A zöldsávos út
„Uram, taníts meg utadra, vezess a helyes ösvényen, mert ellenségeim vannak!” Zsoltárok könyve 27:11 Elindultál kellő magabiztossággal, pedig soha sem voltál jó barátságban a térképpel. Csak a fákra festett zöld csíkot kell követni, aki eltéved az magára vessen. És mentél, róttad egymás után a kilométereket, míg egyszer csak feltűnt, hogy egy ideje nyoma veszett a jelzésnek. Az út szép volt, széles, kényelmes volt rajta a járás, és úgy hitted, biztosan meglátod valahol előrébb, amit keresel. De a térkép már nem a te utadat mutatta. Talán néhány pillanatra az is átfutott az agyadon, hogy biztosan rossz a térkép, régi, és nem jelöli az új csapást. Mentél még előre, aztán vissza a következő kereszteződésig, és ott minden lehetséges irányba, de az út hirtelen elfogyott a lábad alól. Merre tovább? GPS nincs, a jelzésre már szinte nem is emlékszel, hogy milyet kell keresni, és gégédbe hátrál a szó, hogy eltévedtél. A kétségbeesés dagályként kezd emelkedni benned, ...