reggeli dicséret

Ne tarts barátságot a haragos természetűvel, és ne járj együtt a heveskedővel, mert megszokod ösvényeit, és magadnak állítasz csapdát! Példabeszédek könyve 22. fejezet 24-25. versek "Madarat tolláról, embert barátjáról" tartja a közismert mondás, nagyon helyesen. Azt is szoktuk mondani, hogy hasonló a hasonlót vonzza (még ha az ellentétek is vonzzák egymást, de ebbe most ne menjünk bele). A közvetlen környezetünk, a barátaink viselkedése ezek szerint közvetlenül befolyásol bennünket is. Talán észrevettük már, hogy mikor sok időt töltünk el valakivel, vagy egy bizonyos társasággal, egy idő után átragad ránk is az, ahogyan beszélnek, ahogyan gondolkodnak, vagy amit tesznek. Erre hívja fel a figyelmünket ma a Példabeszédek könyve bölcse, aki azt mondja, a heveskedővel, haragos természetűvel jobb egy lépés távolságot tartani, mert különben könnyen olyanná válhatunk, mint amilyen ő és ennek eredményeképpen – hiszen magunk is haragosakká és türelmetlenkedőkké válunk – a körülöttünk...

Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk! 80. Zsoltár, 8. verse Nehéz helyzetekben segít a hit! - mondják vigasztalásként és akármennyire általános, mégis igaz. Az ószövetségi- és az újszövetségi tanítás is egyértelműen mondja, Isten megsegít a bajban, amikor már senkire sem számíthatunk. Sőt, többet is ad annál. Mintegy 700 esztendővel krisztus előtt írhatták Ászáf leszármazottai ezt a zsoltárt. Az egykori Izrael, az északi országrész, a tíz törzs, akiket József fiáról Efraimnak is nevez a Biblia, szinte teljesen elveszni látszott. Az Asszír hadak Jeruzsálem előtt fordultak csak vissza, de a testvér népet fogságba vitték, vagy részben kiirtották. A déliek, Júda és Benjámin siratták testvéreiket. Mi lesz velük? visszatérnek még? Az ének imádságként szállt fel a templomban, hogy Isten könyörületét, meghallgatását elérjék. Tudták mindannyian, hogy bűneik, a bálványimádás okozta vesztüket. Azért történt minden, mert Isten így akarta. A szövegíró ...

Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem Isten haragja marad rajta. János evangéliuma 3.fejezet 36.vers A reggel mindig egy új kezdet. Amikor felébredünk, előttünk áll egy új nap, tele lehetőségekkel, döntésekkel és találkozásokkal. Jézus egyik legfontosabb üzenete azonban arra emlékeztet, hogy nem csupán a mai napról van szó, hanem az örökkévalóságról is. A fenti igevers különleges módon fogalmaz: " Aki hisz a Fiúban, örök élete van."  Nem azt mondja, hogy lesz örök élete egyszer majd a jövőben, hanem azt, hogy van . Az örök élet nem csupán egy jövőbeni jutalom, hanem egy jelenlegi valóság. Amikor valaki elfogadja Krisztust, már most belép egy új életbe. A szíve békét talál, bűnei bocsánatot nyernek és új reménységgel tekinthet minden nap elé. A vers második fele komoly figyelmeztetés is. A hit a Bibliában nem pusztán egyetértést jelent bizonyos igazságokkal, hanem bizalmat és engedelmességet. Aki tudatosan ...

Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. Ha engem ismernétek, az én Atyámat is ismernétek. János evangéliuma 14. fejezet 6–7. vers Ma a csókolózás világnapja van. Egy csók beszélhet szeretetről, vágyódásról, bizalomról, összetartozásról. A párkapcsolati szeretet, a vonzódás és a gyengédség Isten ajándéka, mert Ő teremtett minket kapcsolódásra képes emberré. A testi-lelki közelség akkor válik igazán széppé, amikor nem birtokolni akar, hanem szeretni, tisztelni és biztonságot adni. Jézus azonban ebben az igében még mélyebb közelségről beszél. Azt mondja, hogy ő az út az Atyához. Nemcsak azt mutatja meg, hogyan kell szeretni, hanem visszavezet ahhoz, Akitől minden tiszta szeretet ered. Ha Őt ismerjük, az Atyát ismerjük meg. Isten szíve Jézusban válik láthatóvá. Benne látjuk, hogy Isten nem hideg távolságból figyel, hanem közel jön, megszólít, gyógyít és hazahív. Egy szeretetteljes érintés sokszor megnyugtat, oldja a feszültséget és segít átélni...

Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi Krisztus Jézus napjára. Pál levele a filippiekhez 1:6 Egy hónapja különleges eseményen vehettünk részt a férjemmel. Az egyik gyermekünk iskolája, és a hozzá hasonló iskolák minden évben olimpiát szerveznek egy bizonyos évfolyamon tanulók számára. Összegyűjtik a gyerekeket az ország különböző pontjairól, városállamokat alkotnak belőlük, és napokon keresztül készítik őket a nyolc próbára. Van többek között „maratoni” futás, gerelyhajítás, diszkoszvetés, magasugrás. És itt tényleg nem a győzelem számít, nincs is győztes egyetlen próbában sem. Vagyis dehogynem! Mert itt tényleg mindenki győztes. Az edzők az adott gyermekhez igazítják a lécet, mindenki mindenkit megtapsol, a nézők szurkolnak, és a végén mindenki kap érmet. Fantasztikus élmény volt számunkra, szülők számára ez a nap, ahogy láthattuk gyermekünk küzdelmét, ismertük a kihívásait, a nehézségeit, és leírhatatlanul büszkék voltunk rá, ahogy odat...

Jézus is meghallotta, amit mondtak, és így szólt a zsinagógai elöljáróhoz: Ne félj, csak higgy! Márk evangéliuma 5:36 Könnyű félreérteni vagy rosszul értelmezni a Szentírást, amikor egyetlen igét kiragadunk természetes lelőhelyéről, a kontextusából. Egyetlen mondat így kiemelve sokszor egészen mást jelent, mint amire valójában, a szövegkörnyezetében utalni akar. A fentebbi mondatot látva is egyértelmű, hogy ez a részlet egy történet része, amiről ennyiből csak annyit tudhatunk, hogy a szereplője Jézus, egy zsinagógai elöljáró, és még talán mások is, akikről, ha esetleg nem ismerjük már jól ezt az adott történetet, fogalmunk sincs, mit mondhattak. Az egyetlen dolog, amit biztosra tudunk, hogy Jézus egy rövid mondatot intéz egy zsinagógai elöljáróhoz: "Ne félj, csak higgy!" Mégis, amiben igazán különleges ez az ige, hogy szövegkörnyezetéből kiragadva sem változtat a lényegen, a fő mondanivalón, és azon sem, amit a történet Jézusról vagy Istenről mondani akar. Sőt, jelen esetben...