Bejegyzések

Egy nehéz feladat

Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal fogtok megítéltetni; és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek majd. Máté evangéliuma 7.fejezet 1-2.vers Egy ilyen konkrét útmutatás után nehéz bármit is írni, de néhány gondolattal kiegészítem és remélem, hogy hasznos lesz. Fontos megjegyzés, hogy Jézus itt nem arra hívja fel a figyelmet, hogy ne tegyünk különbséget a jó és a rossz között. Itt inkább egy arra vonatkozó figyelmeztetést kapunk, hogy ne helyezzük magunkat a másik ember fölé. Tanulságosak a fejezet további versei is, amelyek arról szólnak, hogy milyen könnyű észre venni a másikban a hibát, az idegesítő, rossz szokásokat és a bűnös dolgokat. Azt figyeltem meg, hogy sokkal hamarabb jegyzünk meg vagy jegyezzük meg az illetőnek a rossz, bosszantó tulajdonságait, szokásait, mint a pozitív, szerethető dolgait. Mintha arra állna rá a szemünk, hogy mi a rossz a másikban, mit lehet utálni vagy mi idegesít benne. Isten ebben a szakaszban arra ...

Szuperhatalom

Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül, aki az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket. Filippi 3:20-21 Amikor valahol háborús helyzet alakul ki, akkor az ott tartózkodó külföldi állampolgárokért az anyaország mindent megtesz, hogy kimentse, evakuálja őket. Minél erősebb egy ország, annál nagyobb erőket mozgósít az akcióhoz, annál jobb esélye van a bajba került polgárainak a szabadulásra… Jézusé minden hatalom. Amikor elfogadjuk őt, akkor a menny polgáraivá leszünk, Ő pedig eljön, hogy evakuálja az övéit. “Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk szabadítóul…” Mennyire más így gondolni Jézus második eljövetelére! Legyen áldott a napod! Te hogyan tekintesz előre erre az eseményre?

Hit, ami túlmegy minden határon

Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza azokat, akik őt keresik. Zsidókhoz írt levél 11:6 Egy mondat ugrott be a gyerekkoromból, amit rendszeresen megkaptunk az iskolában. Valamit nem készítettünk el, mert az hittük, hogy azt nem kell, akkor erre a tanárok részéről rendszeresen ez volt a válasz: „Hinni a templomban kell.” És mi történik akkor, ha épp most jöttél ki a templomból? Ha van időd, olvasd el ma az egész 11. fejezetet, ne csak ezt a fenti verset. Kiderül belőle, hogy a hit nem pusztán egy rituális, istentiszteleti alkalomhoz köthető érzés, gondolat, esetleg viselkedésmód, hanem ennél sokkal több. Ez az Istennel való kapcsolat esszenciája, a Mindenható ajándéka. Ez az, ami értelmet adhat a mókuskeréknyi hétköznapoknak, és ez az, ami bearanyozhatja a hétfő reggeleket. A hit egy életforma. Ez a hit, amiről a levél írója beszél, nem egy vak, gondolkodásmentes ragaszkodás, hanem egy élő, foly...

Kegyelmi ügy

Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, ki marad meg akkor? De nálad van a bocsánat, ezért félnek téged. 130. Zsoltár 3-4 Egyetlen, a nyilvánosság elől kezdetben rejtve maradt döntés olyan láncreakciót indított el a hazai közéletben, amelynek hullámai a mai napig nem csillapodtak le teljesen. A legfelsőbb szinteken gyakorolt egyoldalú kegy, amely súlyos morális kérdések egész sorát vonta maga után, alapjaiban rengette meg a közbizalmat, és szinte azonnali, drámai személyi változásokat kényszerített ki. Bár a közvetlen politikai földrengés óta a kedélyek némileg átrendeződtek, a téma azóta is állandóan a levegőben van és az aktuális viták gyújtópontja maradt. A hatalom felelősségéről, a legkiszolgáltatottabbak védelméről szóló diskurzus ma is ott kísért a mindennapi közbeszédben, megkerülhetetlen törésvonalat képezve a társadalomban. Most viszont nézzünk egy pillanatra fel: Ha Isten egy mennyei könyvelő lenne szupán, aki az adósságainkat vezeti, a spirituális banki egyenlegünk végzetese...

