reggeli dicséret

Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen Zsoltárok könyve 91:1 Mikor pihentél legutóbb? Nem az alvásra gondolok, nem is arra, hogy a múlt héten végre volt időd megpucolni az ablakokat. Tudom, hogy már ez is más, mint a mindennapos robotolás, de ez nem az a pihenés, amire most kíváncsi vagyok. Mikor volt legutóbb, hogy nem csináltál semmit? Nem rohantál valahova, nem gondolkoztál valami mély dolgon, nem terveztél a jövőre, hanem csak ültél, és néztél ki a fejedből, semmire nem gondolva*, és semmit nem csinálva? Mikor érezted legutóbb, hogy az élet több, mint a munkád, és hogy az értékedet nem a teljesítményed határozza meg? Lehet, hogy te éppen azon kevesek közé tartozol, akiknek ez nem probléma, de lehet az is, hogy hamar magadra ismertél. A teremtés hetedik napján Isten megpihen, ( Mózes első könyve 2:1-4 ) és a Tízparancsolatban ugyanerre a heti pihenésre invitál bennünket is. ( Mózes második könyve 20:8-11 ) A mai igében pedig a zsoltáríró a hogyant is megmond...

Ha nem járkálsz a nyugalom napján, kedvteléseid után az én szent napomon, ha a nyugalom napját gyönyörűségesnek hívod, az Úr szent napját dicsőségesnek, és azzal dicsőíted, hogy abbahagyod munkáidat, nem keresed kedvteléseidet, és nem tárgyalsz ügyeidről, akkor gyönyörködni fogsz az Úrban, én pedig a föld magaslatain foglak hordozni, és táplállak ősödnek, Jákóbnak örökségében. – Az Úr maga mondja ezt. Ézsaiás próféta könyve 58:13-14 Egy lelkész szájából furcsán szól a következő mondat: "Ne dolgozz az Úr napján!" Isten elrendelte a nyugalomnapot, és én mint lelkész munkám egy részét ezen a napon végzem el. Hiszed vagy sem, nagyon sok múlik a hangsúlyozáson, a hanglejtésen, az előadásmódon. Tegyünk egy próbát! Olvassd fel hangosan a fenti igét három alkalommal, és figyelj a hangsúlyra! - Első alkalommal a legeleje legyen hangsúlyos ("Ha nem járkálsz...") - Második alkalommal a közepén legyen a hangsúly ("...azzal dicsőíted...") - A harmadik alkalommal a végé...

Egyszer valamelyik zsinagógában tanított szombaton. Íme, volt ott egy asszony, akiben betegség lelke lakott tizennyolc éve, és annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem volt képes felegyenesedni. Amikor Jézus meglátta őt, előszólította, és ezt mondta neki: "Asszony, megszabadultál betegségedből." És rátette a kezét, mire ő nyomban felegyenesedett, és dicsőítette az Istent. Lukács evangéliuma 13:10–13 A szombat napja különleges helyet foglal el a Biblia lapjain. Ez az a nap, amely törvénybe foglalva emlékezteti Isten népét arra, hogy "hat nap alatt alkotta meg az ÚR az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent" ( Mózes második könyve 20:11 ) és üzeni nekik, hogy mi mindent tett értük: "szolga voltál Egyiptomban, de kihozott onnan Istened, az ÚR, erős kézzel és kinyújtott karral." ( Mózes ötödik könyve 5:15 ) Létezés és szabadság – ezeket köszönheti Izrael népe Istennek, és ezekre fókuszálja tekintetüket a szombat....

„Annak okáért  megvan a szombatja az Isten népének. Mert aki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, amiképpen Isten is a magáéitól. ” Zsidókhoz írt levél 4. fejezet 9-10. vers E.G.White nagyon sok tanácsot ad a szombatünnepléssel kapcsolatban. Ezek között a legtöbb arra buzdít, hogy ezen a napon töltsünk több időt a családunkkal, együnk különleges ünnepi ételeket, menjünk ki a természetbe, olvassunk és tanuljunk együtt a Teremtőnkről. „Tegyük a szombatot olyan érdekessé, hogy gyermekeink örömmel fogadják hetenként a visszatérését. ” (Bizonyságtételek 2. kötet 584-585.o.) Sóvárogva várni a szombatot? Ezt ki kell próbálni! Így határoztam el, immár jó egy éve, hogy édességet, süteményt, csokoládét, fagylaltot, cukrot, stb. csakis kizárólag szombatnapon fogok fogyasztani. És édesszájúként azt kell, hogy mondjam; ez valóban működik. Én annyira vágyom, főleg úgy csütörtök és péntek környékén, hogy végre legyen már szombat. S főleg, így nyáron szeretem a szom...

