reggeli dicséret

“Ezenfelül tudjátok, hogy az idő sürget: ideje már az álomból felébrednetek, mert most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk.” Pál levele a rómaiakhoz 13. fejezet 11. vers Mondok egy titkot. Amikor ezt olvasod, valószínűleg idősebb vagyok pár nappal, mint amikor írtam. Azt azért nem merném kijelenteni, hogy bölcsebb vagyok, mert nem látom a jövőt. Egy biztos, az idő múlik, és nagyon nem mindegy mit kezdek az időmmel. Alszom, vagy dolgozom. Tanulok, vagy felejtek. Pál kétezer éve felszólítja a híveit, hogy sürgősen változtassanak az életükön, a gondolkodásukon. Az idő rövid. Hiszi, hogy már csak egy kis idő, és az üdvösség az övé. Hisz benne, hogy nem kell sokat várnia. Hite ma a miénk is. Hiszem, hogy ma közelebb vagyok az üdvösséghez, mint tegnap, vagy tegnapelőtt. Jézusra várva hiszem, hogy percről percre közelebb kerülünk hozzá. Hadd kérdezzek valamit! Mit teszel, ha el akarsz utazni egy vonattal? Otthon az ágyadban pihengetve várod, hogy mikor hajt el, remél...

“Akkor megszáll téged is az Úr lelke, velük együtt prófétai révületbe esel majd, és más emberré leszel.” Sámuel első könyve 10. fejezet 6. vers Gyermekként sokat álmodozunk arról, hogy mik szeretnénk lenni, ha nagyok leszünk. Tűzoltó, fodrász, rendőr, színésznő, zenész… De ahogy felnövünk, egyre inkább megismerjük saját képességeinket, lehetőségeinket, korlátainkat, és úgy érezzük, bizonyos ajtók bezárulnak előttünk. Álmaink, elképzeléseink egyre földhözragadtabbak lesznek, míg végül elfelejtünk álmodni is. Te hiszel a változásban? Most elsősorban nem a körülmények állandó változására gondolok, hanem a személyes változásra, a lehetőségek, a képességek fejlődésére. Ha egy hozzád közel álló barátra, családtagra tekintesz, látod benne a változás lehetőségét? Látod benne azt a személyt, akivé válhat? Vagy a rendszeresen megismételt szokásait, jellegzetességeit, korlátait veszed észre?   És ha a tükörbe nézel, kit látsz? Egy olyan személyt, akiben vannak lehetőségek, aki nagy dolgokat é...

"Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok." Péter első levele 5. fejezet 7. vers Jézus rögtön a szolgálatának elején maga mellé veszi azt a tizenkét személyt, akivel a következő három és fél évben éjjel-nappal együtt lesz. Olyanokat, akiket alkalmasnak lát vezetőnek, lelkigondozónak, és nem utolsó sorban Isten országa első földi képviselőinek, nagyköveteinek. Ők lesznek az apostolok, és közülük is az első Simon Péter, a halász, akinek Jézus a megváltozott identitás mellett új munkacélt is ad: mostantól emberek halászává válik. Akkor, a Genezáreti tó közepén halászva Péter még nem értette, mit is vállal magára, mikor bólint az új küldetésre, csak azt tudta, hogy ezt mindennél jobban akarja. Most, évtizedekkel később, mikor keresztények egy csoportjának levelet ír, már pontosan tudja, mit is jelent apostolnak, presbiternek, vezetőnek lenni. Emberek tucatjai várják az útmutatását, hiszen mindig is ő volt az egyik legdinamikusabb apostol, legalábbis ő volt az e...

"Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedelmeskedjetek kívánságainak.  Tagjaitokat se állítsátok a gonoszság fegyvereiként a bűn szolgálatába, hanem álljatok Isten szolgálatába, mint akik a halálból életre keltetek, és tagjaitok az igazság fegyvereiként szolgáljanak Istennek." ( Rómabeliekhez írt levél 6. fejezet 12-13. vers ) Jaj, de utáltam gyerekként azokat a helyeket, rendezvényeket, az olyan vendégséget, ahol nem volt szabad semmit sem csinálni, sem beszélni, sem izegni-mozogni, csak méla csendben ülni és hallgatni és várni és várni és várni. Persze, ez a cövekként egy helyben ülés csak rövid ideig ment. Először csupán lehajtott fejjel, a szemem sarkából kezdtem el megszámolni a szőnyeg, vagy a padló mintáit, majd a lábammal próbáltam elérni az egyre távolabbit, hogy végül szinte már lefolytam a székről, addig, amíg szüleim rám nem szóltak: Maradj már nyugton! Ha hazaérünk ezért számolunk! Én bizony a saját bőrömön tanultam meg, hogyha t...

„Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az ő nevében.” János evangéliuma 20.fejezet 31.vers Különleges része a Bibliának János evangéliuma. Gyakran olvastam belőle részleteket, verseket, tudok belőle idézni és ismerem a történeteit is. Mindezek ellenére, amikor a főiskolán mélyebben is tanulmányoztuk az evangélium görög változatát, a háttértörténetet és a keletkezési lehetőségeket, akkor valami megváltozott bennem. Mélyebbre ástam és megláttam benne valami különlegeset… Tudjuk, hogy a Biblia Istenről, Jézus Krisztusról és a megváltásról szól. Történetei, elbeszélései, tanulságai mind-mind azért vannak, hogy bennünket vezessenek, utat mutassanak és felhívják a figyelmünk az élet veszélyeire. Ugyanakkor támogatást, bátorítást, megnyugvást és szeretetet is kiolvashatunk lapjairól. Gyermekként nekem az egész Biblia olyan zavarosnak tűnt. Ismertem a főbb történeteit, tudtam, hogy mi történt az Éden kertben, ismertem No...

  " Öltsetek magatokra azért – mint Isten választottai, szentek és szeretettek – könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, türelmet,  elszenvedve egymást és kölcsönösen megbocsátva egymásnak, ha valakinek valaki ellen panasza volna – amint Krisztus is megbocsátott nektek, ti is úgy tegyetek. " Kolossébeliekhez írt levél 3. fejezet 12-13. vers Milyen szép volt az ünnep, a kereszténység legszebb ünnepe! Bár lehet, hogy ezzel sokan vitáznának velem és egy kicsit egyet is értenék, mert a karácsony pompája, az angyali énekek, a feldíszített városok és a téli pompa valóban a karácsony felé billenti a mérleget. Ugyanakkor a húsvét jelentősége, mondanivalója mindenképp felülmúlja azt. Tavaszi ünnepünk lényege nem más, mint mindannyiunk megváltása, az emberiség üdvössége. A fák lassan virágpompába öltöznek, csivitelő madarak hangja tölti be a levegőt, családi életünkben szeretteink, rokonaink vendéglátása csepegteti az örömet. Színes kultúránkban összekeveredik a ...

„Jézus nevén szólította: Mária! Az megfordult, és így szólt hozzá héberül: Rabbuni! – ami azt jelenti: Mester. Jézus ezt mondta neki: Ne érints engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. Elment a magdalai Mária, és hírül adta a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondta neki.” János evangéliuma 20:16-18 Életem legszörnyűbb sabbathján voltam túl. Akit mindennél jobban szerettem, akibe minden reményemet vetettem, aki kiemelt engem a biztos pusztulásból, aki értéket látott bennem, nem pedig egy olyan nőt, akit csak használnak a férfiak, halott volt. Elítélték és megölték, mint egy utolsó bűnözőt, én pedig tehetetlenül néztem végig a haláltusáját. Pedig biztos voltam benne, hogy Ő az, akit vártuk, Ő a Messiás, a Királyunk, a Szabadítónk. Engem megszabadított, nem is egyszer, hát vakok az emberek? Miért kellett ennek így történnie? Ös...