Istentől jön a segítség
„Tekintetem a hegyek felé emelem: honnan jön segítség számomra? a segítség az Úrtól jön, aki az eget és a földet teremtette. Ő nem engedi, hogy botladozzék lábad, nem alszik az, aki őriz téged. Lám, nem alszik, nem pihen, aki őrséget áll Izrael felett.” Zsoltár 121:1-4 Nemrég költöztünk egy számunkra teljesen ismeretlen városba. Elkezdtem figyelni az embereket. S mit láttam? Mosolytalan, morcos, bánatos, pesszimista, örömtelen arcok és földre szegezett tekintetek. Vajon miért? Hogy ne lépjenek bele a kutyapiszokba? Á, dehogy! Már megszokták az évek alatt, hogy „Minek örüljek?” „Az élet nem habos torta!” „Van nekem elég bajom” „Bárcsak lennél az én cipőmben, majd megtudnád!” És mennek tovább, lehorgasztott fejjel, búsan. Karácsony előtt egy kis ajándékosztással egybekötött műsoros estet adtunk a nagycsaládosoknak ebben a városban. A végén kiosztottam a „Csendes éj” kottáját. Első vers – csak mi énekeltük. Biztatom őket – énekeljenek velünk. Bátran! Semmi. - Miért nem...