekódoljuk”, hogy megértsük a cselekedet hátterében meghúzódó helyzetet, valódi szükségletet. Nem elegendő megállni ott, hogy megállapítjuk egy cselekedetről önmagában, hogy jó vagy rossz, hanem valódi megértésre is törekednünk kell. Például a dühös, haragos megnyilvánulások mögött sokszor a félelem, tehetetlenség, kiszolgáltatottság feszítő érzése húzódik meg. Milyen más, amikor ...

Megingathatatlan

Ezek az igék megbízhatók és igazak, mert az Úr, a próféták lelkének Istene küldte el angyalát, hogy megmutassa szolgáinak mindezt, aminek hamarosan meg kell történnie. És íme, eljövök hamar: boldog, aki megtartja e könyv prófétai igéit. Jelenések könyve 22:6-7 Néhány éve szombat reggel épp az egyik vidéki gyülekezetembe tartottam autóval. Hajnalban kiadós eső esett, a táj pedig ködbe burkoltan, lassan ébredezett a délelőtti órákban, mint aki kér még 5 percet. Az út a Pilis-hegységben kanyargott, a köd egy-egy helyen olyan vastag volt, hogy teljesen betakarta az előttem lévő hegyet, mintha egy varázsütésre eltüntette volna. De a hegy ott volt. Akkor is, ha nem láttam, vagy nem úgy láttam, mint száraz, napos, verőfényes időben. Ilyen Isten is, mint egy megingathatatlan, biztos hegy. Ő ott van. Akkor is, amikor túl nehezek a mindennapok, amikor a kihívás akkora, hogy úgy érzed, mindjárt beleroppansz. Ő ott van. Akkor is, amikor a gyász és a veszteség teljesen eltakarja együttérző arcát, a...

"Szeretsz engem?"

Harmadszor is szólt hozzá: Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem? Ezért ezt mondta neki: Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek téged. Jézus ezt mondta neki: Legeltesd az én juhaimat! János evangéliuma 21:17 "Mondd, szeretsz engem?" - teszi fel Jézus Péternek azt a kérdést, ami már úgy is enyhe érzelmi manipulációnak hatna, ha csak egyszer szegezné tanítványának. De ez már a harmadik alkalom, és Péter nem tudja, mit felelhetne, hogy meggyőzze mesterét vonzalmáról. Jézus számára ezek a szavak azonban nem az érzelmi ráhatás eszközei. Krisztus őszintén kíváncsi volt egy olyan válaszra, ami nem csak reflexből jön, hanem kellően átgondolt és tudatos. Ez a kérdés különösen aktuális ma, a vallási üldözés áldozatainak nemzetközi emléknapján. Ha vallásüldözésről van szó, nekünk, keresztényeknek azonnal eszünkbe jutnak a világ távoli pontjain élő testvéreink, akiknek jóléte, szabadsága, sőt gyakran élete forog kockán, amiért megélik hitüket. Az viszont sajnos ritkábban jut eszünk...

"Így akarom..."

Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. János 15:16 Jézus elbúcsúzik tanítványaitól poklos Simon házában. Majd a 12 szűk tanítványi körtől a páska ünnepen, amikor az úrvacsora ünnepét szentesíti. Ekkor hangzik el az a beszédsorozat, amelyet lezár a főpapi ima. Ennek közepén hasonlítja az igazi Isten-ember kapcsolatot a szőlőtő és a szőlővessző kapcsolatához. Itt található a fenti ige is. Ez az egyik olyan része a Bibliának, amikor azt sejteti az emberrel, hogy némelyeket eleve örök életre választ az Isten, másokat pedig örök kárhozatra. Tehát eleve elrendel. Vajon összeegyeztethető ez az isteni szeretettel? Azzal, aki azért jött, hogy „bemutassa az Atyát” /Zsid. 1:3/, aki „...azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.” /Luk.19:10/? De ha megnézzük a negatív szereplők közül akár Pilátus vagy ak...

Vétkesek közt cinkos

Távol maradni a perpatvartól: dicsőség, a bolond mind belekeveredik. Példabeszédek könyve 20. fejezet 3. vers Uram, adj türelmet, Hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni, Adj bátorságot, hogy megváltoztassam, Amit lehet, és adj bölcsességet, Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.  Assisi Szent Ferenc imája (részlet) Gyerekként a szüleim azt tanították nekem, amit minden jóérzésű szülő próbál – érthető módon, a gyermeke védelme érdekében – jól a következő generáció gondolataiba vésni: a legjobb nem bajba keveredni. "Távol maradni a perpatvartól: dicsőség..." Nem szabad bevonódni a veszekedésbe, verekedésbe. Ám mint a legtöbb érmének, ennek is két oldala van. Mert igenis vannak olyan perpatvarok, amibe bele kell keveredni, keresztyéni felelősségünk és kötelességünk közbelépni. Vannak olyan helyzetek, ahol "vétkesek közt cinkos, aki néma" és aki távolabb lép, az legalább olyan bűnös, mint azok, akik a konfliktust okozták. A valóságban, ahogy Assisi Szent Fere...