reggeli dicséret

„Ő azonban ezt mondta neki: Fiam, te mindig velem vagy, és mindenem a tied. Vigadnod és örülnöd kellene, hogy ez a te testvéred meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott.” Lukács evangéliuma 15:31-32 Február 6-án hétfőn hajnalban a Richter-skála szerinti 7,8-as földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát. Ezt több utórengés is követte, melyek között volt 7,5-ös erősségű is. Az áldozatok száma már meghaladta a 25.000-et (forrás: https://telex.hu/kulfold/2023/02/11/csalad-mentes-torokorszag-sziria-foldrenges-romok ). Hazánkból is több mentőcsapat érkezett a régióba, és dolgozik minden erejét megfeszítve, hogy segítsen a romok alól kiszabadítani a túlélőket. Ahogy ezt a fenti igét elolvastam, az az öröm jutott először eszembe, amit egy sikeres mentéskor érezhetnek az ott szolgálatot teljesítők és a hozzátartozók. Nem tudok most elképzelni nagyobbat. Tény, hogy Jézus ezt a példázatot egészen más körülmények között, más élethelyzetben mondta el, de Ő is a másik ember fe...

Mondom nektek, így fognak örülni az Isten angyalai egyetlen megtérő bűnösnek. Lukács evangéliuma 15:10 A szezon végeztével hamarosan újra felmerül az áruházakba importált paradicsom kérdése. Zöld is, kemény is, íze sincs, és az értékéhez képest drága. Ha ennyire rossz, miért kell érte ilyen sokat fizetni? A válasz röviden: azért, mert megvesszük. A közgazdaságtan egyik alaptétele szerint minden annyit ér, amennyit fizetnek érte . Jézus három leghíresebb példázata az elveszésről és a megtalálásról szól. Lukács evangéliumának 15. fejezete egy elveszett báránnyal nyit, amit az elveszett pénzérme követ, és az elveszett fiúval (vagy fiúkkal) zárul. Nem véletlenül mondtam, hogy a legismertebb példázatok, hiszen ha van hasonlat, ami festők tucatjait indított alkotásra, akkor Jézus, karján a megtalált egyetlenegy elveszett báránnyal, pont az. Az elveszett fiú története pedig a legtalálóbb kifejezése annak, hogy mit jelent a megtérés az ember életében. Ezt a példázatot a "tékozló fiú...

„Fiam, te mindig velem vagy, és mindenem a tiéd.” Lukács 15:31 A tékozló fiú történetének van egy mellékszereplője, akiről kevesebb szó esik. Ő az a fiú, aki otthon maradt, de szíve ugyanúgy távol volt, mint a másik fiú, aki messze utazott az atyai háztól. Jézus három példázatban beszél a bűnös ember elveszett állapotáról és a megtérő bűnös feletti örömről. Isten hív, keres, hazavár mindenkit, akár tudatában van elveszettségének, akár nincs. Az elveszett bárány, az elgurult pénz, az örökségét elherdáló fiú – akár én is lehetek. A mélységeket megjárt embert Isten nem dorgálással, hanem ölelő karokkal és teljes helyreállítással fogadja. Az bizonyos fiú, aki otthon maradt nagyon felháborodott azon, ahogyan a hazatérő testvérével bántak. Örömmel fogadták, új ruhát, sarut, gyűrűt kapott – pedig ő annak is örült volna, ha szolgaként térhet vissza. Sértődöttségében még csak be sem akarat menni az ünnepi lakomára. Mikor apja kérlelte, kiöntötte szíve keserűségét: „Látod hán...

„Veled van Istened, az Úr, ő erős, és megsegít. Boldogan örül neked, megújít szeretetével, ujjongva örül neked.”  Zofóniás könyve 3:17 Egy embernek volt két fia. Mindkettőt egyformán szerette, de egyik fia úgy döntött, elkéri apja vagyonának felét és elindul, hogy saját maga fedezze fel a világot. Otthagyta a szülői házat és minden járható utat kipróbált. Egy ideig úgy tűnt, helyesen döntött, hogy eltávolodott attól az úttól, amit apja mutatott neki, de nemsokára rájött, hogy egyik út sem hozza el azt a lelki nyugalmat, amire vágyott. Sok gyötrődés és vívódás után úgy döntött, visszamegy édesapja házához. Megbánta, hogy otthagyta, hogy eltávolodott tőle. Vajon visszafogadja, megbocsát neki? Tudja majd úgy szeretni, mint előtte? Eljött a találkozás pillanata. A fiú szégyenkezve, a földet nézve közelített apjához. Az apa magához ölelte, és azzal az öleléssel mindent elmondott: „ Szeretlek, fiam! Már nagyon vártalak! Szívem majd kiugrik a helyéről. Úgy örülök, hogy haza...