Kincs ami van

Ezért is szenvedem ezeket, de nem szégyellem, mert tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra. Timóteushoz írott második levél 1. fejezet 12. vers Életem egy rövid tapasztalata. Amikor Andit elvettem feleségül, számunkra legfontosabb volt az a munka, amit Isten ránk bízott. Ez volt az a kincs. Két fontos terület volt ezen belül. 1. Isten Igéje. Bibliaköröket szerveztünk. Igyekeztünk minél több emberrel megismerkedni, nekik bizonyságot tenni. Az előző vers az evangéliumról beszél. Ez lehet az a kincs, amit Pálra bízott. De könnyen előfordulhat, hogy a kincs nemcsak az evangélium, hanem azok az emberek is, akik megtértek Pál és az evangélium hatására.  A Mennyei Háromság megőrzi ezt a kincset Jézus eljöveteléig. “Ez az a nap.” Jézus azt mondja, hogy az Atyának van hatalma, amit a feltámadás után Jézusnak adott. Jézus pedig nekünk szeretné adni, ha kérjük. (Mát. 28:18-20; Ján. 1:12) 2. E...

Velünk van!

Aki inni ad nektek egy pohár vizet azért, mert Krisztuséi vagytok, bizony mondom nektek, hogy el nem marad a jutalma. ‭‭ Márk‬ evangéliuma ‭9‬. fejezet 41‬. vers A tanítványok egy különleges helyzettel találkoztak, olyannal, amivel ma se igazán tudunk mit kezdeni. Valaki, aki nem tartozik közéjük, Jézus nevében valami olyat tesz, amiben pont az imént voltak sikertelenek ők maguk: ez az ember, akit nem is ismernek, ördögöket űz ki azokból, akik megszállottsággal küzdenek. Képzeljük csak el a helyzetet: itt vannak a tanítványok, akik Jézussal járnak ugyan, de éppen az imént (ld. Márk 9:14-29 ) kudarcot vallottak az egyik olyan szolgálatban, amit Jézus még korábban kimondott feladatként határoz meg a számukra. (ld. Máté 10:8 ) És mindeközben itt van valaki más, aki nem tartozik közéjük, mégis meg tudja tenni, amit ők nem. Milyen féltékenyek lehettek! Nem csoda hát, hogy János rögtön Jézushoz szalad: megpróbáljuk leállítani? Az Isten szeretetét nem lehet privatizálni. Nem ebben az egyházba...

Van aki a pártodat fogja!

  Gyermekeim, ezt azért írom nektek, hogy ne vétkezzetek; ha pedig vétkezik valaki, van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus… János apostol első levele 2. rész 1. verse A gyermekkor tele van kisebb-nagyobb csínytevéssel, legalább is az enyém ilyen volt. Könnyen találtunk egymásra a rosszaságban, az izgalmak keresésében. mindezt az is megkönnyítette, hogy abban az időben, a mi falunkban szabadabbak voltunk talán, mint a mostani gyerekek. Szüleinek, ha megkérdezték: - Hova indultok? Hova mentek? - Válaszként elég volt a barátunk nevét mondani. Ismerték ők is, hogy ki kinek a "fia-borja" és a szülőkről megítélve a társaságot, nyugtázták magukban, nem lesz baj. Mi pedig boldogan indultunk együtt felfedezni a nagyvilágot, hogy aztán kikössünk valami izgalmas helyen. Keresztapám csűrjében szénába ugráltunk a tetőről, a focipálya mellett felmásztunk a Körtvélyesi kút melletti fa tetejére, ami a környéken a legmagasabb volt és kunsztnak számítottak már az első lépések is. Hi...