reggeli dicséret

„ Aki szereti az intelmet, szereti a tudást, aki pedig gyűlöli a feddést, az ostoba marad.” (Példabeszédek könyve 12:1) Van egyáltalán valaki, aki szereti az intést, a fenyítést? Van valaki, aki alig várja, hogy megfeddjék, megintsék őt mások? Aligha. Hogyan mondhatta azt Salamon, hogy „aki szereti az intelmet” – éppen Salamon, akiről úgy tudjuk, hogy rendkívül bölcs ember volt? Lehet ezt a szöveget másként is érteni, mégpedig úgy, hogy az ember nem az intésben gyönyörködik, hanem alapvetően a tudás, az ismeret, az értelem után szomjúhozik. Tudja azonban, hogy ennek eléréséhez sok tanításra, intésre van szüksége. Az intelem csak eszköz a tudás eléréséhez, egyfajta nevelő. »A legenda szerint a vadgalamb a szarkát kérte meg, hogy tanítsa őt meg fészket építeni. A szarka örömmel igent mondott, hiszen ki lehetett volna jobb tanítómester a fészeképítés tudományában, mint éppen ő, akinek a fészke igazi mestermű. Amint elkezdődött a tanítás, a vadgalamb rázendített: „túúúdom,

  „Lásd, ezt találtam: Isten teremtette az embert igaznak, ők pedig kerestek sok kigondolást!” Prédikátor 7:29. Egy másik fordításban: Isten az embereket egyenes lelkűnek teremtette, ők pedig sok elképzeléssel próbálkoznak . Úgy fáj a lelkemnek, amikor valakivel beszélgetek, és előjön valami nagyon egyszerű bibliai téma, és azt mondja: Ó hát azt nem úgy kell érteni! Hogy konkrét esetet is mondjak: Beszélgettem valakivel – egy közös ismerősünk haláláról. Mondtam, hogy milyen jó lesz, amikor majd találkozunk vele a feltámadáskor. Ő rám néz, és azt mondja: De hiszen ő már az Úrnál van! Holott a Bibliában mindenütt azt olvasom, hogy a halottak alszanak sírjaikban a feltámadásig. (1Thessalonika 4: 13-18.) Másik eset: „Nem tudok veled vásárolni menni szombaton, mert akkor imaházba megyünk.” – mondtam.   „De hát miért nem vasárnap mentek?” – kérdezte. „Hát mert a szombat van a Bibliában és a vasárnapot sehol nem találod, hogy azt kéne megünnepelni” – mondom. „Ó hát,

"Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet." Példa 3:5-6 A hatalmas ködben alig láttam meg a két kicsi fénypontot. Majdnem beleütköztem a kamionba. A piros fények hol távolabb, hol közelebb, de mindig az egyetlen biztos támpontot adták. Én pedig egy idő után nem a szürkeséget próbáltam kémlelni, hanem csak egyszerűen a fényeket követtem. Bíztam benne, hogy így biztonságosan kijutok. Egy idő után tisztult a levegő és hamarosan ki is értünk a ködből, anélkül, hogy az árokban kötöttünk volna ki. Honnan tudtam, hogy a kamion fényeit követve kijutok a ködből? Mert magasabban van, nagyobbak a fényszórói, van ködlámpája, tehát jobban látja az utat. Így vagyok Istennel is. Nem tudom, merre kanyarodik az út, hogy jót vagy rosszat hoz. Nem látom a jövőt, de ha látnám sem tudnék rajta változtatni. Nem tudom hogy egy-egy élethelyzetben "jobbra" vagy "balra" tartsak. Ism

„Nemcsak pedig, hanem dicsekedünk a háborúságokban is, tudván, hogy a háborúság békességes tűrést nemz, A békességes tűrés pedig próbatételt, a próbatétel pedig reménységet, A reménység pedig nem szégyenít meg; mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Lélek által, ki adatott nékünk.” (Pál Apostol Rómabeliekhez írt levele 5. fejezet 3-5.vers) Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és tapasztalatokat! Segíts engem a helyes időbeosztásban! Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez! Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat!

"Felele Jézus: Az én országom nem e világból való. Ha e világból való volna az én országom, az én szolgáim vitézkednének, hogy át ne adassam a zsidóknak. Ámde az én országom nem innen való." János evangéliuma 18,36  Isten országa nem szemmel láthatólag jön el. Isten kegyelmének evangéliuma, az önmegtagadás lelkülete sohasem lehet összhangban a világ lelkületével. A két alapelv tökéletesen ellentétes egymással. "Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképpen ítéltetnek meg" (lKor 2:14).    Ma a vallásos világban hitük szerint tömegek munkálkodnak Krisztus földi, időleges országának megalapításán. Azt szeretnék, ha Urunk e világ országainak lenne a vezetője: az udvarok, táborok, törvényszékek, paloták, piacok vezére. Elvárnák, hogy az emberi hatalom által kikényszerített törvényes rendeletek szerint uralkodjék. Mivel Krisztus most nincs itt személyesen, vállalják, hogy i

„Azokban a napokban és abban az időben – ezt mondja az ÚR – keresik majd Izráel bűnét, de nem lesz, és Júda vétkeit, de nem találják: mert megbocsátok azoknak, akiket meghagyok.” Jeremiás könyve 50:20 Az összehasonlító vallástudomány egy Nagy-Britanniában rendezett konferenciáján a világ különböző pontjairól érkezett szakértők azt vitatták meg, hogy mi adja a keresztény hit sajátosságát. Sorra kizárták a felmerült lehetőségeket. A megtestesülés? Más vallások különböző változatait tanítják annak, hogy az istenek emberi alakban jelentek meg. A feltámadás? A többi vallás is beszámol a halálból való visszatérésről. A vita egészen addig folyatódott, amíg be nem lépett a terembe a híres keresztény író, C. S. Lewis. „'Miről diskurálnak?' – kérdezte. 'Arról, hogy mi teszi a keresztény hitet egyedülállóvá a világ más vallásai között' – hangzott a válasz. Lewis azonnal rávágta: 'Mi más, mint a kegyelem'" (Philip Yancey:   What's So Amazing About Grace?  

„Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem annak, aki arcul üt jobb felől, tartsd oda másik arcodat is.” Máté evangéliuma 5:38-39 Elszámolsz magadban 5-ig. Aztán 10-ig. 100-ig. Nyelsz egy nagyot, próbálgatod megrántani a válladat, venni egy mély levegőt a lehető legnyugodtabban, és emelt fővel továbblépni anélkül, hogy visszavágnál. Kezed lassan kezd felengedni az ökölnyi szorításból, idővel szívverésed is nyugodtabbá válik, és már a szád széle sem remeg az idegességtől. És úgy érzed, most sikerült.  Sikerült győznöd. Sikerült nem visszaütnöd. Sikerült fékezned az indulataidat, és nem nekiugrani ellenfelednek, hogy kikapard a szemét, pedig megérdemli. Ó, de még mennyire is... Szavai rosszabbak voltak, mint egy jól irányzott pofon. Mintha egyszerre ütötték volna ki szemedet és néhányat a fogaid közül, mintha maga Bud Spencer osztott volna rád egyet a hangzó ütésekből. De Te... De Te