reggeli dicséret

„ Ezért tehát, testvéreim, igyekezzetek még jobban megerősíteni elhívatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani soha.” 2Péter 1,10 Nagy divat lett végre a testmozgás. Persze hosszú ideje divatos volt már a sport és a fitnesz, elég ha a nyolcvanas évek testépítő bajnokaira vagy a fejpántos aerobikos hölgyekre gondolunk, de most valami megváltozott. Mintha eddig csak a társadalom egyes rétegei foglalkoztak volna ezzel a kérdéssel, manapság azonban egyre több futó, kocogó, tornázó emberrel találkozunk. A szteroidok és más szerek segítségét is mellőzzük manapság és sokan fordulnak oda a legegészségesebb irányhoz, vagyis csupán saját testük és izomzatuk, testsúlyuk segítségével fejlesztik kondíciójukat, állóképességüket. Egészségesen táplálkozunk, méregtelenítünk, természetes dolgokat eszünk. Odafigyelünk, hogy sokat legyünk szabad levegőn és érjen minket a drága napfény. A tiszta vizet is igazi értéknek tartjuk és igyekszünk elkerülni minden ve

  Nagyon sok beteg ember él körülöttünk. Te is, én is hordozunk betegségeket, igaz? Vagy a vérnyomás, vagy a cukor, a stressz vagy a koleszterin… Nincs egyetlen teljesen egészséges ember sem.  Ma reggel ezt olvastam: „…Imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Az igaz ember könyörgésének nagy ereje van!” Jakab 5:16. Mire jó a fenti Ige – imádkozzatok egymásért? -           Amíg Érted imádkozom, a Te gondjaidat helyezem előtérbe, az enyéim eltörpülnek. -           Ha Rád figyelek, elterelem gondolataimat önmagamról. -           Ha komolyan, elmélyülten imádkozom érted, Isten engem is éppúgy gyógyítani fog, mint Téged. -           Hasznos. Mert engem is megerősít, felbátorít, tapasztalatok szerzéséhez segít, szeretetet plántál szívembe irántad. -           Erő van benne. -           Az ima nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is gyógyít. Felemel. Bátorít a harc folytatásához. Kérlek, hogy az elkövetkező 24 órában imádkozz a fenti módon három konkrét személyér

„Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!” Lukács írása szerinti evangélium 12:32 Jézus a 12. fejezetben az anyagiakról beszél. Hej, mennyit fáj a fejünk emiatt! Nem is olyan rég a bevásárló központ előtt döbbentem rá, hogy nem lesz elég pénz a kártyámon – kivel nem fordult ez még elő? Persze jól tudjuk, és mindig mondogatjuk magunknak, meg másoknak is, hogy „a pénz nem boldogít”. De azért csöndben hozzátesszük: „mindazonáltal szívesen kipróbálnánk…” Jézus azonban egy másik oldalról közelíti meg a kérdést. Nincs okunk aggodalomra, nem kell félnünk, hiszen mennyei apánk „az” országot adja nekünk. Melyik az az ország? Mire gondolt a Názáreti? Lukács evangéliumában Jézus sokszor utal erre: „Boldogok vagytok, ti szegények, mert tiétek az Isten országa” (6:20); vagy másutt: „az Isten országa bennetek van” (17:21). Jézus tehát egy olyan országot – vagy hadd fogalmazzak így: világot – ígér nekünk, ami nem csak a bizonytalan

