reggeli dicséret

“Én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké:” János evangéliuma 14:16 Milyen jó lenne, ha Isten néha megjelenne, és szemtől szemben beszélne hozzánk. Rengetegszer hallottam már, hogy mennyivel egyszerűbb volt a dolguk a tanítványoknak. Találkoztak Jézussal, és beszélhettek vele. Mennyire jó lehetett nekik, mert nekik ott volt Jézus. Teljesen igaz, nagyon jó lehetett, de ez nem azt jelenti, hogy nekünk sokkal rosszabb, vagy nehezebb. Képzeljétek el, mondjuk Péter helyzetét, amikor három és fél évig jár Jézussal, majd jön egy válság, és megtagadja Őt. Nem igazán könnyítette meg a hitét abban a pillanatban. Ott van Keresztelő János, aki megkeresztelheti a megváltót, de a börtönben mégis kétségbe von mindent. Pál, akinek lehetősége lett volna követni, de inkább üldözte a keresztényeket. Az életük tele volt buktatókkal, és bizony estek-keltek. Nem volt könnyebb nekik, csak máshogy volt nehéz. Mikor Jézus próbálja a tan

"Ezért tehát attól a naptól fogva, amelyen ezt meghallottuk, szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen megismerjétek az ő akaratát minden lelki bölcsességgel és belátással" Kolossé 1:9 Egészen különös mikor mi és ki jut eszembe a legváratlanabb helyzetekben. A házimunka vagy séta közben, olvasás vagy épp fűnyírás alatt hirtelen csak megjelenik a gondolataimban egy-egy személy, aki nem kapcsolódik a tevékenységhez, sokszor nem is asszociálok rá, és egyáltalán nem is értem, miért pont akkor és ott jut eszembe. Például egyszer egy szlovén fiatalember visszajött az autópályán, hogy visszavezessen a jó irányba pedig ez jókora kitérő volt neki. Egy teljesen idegen, akinek semmi érdeke sem volt abban, hogy segítsen. Vagy az a tanárom, akihez siettem leadni a határidős esszét, és az úton találkoztam vele, mert épp hozzám tartott, hogy segítsen. Azt hiszem, hogy ezek az emberek azért léptek az életembe a múltban, és azért jutnak a jelenben eszembe, ho

"...tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Máté evangéliuma 28:20 Elment. De mégsem ment el. Éppúgy, mint ahogy meghalt, de mégsem halt meg. Az ember, aki nem teljesen volt ember, aki forradalmian új, de közben meglepően ismerős dolgokat tanított. Jézus földi életét átszövi a kettősség. Szerették és gyűlölték. Szenvedett, de önszántából tette. Amikor pedig a tanítványaitól búcsúzik, azt is ennek a kettősségnek a fényében teszi. “Menjetek el... tegyetek tanítványokká... megkeresztelve őket... tanítva őket.” ( Máté evangéliuma 28:19 ) Jézus tanítványokhoz intézett szavai nekünk is szólnak.  “Veletek vagyok.” Merthogy velünk is van, meg nincs is. Mert aki velünk van, abból látunk valamit, abból érzünk valamit, halljuk a hangját, párbeszédbe elegyedhetünk vele. Jézussal azonban nem ilyen egyszerű. Meg egyszerű is ugyanakkor. Legyek ennél konkrétabb? Jézus azzal a céllal

„Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.”   ( 119. Zsoltár 14. vers ) Ha én gazdag lennék, jaga diga diga jaga daga diga diga dom. Éjjel-nappal, digi digi daj, Ejnye, te! Jól van, na! Már álmodozni sem szabad? Talán bűn, ha az ember szeretne többre jutni? Bűn, ha a családjának, a gyermekeinek szeretne anyagi biztonságot nyújtani?   Lecserélni a régi kopott dolgait, új, kényelmes, modern okos eszközökre? Egyáltalán, miért tekinti a kereszténység nagy része erénynek a szegénységet és bűnnek a gazdagságot? Tényleg aszkéta életet kér tőlünk az Isten? A Biblia szerint a gazdagság - pénz, jószágok, földbirtok, gyermekek – önmagában nem bűn, sőt ajándék, eszköz, melyen keresztül érezhetjük és viszonozhatjuk is az Örökkévaló szeretetét. A Biblia szerint a bűn nem más, mint céltévesztés. A bűn az, mikor ezen eszközök megszerzése, vagy megtartása válik céllá, mikor ez köti le minden erődet, idődet, a gondolataidat, mikor álla

