reggeli dicséret

Így szól az, aki ezekről bizonyságot tesz: Bizony, hamar eljövök. Ámen. Jöjj, Uram Jézus! Jelenések könyve 22:20 Egy rövid elköszönést leszámítva, gyakorlatilag ezekkel a szavakkal zárul a Szentírás egésze. Az emberiség teremtése óta, a Biblia első lapjaitól kezdve szól Isten helyreállításra irányuló ígérete. Az idők során az ígéret gyakran módosult, kiegészült különböző részletekkel, de a lényege ugyanaz maradt. És a helyreállításról szóló ígéret talán legjelentősebb kiegészítése az, amit az emberré vált, földi életet élő Isten, Jézus Krisztus mondott: megígérte, hogy vissza fog térni. És ekkor fog végül, teljes egészében megvalósulni az a várva várt helyreállítás. A gond csak az, hogy ez a "hamar" már 2.000 éve tart. Ha bárkit megkérdezünk itt a földön, egyikünk sem gondolná azt, hogy 2.000 év még beletartozik a 'hamar-időintervallumba'. De mit tehetünk? Ne kapaszkodjunk többé abba az ígéretbe, amellyel Isten már évezredek óta kecsegteti földünk lakóit? Van értelme ...

Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem velem gyűjt, az tékozol. Lukács evangéliuma 11:23 Mahatma Gandhi, akinek a nevéhez fűződik a hegyi beszéd alapján („tartsd oda a másik orcád…”) az a fajta passzív ellenállás, amikor hagyom, hogy verjenek, nem ütök vissza és ezzel is az igazi szeretetet hirdetem. Gandi, amit tett, az igazán keresztényi volt és azt is mondhatjuk, hogy Jézusra hivatkozva tette. Mégis, amikor megkérdezték, hogy miért nem lett még mindig keresztény, ő így válaszolt: „Ha találkozom egy 24 órás kereszténnyel, akkor én is az leszek.”. Túrmezei Erzsébet, keresztény költőt annyira megindította ez a mondat, hogy írt egy verset is erről, ahol a „Kürie eleiszon…” kifejezés is szerepel, ami azt jelenti „Uram irgalmazz!”.  Valóban irgalomra szorul minden langymeleg félkeresztény az üdvösség szempontjából. De ha azt nézzük, hogy ök is (vagy Mi is?) törekszenek Isten igéjét hirdetni, és amit hirdetnek, az alapjában véve nem rossz, akkor elmondhatjuk, hogy Márk 9:40  ...

Igyekezzetek bemenni a szoros kapun, mert mondom nektek, hogy sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak. Lukács evangéliuma 13. fejezet 24. vers Jézustól bármit meg lehetett kérdezni. “Rabbi, szabad-e…?” “Rabbi, lehet-e…?” meg aztán ott voltak azok is, akik mindenféle csellel sarokba akarták szorítani, de ő minden alkalommal ügyesen kitért a kelepce elől. Egyszerűen nem találtak fogást rajta. Hiába durrogtatták lehetetlen találós kérdéseiket, róla minden lepergett. Noha tanításai közben csak úgy repkedtek a kérdések és a válaszok, Lukács erről a napról csak ezt a kérdést tartotta fontosnak feljegyezni. “Uram, kevesen vannak-e, akik üdvözülnek?” Borzalmasan fontos kérdés. Persze lehet, hogy én nem így tettem volna fel, hiszen a kérdésből egyértelműen kitűnik az indíttatás is: Uram, ugye nem leszünk sokan? Hányszor érezzük úgy, hogy a kereszténység egy elit klub, a szentek közössége, ahol noha kevesen vagyunk, de legalább kiválasztottak? Hányszor tesszük mi is fel a kérdést: ugye nem les...