„Boldog és szent, akinek része van az első feltámadásban; ezeken nincs hatalma a második halálnak; hanem lesznek az Istennek és a Krisztusnak papjai, és uralkodnak ő vele ezer esztendeig.” (Jelenések könyve 20. fejezet 6. vers) Sokan félnek olvasni a Jelenések könyvét. Egyrészt, mert a sok szimbólum miatt túl bonyolultnak, megfejthetetlennek, és érthetetlennek tartják, másrészt, mert tele van mindenféle ijesztő képekkel, fenevadakkal, sárkányokkal, csapásokkal… Ám a lényeg nem ezeken, és a ma annyira divatos beazonosításokon és számítgatásokon van. János látomásainak súlypontja és célja, hogy vigaszt és megoldást nyújtson a mindenkori hívőknek. Így a mártíromság, a hitehagyás és a laodíceiai korszak híveinek tekintetét Krisztusra, mint győztesre irányítja. E.G.White e végső győzelem képeit a következőképp festi le a Nagy küzdelem, Isten népe megszabadul című fejezetében; „Nemsokára keleten megjelenik egy kicsiny fekete felhő. A távolból sötétnek látszó felhő kö

„…hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, hiszen nincs is messzire egyikünktől sem; mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk. Ahogy a ti költőitek közül is mondták némelyek: Bizony az ő nemzetsége vagyunk.” Apostolok cselekedetei 17. fejezete 27-28. verse Pálnak Athénban elhangzott beszédjéből olvashatunk ma reggel egy részletet. Ha elolvassuk a korábbi vereseket, akkor láthatjuk, hogy Pál egy pozitív megerősítéssel kezdi a beszédet, ugyanis ahogy körbenéz, látja, hogy mindenféle Isteneknek templomot, különböző szentélyeket készítettek. Az egyikre az volt írva: „Az ismeretlen Istennek” Megdicséri az embereket azért, hogy vallásosak, és megragadja az alkalmat arról, hogy beszéljen a Teremtő Istenről. Ahogyan gondolkozunk tovább és olvassuk, szinte halljuk Pál prédikációját, elmagyarázza az embereknek, hogy a Teremtő megalkotta az embert, hogy keressék, kutassák jelenlétét. A Mindenható nincs is annyira távol. Bár azt gondolják ma is sok

“Nem titkoljuk el fiaink elől, elbeszéljük a jövő nemzedéknek: az Úr dicső tetteit és erejét, csodáit, amelyeket véghezvitt. ”  Zsoltárok könyve 78:4 Biztak-e ránk már olyan feladatot, amiről tudtuk, nagy a tétje? Kértek-e már meg olyan dologra, amiről éreztük, kemény munka lesz megcsinálni? Egy háromgyerekes anya így nyilatkozott: “Az anyaság a legkeményebb dolog, amit valaha is tettem az életemben, de egyben a legizgalmasabb kaland is, amiben valaha is részem volt.” (Karen Holford: Kérlek, Istenem, tedd kedvesség a Mamit!)  Aki belekóstolt, az tudja, hogy nagyon nagy kihívás szülőnek lenni. Ha autót szeretnénk vezetni, szükségünk van jogosítványra, ha tanárként szeretnénk tanítani egy iskolában, felsőfokú tanári diplomával kell rendelkeznünk, az élet legtöbb területén “kérik” azt a papírt, ami igazolja képzettségünket és alkalmasságunkat. Nem így a szülővé válás esetében. Ha valaki szülővé szeretne vállni, nem kell iskolát elvégeznie, diplomát szereznie, mé

„Miután ettek, így szólt Jézus Simon Péterhez: Simon, Jóna fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek? Ő pedig így felelt: Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged! Jézus ezt mondta neki: Legeltesd az én bárányaimat! Másodszor is megkérdezte: Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem? Ő ismét így válaszolt: Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged. Jézus erre ezt mondta neki: Őrizd az én juhaimat! Harmadszor is szólt hozzá: Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem? Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte tőle: Szeretsz-e engem? Ezért ezt mondta neki: Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek téged. Jézus ezt mondta neki: Legeltesd az én juhaimat!” János evangéliuma 21:15-17 Lábaidnál lágyan hullámzik Galilea tengere. Különösen csendes hely ez a többi zarándokállomáshoz képest. Egy egyszerű, belül szinte semmi díszítésű kápolna, egy kicsi park egy szoborral, a tópart, és három szív alakú kő, bennük egy-egy lábnyom. Mégis a kétezer évvel ezelőtti történet most benned válik v