„A példázat pedig ezt jelenti:   A mag az Isten Igéje.” Lukács evangéliuma 8:11 Évekkel ezelőtt egy téli napon egy összejövetel alkalmával magot vetettünk néhány ismerősömmel. Kis műanyagpohárba napraforgó magukat tettünk majd földdel elfedve, megöntözve meleg helyre tettük. Ahogy teltek a napok a kis mag elindult a fejlődés útján. Izgatottan vártam azt a pillanatot, amikor megpillantom a kis zöld bimbózó növénykét, aki éppen akkor kezdi el életét. Napok, hetek múlva szép növénnyé vált és végtelen boldogság volt látni, ahogy elindul az élete. Ma sincs ez másképp egy-egy virágommal vagy alkalom adtán olyan maggal, amiből valamilyen növény fejlődik majd ki. Ez a példázat rólunk szól. A mag Isten szava. Azok a gondolatok, amelyeket olvashatunk a Bibliában. Azok a szavak, amelyeket leírtak a Biblia írói mind-mind Isten gondolatai rólunk, velünk kapcsolatban és a kettőnk kapcsolatáról. Mi vagyunk a talaj, a föld a magnak. Annyiszor eltűnődöm, hogy

Ő így válaszolt:  "Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik." Máté szerinti evangélium 4. fejezet 4. vers Van az életünknek három fontos területe, ami mindannyiunknak számít. Az első, hogy kielégíthetjük-e szükségleteinket. A második, hogy irányíthatjuk-e az életünket. Míg végül a harmadik, hogy mire vagyunk képesek a hatalomért. Ezek olyan kérdések, melyekre nagyon fontos jó választ adnunk. Mielőtt Jézus elkezdte volna küldetésének beteljesítését mindezekre megtalálta azt. Nem mások voltak ezek, mint az ellenség kísértései, hogy eltérítsék őt eredeti szándékától, de Megváltónk győzött felettük. Ha ismerjük a történetet, akkor tudjuk, hogy a győzelme kulcsa Isten írott szava, a Szentírás volt. De ne gondoljuk, hogy ezek a hitpróbák bennünket elkerülnek majd. Olvasva a Biblia lapjait tudjuk, hogy már az első emberpárnak is feleletet kellett találnia az első kísértésre és ők a szükségletek próbájában el is b

„Ti azért legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.” Máté evangéliuma 5:48   Ha kimerült édesanyaként olvasod ezt az igét, lehet, hogy legszívesebben be is zárnád a böngészőt. Mert elég. Elég abból a rengeteg irreális elvárásból, amit a társadalom, a média, az utca embere, a vezető szerepben lévők és sokan mások támasztanak feléd. Hogy szülj és nevelj gyerekeket, de dolgozz is közben, és tudj megállni egyedül, stabil lábakon. Vezess tökéletes háztartást, főzz minden napra finom, egészséges ételt, foglalkozz sokat a csemetékkel, ugyanakkor legyen időd magadra, maradj csinos, vékony, a férjedet helyezd a gyermekeid elé. Legyél minden egyszemélyben: orvos, ápoló, pszichológus, szakács, takarító, logisztikai szakember. Neveld kötődően a gyermekedet, de fél éves korára tanuljon meg egyedül elaludni, és lehetőleg ne ébredjen fel az éjszaka közepén már egyszer sem. Legyél mindig türelmes, tele újabb és újabb játék-ötletekkel. És ami mindennél fontosabb, hogy n