Bejegyzések

Pénz, pénz, pénz!

  Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van, mert ő mondta: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged. Zsidókhoz írt levél 13. fejezet 5. verse Általános érzésünk és gondolkodásunk az, hogy a pénz igenis sokmindent megold. Még azok is, akik igyekeznek elkerülni azt, hogy anyagiasak legyenek, elismerik, hogy a pénzre szinte mindenhol szükség van. Különösen baj esetén. Mert ha megrendül az egészség, bizony kell a pénz a jobb minőségű kezelésekre, gyógyszerekre. Ha jön a válság nem mindegy, hogy kölcsönökkel a nyakamon megyek bele, vagy vannak megtakarításaim, amihez nyúlhatok. A pénz, mint fizetőeszköz biztosítja leginkább a hozzájutást mindahhoz, amire szükségünk van a modern társadalmakban, kivéve az érzelmeket és a kapcsolatokat. Pénzért veszünk ételt, ruhát, házat. Pénzért közlekedünk, megyünk egyik helyről a másikra. A pénz szerepet játszik abban, ahogyan megszerezhetjük a tudást. Ezért nem mindegy, mennyiből gazdálkodhatunk havonta! Nem mindegy, mennyi a havi ...

Ne a körülményekre nézz!

Közösségben van az Úr az őt félőkkel, szövetségére tanítja őket.  Szemem állandóan az Úrra néz, mert ő szabadítja ki lábamat a csapdából. 25. Zsoltár 14-15.vers A mai világban sok ember vágyik arra, hogy legyen valaki, akiben teljesen megbízhat. Dávid azonban egy különleges kapcsolatról beszél: Isten „közösségben van” azokkal, akik félik Őt. Ez nem rettegést jelent, hanem mély tiszteletet, szeretetet és engedelmességet. Milyen csodálatos gondolat, hogy a mindenség Teremtője nem csupán uralkodni akar felettünk, hanem meg akarja osztani velünk akaratát és terveit! Isten nem távoli, közömbös hatalom. Barátként közeledik azokhoz, akik keresik Őt. Megérteti velük szövetségének igazságait, vezetést ad döntéseikben, és bölcsességet nyújt életük útvesztőiben. Dávid ezután saját magatartását is megfogalmazza: „Szemem állandóan az Úrra néz.” Ez a hit titka. Nem a körülményekre, nem a nehézségekre, nem az emberek véleményére tekint, hanem Istenre. Amikor a tekintetünk Krisztuson marad, a féle...

A háláról és dicsekvésről

Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék. Efézusi levél 2:8-9 Szoktál dicsekedni? Mire vagy büszke? Hogyan, mivel dicsekszel, amikor dicsekszel? Érdekes kérdés a dicsekvés kérdése. Egyrészről ott van a jól végzett munka öröme. Megelégedéssel tölt el, amikor valamit elkészítettünk, jó eredménnyel befejeztünk. A befektetett idő, energia meghozta gyümölcsét. Másrészről ott vannak az elbukások elrettentő történetei, kezdve Luciferrel ( Ezékiel könyve 28:12-19 ), vagy Babilon királyával ( Dániel könyve 4. fejezete ), amelyek gyökerénél ott van az önfelmagasztalás, büszkeség, öndicsőítés… A Biblia arra emlékeztet, hogy minden hátterében ott van Isten kegyelmének ajándéka, ezért legyünk hálásak, és dicsőítsük Istent. Hálánk és dicsekedésünk többet árul el a kegyelemhez való viszonyulásunkról, mint gondolnánk! Te miért adsz hálát, kit magasztalsz ma? Legyen áldott a napod!

Milyen a hangod, Uram?

Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik báránybőrbe bújva jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét? Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Máté evangéliuma 7:15-17 Annyi zaj vesz körül minket a nap minden percében, annyian mondanak véleményt rólad, állítják, hogy Istennek ez kedves és amazt gyűlöli, hogy ez a zene az ő szíve szerint való, a másik pedig maga az ördög találmánya. Könyvekről, filmekről, irányzatokról, kezdeményezésekről mondanak véleményt a te nevedben. Történelmi eseményeknél, természeti katasztrófáknál és mindennapos történéseknél nyilatkoznak arról, hogy mi a te akaratod. De miért mi akarjuk megmondani innen a Földről nézve, hogy mégis mit gondol a Mindenható? Miért akarunk a magunk megalkotta korlátok közé szorítani téged, a végtelen Teremtőt? Igen, ezernyi történet van a Bibliában, amiben beszélnek rólad, de valljuk be, nem mindegyik ...

Isten nyomában

Keressétek az Urat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van! Ézsaiás próféta könyve 55:6 Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas biokémikusunk pontosan 85 évvel ezelőtt, 1941. június 13-án jelentette be, hogy felfedezte, miként lehet magas C-vitamin tartalmú készítményeket előállítani. Ez azért számított forradalmi felfedezésnek, mert a tudomány akkor már évszázadok óta próbálta megtalálni és előállítani azt a rejtőzködő anyagot, amelyről tudták, hogy alkalmas többek között a skorbut nevű betegség megelőzésére és kezelésére. Számos tudós próbálta már kinyerni ezt az akkor még ismeretlen anyagot azokból a gyümölcsökből, főleg citrusfélékből, amelyekről tudták, hogy tartalmazzák a vegyületet. Mindeközben Szent-Györgyi, egy egészen más, mellékvesével kapcsolatos kutatásai során előállított, és általa hexuronsavnak nevezett vegyületről állapította meg, hogy az valójában a tudósok által hőn áhított C-vitamin. Szent-Györgyi végül azt is felfedezte, hogy nem a citrusokból, és nem a k...

"Lenni vagy nem lenni! Ez itt a kérdés."

Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt? János evangéliuma 11. fejezet 25, 26. vers Van a Boney M. együttesnek egy játékos dallamú kis karácsonyi éneke. Ez a „Mary's Boy Child” .  A dalocska refrénje nyers fordításban így hangzik: „Mária fiú gyermeke megszületett karácsonykor, hogy az ember örökké élhessen a karácsony napja miatt.”  Bármilyen élethelyzetben, kultúrában élsz, egyszer szembe kell nézned a mulandóság kérdésével, amelyre épp attól függően, hogy milyen kultúrában élsz, van egy válasz.  1. „Darwin gyermekeiként” mi a majommal közös ősök utódai, amíg fiatalok vagyunk, úgy érezzük, „sose halunk meg”. Azonban ahogy öregszünk, szembe kell néznünk a mulandóság tényével. De ez természetes. Élünk és meghalunk.  2. Isten gyermekeiként viszont a fenti ige lép érvénybe: „ha meghal is él”.  Utazunk az élet vonatán. És a vonat megáll. Kinéz...

Teve-evangélium

Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges. Lukács evangéliuma 18. fejezet 27. vers Néhány éve Szentendrén kirándultunk barátokkal és teljesen véletlenül találtunk rá a Mikrocsodák Múzeumára. Egy sikátor eldugott kapualjában, egy régi pincében kapott otthont egy ukrán szobrász, Mykola Syadristy néhány láthatatlan műve. Illetve, ez így nem teljesen igaz – a szobrok nem teljesen láthatatlanok, viszont segédeszközre van szükségünk, ha meg akarjuk csodálni őket: egy mikroszkópra. A teremben található két tucat mikrominiatűr szobrot a művész saját kezével és az általa kifejlesztett, legyártott szerszámokkal készítette el. Van köztük valóságos mákszembe komponált fecskecsalád, a világ legkisebb, teleírt, lapozható könyve (mindössze 0,6mm méretű) amit a szobrász pókfonállal fűzött össze. Van köztük megpatkolt bolha és vannak mikrominiatűr festmények is, de a kedvenc művem pont a mai alapigét juttatta eszembe a kiállítás megtekintése közben: ezen a szobron négy tevét, egy pálmafát és...