reggeli dicséret

"Ügyelj, hogy merre tart a lábad, akkor minden utad biztos lesz. Ne térj le se jobbra, se balra, tartsd távol lábadat a rossztól!" Példabeszédek könyve 4. fejezet 26-27. verse Egy kisgyermek, amikor járni tanul még nagyon bizonytalan léptekkel halad előre. Az apuka vagy anyuka fölé hajol, megfogja a kis kezét és segít neki abban, hogy tottyanjon le a földre a kis légszákjaira vagy, hogy ne boruljon egy irányba sem. Később már elengedett kézzel is olyan gyorsan vágtáznak keresztül a szobán, hogy nem győznek a szülők utánuk rohangálni. Így képzelem el azt, amikor az ember elkezdi megismerni a Istent. Segítő kezet nyújt, hogy el ne essünk, aztán később hosszabb és hosszabb utakat tehetünk meg elengedett kézzel úgy, hogy közben Isten felé tartunk. Erről az ösvényről nem szabad letérni sosem. Ha úgy érzed, hogy te még nem vagy azon az ösvényen, ne félj! Sokan vannak, akiknek szükségük van segítségre, egészen az alapoktól. Sokan vagyunk, akiknek kérdéseik vannak,...

"Tekervényes a bűnös ember útja, de a tisztának az eljárása egyenes." Példabeszédek könyve 21:8 Két pont között a legrövidebb út az egyenes - legalábbis a matematikában így tanultuk, de úgy néz ki, hogy a lelki életben sincs másképp. Ha mást mondasz, mint amit gondolsz, akkor görbe úton jársz. Ha nem a másik szemébe és füle hallatára fogalmazod meg a véleményedet róla, hanem a háta mögött, amikor hallótávolságon kívül van, akkor nem egyenes úton jársz. Ha azt is megmondod neki, amit el kellett volna hallgatni, mert senkinek sem vált a javára, akkor még egyenesíteni kell az útjaidon. Ha nem tudsz tapintatosan fogalmazni kellemetlen témákban, amiket már nem lehet elkerülni, akkor még van mit tanulni. Ahitófel mást gondolt, mint amit mondott, ezért az első adandó alkalmat kihasználta a lázadásra Dávid ellen - igaz, nem ő lázadt, ő "csak" a lázadó mellé állt. Absolon eljátszotta, hogy áldozatot bemutatni megy Hebrónba, közben pedig azt a puccsot k...