Amikor azután eljött a szombat, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és álmélkodva így szóltak: Honnan kapta ezeket, miféle bölcsesség az, amely neki adatott, és hogyan lehet, hogy ilyen csodák történnek általa? Márk evangéliuma 6. fejezet 2. vers Sok évvel az érettségi után az egyik osztálytalálkozónkra végre eljött az egyik fiú, akit nem láttunk a ballagás óta. Kicsit kényelmetlenül éreztem magam, mert nem voltunk igazán barátok, sőt a többi srác sem kedvelte annyira, leginkább a kis növése miatt, meg az abból fakadó viselkedéséért is. Szóval vártuk is meg nem is, de igazán meglepett minket, amikor belépett az ajtón. Egy nálamnál jóval alacsonyabb, pufi fiatalemberre számítottam, de ehelyett egy vékony, magas férfi lépett be a kedves feleségével. Csak az arcáról ismertem meg, hogy ő az. "Hát ez meg, hogy?" - szaladt ki a számon a csodálkozás, ahogy barátomhoz, a volt padtársamhoz fordultam. Az asztalunknál kapott helyet, egész este beszélgettünk, igyekeztem na...

Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled! Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet. 103.Zsoltár 2-3.vers ..megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg. Betölti javaival életedet, megújul ifjúságod, mint a sasé. – olvashatjuk a folytatást. Még nem voltam 10 éves, amikor Nagymamám megtanította ezt a zsoltárt. Őszintén szólva, ott és akkor nagyon komornak éreztem. Meggyógyítja a betegségemet? Megváltja életemet a sírtól? Hát..fel kell nőni ezekhez a versekhez… Felnőttként egészen mást üzen ez a néhány vers. Azt gondolom, hogy mindannyian ott és akkor, abban a bizonyos értelmezésben értjük és éljük meg a Biblia mondanivalóját, amiben éppen vagyunk. Nekem 10 évesen nem sokat mondott ez a néhány vers, de közel 30 évesen már annál többet. Éspedig: emlékezzek! Ezt néha nagyon nehéz megtenni. Emlékezni a nehezebb, rosszabb napokon a valamikori jó dolgokra…hát ember legyen a talpán, aki a rossz napokon nem siránkozik, hanem a j...

Nagy félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: Ki ez, hogy a szél is, a tenger is engedelmeskedik neki? Márk evangéliuma 4. fejezet 41. vers Van amikor megijedtünk valamitől. Van amikor egyfajta félelem kerít bennünket hatalmába ahogy egy hatalmas állatot, egy szerkezetet, vagy bármi monumentális dolgot nézünk. Ez egy teljesen természetes reakció. Amikor valami akkora hogy tudjuk hogy minden felett áll amit mi uralni tudunk, akkor megjelenik a félelem. A tanítványok találkoznak Jézus nagyságával. Megértik milyen hatalmas az akivel szemben állnak, és hogy mennyivel felettük van, és megrémülnek. Látják hogy nem csupán egy tanító, rabbi, nem csak egy gyógyító vagy próféta akivel tartanak, hanem maga Isten, és ez a felismerés félelmetes. Mégis azt látjuk hogy nem fogják menekülőre, hanem csak nő a hitük. Amikor később a felházban a Szentlélek rájuk száll, visszaemlékeznek, hogy milyen élmény volt felismerni hogy Isten köztük járt. Ma ezt a felismerést ünnepeljük. Ma ezt az élményt ü...

A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek. János 14:26 Ha lenne egy mesterséges intelligencia szoftvert futtató chip, amit be lehetne ültetni az agyadba, hogy mint állandó tanácsadód segítsen a gondolkodásban, te élnél-e lehetőséggel? Sokan gondolkoznak ilyeneken. Érdekesnek találod, vagy talán veszélyesnek? Most pedig képzeld el, hogy nemcsak egy algoritmus, hanem maga a Végtelen Elme költözik beléd – egy Intelligencia, amely soha nem fárad el, nem merül le, korlátlan, időtlen, észreveszi a belső vakfoltjaidat, és ellát a szükséges ihlettel, sugallattal. Ez a Szentlélek ígérete: nem egy gépies adatfeldolgozó, hanem az élő Isten, aki (érzelmi!) intelligenciát, kritikai gondolkodást ajándékoz neked, belülről terelget, emlékeztet és formál. Az evangélium szerzője, János, olyan világban írta le ezt az ígéretet, ahol a tudás életveszélyes kincs volt: a hatalom őrizte a titkokat, a ...