Új évi jobb kívánságok
Boldog Új Évet Kívánok!
Áldott új évet!
Szerencsés új esztendőt!
Békés, boldog új esztendőt!
Sikerekben gazdag, boldog új évet!
Bevallom egy ideje gondban vagyok az új évi jókívánságokkal. No, nem mintha nem kívánnám szívemből barátaimnak, ismerőseimnek, hogy békés, boldog, áldott, sikeres, stb. legyen a következő évük. Hanem amiatt, hogy közben ott motoszkál bennem a kérdés, hogy szűkebb és tágabb világunk problémáit látva reális-e az, amit óhajtok, nem vezetem-e félre őket, nem keltek-e hamis illúziókat, reményeket óhatatlanul?
Mert mit várnék én egy „boldog” vagy „szerencsés” új évtől? Azt, hogy a terveim megvalósuljanak, hogy ne legyenek küzdelmeim, vagy legalább ne legyenek túl nagyok, és amik vannak, azok könnyen megoldódjanak… Elgondolkozunk vajon azon, hogy milyen nagy különbség lehet aközött, amit mi boldogságnak érzünk, s amiről Jézus beszél a Hegyibeszédben, a „boldogmondásokban”? (vö. Máté evangéliuma 5.3-12.) Eljutottam már oda, hogy az a boldogság, ha saját rászoruló voltommal szembesülve tudok sírni a bűneim felett, felveszem velük a harcot, miközben megbocsátok azoknak, akik megbántottak? (A személyemet érő szidalmazást még nem is említettem!) Tudatosult-e már bennem, hogy a békesség nem a külső körülményektől függ, hanem attól, hogyan viszonyulok a problémákhoz, és őszinte bizalommal rá tudom-e őket bízni Istenre? Hogyan gondolkodom a sikerről, az anyagiakról? Milyen célokat tűzök ki magam elé? Mennyiben vagyok kíváncsi Isten velem kapcsolatos céljaira?
Mit fogalmazhatnék meg reális, a problémákat és Isten terveit, akaratát komolyan vevő jókívánságként?
Kívánom, hogy bármit is hoz az új év, örömöt vagy fájdalmat, Krisztussal együtt élhesd át, s amikor a legnehezebb, akkor is bizalommal, ráhagyatkozással tudj hozzá fordulni! Legyen meg az Ő akarata életedben!
