reggeli dicséret

Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. Ha engem ismernétek, az én Atyámat is ismernétek. János evangéliuma 14. fejezet 6–7. vers Ma a csókolózás világnapja van. Egy csók beszélhet szeretetről, vágyódásról, bizalomról, összetartozásról. A párkapcsolati szeretet, a vonzódás és a gyengédség Isten ajándéka, mert Ő teremtett minket kapcsolódásra képes emberré. A testi-lelki közelség akkor válik igazán széppé, amikor nem birtokolni akar, hanem szeretni, tisztelni és biztonságot adni. Jézus azonban ebben az igében még mélyebb közelségről beszél. Azt mondja, hogy ő az út az Atyához. Nemcsak azt mutatja meg, hogyan kell szeretni, hanem visszavezet ahhoz, Akitől minden tiszta szeretet ered. Ha Őt ismerjük, az Atyát ismerjük meg. Isten szíve Jézusban válik láthatóvá. Benne látjuk, hogy Isten nem hideg távolságból figyel, hanem közel jön, megszólít, gyógyít és hazahív. Egy szeretetteljes érintés sokszor megnyugtat, oldja a feszültséget és segít átélni...

Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi Krisztus Jézus napjára. Pál levele a filippiekhez 1:6 Egy hónapja különleges eseményen vehettünk részt a férjemmel. Az egyik gyermekünk iskolája, és a hozzá hasonló iskolák minden évben olimpiát szerveznek egy bizonyos évfolyamon tanulók számára. Összegyűjtik a gyerekeket az ország különböző pontjairól, városállamokat alkotnak belőlük, és napokon keresztül készítik őket a nyolc próbára. Van többek között „maratoni” futás, gerelyhajítás, diszkoszvetés, magasugrás. És itt tényleg nem a győzelem számít, nincs is győztes egyetlen próbában sem. Vagyis dehogynem! Mert itt tényleg mindenki győztes. Az edzők az adott gyermekhez igazítják a lécet, mindenki mindenkit megtapsol, a nézők szurkolnak, és a végén mindenki kap érmet. Fantasztikus élmény volt számunkra, szülők számára ez a nap, ahogy láthattuk gyermekünk küzdelmét, ismertük a kihívásait, a nehézségeit, és leírhatatlanul büszkék voltunk rá, ahogy odat...

Jézus is meghallotta, amit mondtak, és így szólt a zsinagógai elöljáróhoz: Ne félj, csak higgy! Márk evangéliuma 5:36 Könnyű félreérteni vagy rosszul értelmezni a Szentírást, amikor egyetlen igét kiragadunk természetes lelőhelyéről, a kontextusából. Egyetlen mondat így kiemelve sokszor egészen mást jelent, mint amire valójában, a szövegkörnyezetében utalni akar. A fentebbi mondatot látva is egyértelmű, hogy ez a részlet egy történet része, amiről ennyiből csak annyit tudhatunk, hogy a szereplője Jézus, egy zsinagógai elöljáró, és még talán mások is, akikről, ha esetleg nem ismerjük már jól ezt az adott történetet, fogalmunk sincs, mit mondhattak. Az egyetlen dolog, amit biztosra tudunk, hogy Jézus egy rövid mondatot intéz egy zsinagógai elöljáróhoz: "Ne félj, csak higgy!" Mégis, amiben igazán különleges ez az ige, hogy szövegkörnyezetéből kiragadva sem változtat a lényegen, a fő mondanivalón, és azon sem, amit a történet Jézusról vagy Istenről mondani akar. Sőt, jelen esetben...

...mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma... Máté 6:11 Mi, akik ezeket a reggeli gondolatokat olvassuk, lelki beállítottságú emberek vagyunk. Értékeljük, keressük a lelki üzeneteket, útmutatásokat, mert ez ugyanolyan természetes része a mindennapjainknak, mint az étkezés, a tisztálkodás, a munka vagy a pihenés. Találkoztam már olyanokkal is, akik a lelki dolgok mellett lényegtelennek, mellékesnek tekintették a hétköznapi, testi dolgokat. Ez talán abból fakadt, hogy a reklámokban, újságokban, internetes tartalmakban, filmekben „túltolják” ezeket, és ezzel szemben tiltakoztak; vagy esetleg abból, hogy ezek alapból adottak voltak, ezért normálisnak tűnt számukra, hogy van hol lakniuk, van mibe öltözniük, és van mit enniük. De ha eltelne akár csak egy nap is, amikor nem saját elhatározásból, hanem a körülmények alakulása miatt nem ennénk, nem tudnánk rendes ruhát felvenni, vagy az utcán kellene aludni (vagy ezek közül csak egy is), mindjárt megértenénk, hogy igenis, ezek is nagyon font...

Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy perccel is? Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mező liliomait, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek? Ne aggódjatok tehát, és ne kérdezgessétek: Mit együnk? – vagy: Mit igyunk? – vagy: Mit öltsünk magunkra? Ilyesmikért a pogányok törik magukat; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja. Máté evangéliuma 6. fejezet 27-33. versek Amikor aggódsz, akkor olyan dolgokon gondolkozol és olyan eseményektől félsz, amik még nem történtek meg. Ez az aggoda...

Mert ez a parancsolat, amelyet ma megparancsolok neked, nem túl nehéz a számodra, és nincs távol tőled.  Nem a mennyben van, hogy azt kellene mondanod: Ki megy fel a mennybe, hogy lehozza és hirdesse azt nekünk, hogy teljesíthessük?  Nem is a tengeren túl van, hogy azt kellene mondanod: Kicsoda kel át a tengeren, hogy elhozza és hirdesse azt nekünk, hogy teljesíthessük. Sőt inkább nagyon is közel van hozzád az ige: a szádban és a szívedben; teljesítsd hát! Lásd, én ma eléd adtam az életet és a jót, de a halált és a rosszat is. Mózes ötödik könyve 30. fejezet 11-15. versei Az isteni tudás, az istenek akaratának megismerése luxuscikknek számított az ókori civilizációkban. Mivel a politeista gondolkodás szerint az istenségek nem voltak mindenhol jelen valók, sokszor egy-egy helyhez kötődtek, akaratuk megismerése érdekében el kellett látogatni hozzájuk. Ez pedig sok esetben nagy áldozattal járt, sokszor szó szerint is életveszélyes utazást kellett vállalniuk érte. Azonban, ez még...