“Szombatjaimat is nekik adtam, annak jeléül, hogy közünk van egymáshoz, és megtudják, hogy én vagyok az Úr, aki megszentelem őket.” Ezékiel könyve 20. fejezet 12. vers Ha Isten teremtette a világot, akkor az idő is az Ő műve. Mivel Ő teremtette, a tulajdona is. A teremtés történet elmondja, hogy a Föld kezdetén Isten teremtett, és a végén megpihent, megnyugodott, és elkülönítette azt a napot a többitől, így teremtette a szombatot. Ez eddig nem is bonyolult, igaz? Na most jön az érdekes. A szombat nem “szentheverde-napja”. A szombat nem azért lett, hogy nekem legyen egy nap, amikor addig alszom, ameddig akarok, azt csinálok, amit szeretnék. A szombat lényege nem az, hogy elvonulok, és magammal foglalkozok, vagy a másikról pletykálok. A szombat lényege az elcsendesedés, és az Istennel töltött idő. Nézzük más oldalról! Ha megbeszélek egy randevút egy lánnyal, akkor az az időpont nem rólam szól, hanem arról, hogy vele vagyok. Nem számít, hogy nekem rossz kedvem van, vagy fáradt vagyok, mer...

"De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény." Mózes második könyve 20. fejezet 10. vers Rohanok. Rohanok a fürdőszobába, hogy én legyek az első ébredés után. Rohanok. Rohanok a reggelivel, mert mindjárt indulni kell. Rohanok. Rohanok az iskolába a gyerekekkel. Rohanok. Rohanok, hogy beérjek a munkába. Rohanok. Rohanok, hogy meglegyen a bevásárlás, és még a csokit se felejtsem el a feleségemnek. Rohanok. Rohanok, hogy a gyerekért az iskolába, mert az ügyeletes is már rohanna haza... Rohanok. Talán még belefér egy utolsó email, netán egy film még a napomba. Néha rohanok álmomban. Az életem egy rohanás... Rohanok, pedig ha őszinte akarok lenni, többnyire nem is lenne rá szükség, és ráadásul senki sem kényszeríthetne, hogy zaklatott rohanás legyen az életem. Ugyanis a nyugalom a legrégebbi emberi jog. Úgy hívják a héber sze...

“Emlékezz meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt!” Mózes második könyve 20:8 Egész nap rohanunk. Nem vagyok elég idős hozzá, hogy messzire nézzek a múltba, de nincs is szükségem rá, mert még az én életemben is látszik, hogy mennyire felgyorsult a világ. Ez alatt nem azt a sablonos közhelyet értem, amivel dobálózni szoktunk, hanem egyszerűen megállapítom, hogy ma sokkal kevesebb fér nekem egy napba, mint mondjuk öt-tíz éve. Minden nap, a felkeléstől a lefekvésig rohanok, végzem a feladataimat, és úgy állok le este, hogy csak abbahagyni tudtam, de befejezni nem. Ha ez állandóan így menne mindenki életében, az ember elég hamar kimerülten esne össze és kihalna az emberiség. Még jó, hogy nem ez az alap terv. Isten nem véletlen találta ki a hét napos ciklust. Úgy lettünk megalkotva, hogy hetente egy nap pihenés kell. Volt körülbelül egy hónap, amikor ezt nem tudtam megtenni. Bárhogy igyekeztem, nem volt egy nap szünet sem, minden nap valamit dolgoztam. Egy hónap után a fele...

"Mondd meg Izráel fiainak: Tartsátok meg szombatjaimat, mert jel ez köztem és köztetek nemzedékről nemzedékre, hogy megtudjátok: én, az Úr vagyok, aki megszentellek titeket.” Mózes második könyve 31:13 Gyerekkoromban, a hosszú autóutakon kedvelt játékunk volt a családdal, hogy a szembe jövő autók formájából, vagy mikor már közelebb értek, az emblémájukból minél hamarabb megpróbáltuk kitalálni a jármű márkáját. Aztán, ahogy egyre nagyobbak lettünk, már nem csak a márkája, de a modell neve is feladattá vált. Minél többet játszik ilyent az ember, (vagy minél többféle autót lát az életében) egy idő után már csak puszta ránézésből felfedezheti a hasonlóságokat az azonos márkájú autók között. Egy fényszóró formája, a rádióantenna elhelyezése, vagy a csomagtartó kinézete gyakran jellemzővé válik egy gyártóra, és ugyanazokat a vonásokat megtalálhatjuk a különböző modelleken is. Messziről megkülönböztethető a Volkswagen és a Hyundai, vagy a Renault és a BMW. Valahogy így,...

"Ha nem jársz kedvteléseid után a nyugalom napján, az én szent napomon, ha a nyugalom napját gyönyörűségesnek hívod, az ÚR szent napját dicsőségesnek, és azzal dicsőíted, hogy abbahagyod munkáidat, nem keresed kedvteléseidet, és nem tárgyalsz ügyeidről. Akkor gyönyörködni fogsz az Úrban, én pedig a föld magaslatain foglak hordozni, és táplállak ősödnek, Jákóbnak örökségében. Az ÚR maga mondja ezt." Ézsaiás 58,13-14 Akarsz a Föld magaslatain járni? Szeretnéd, hogy minden ígéret és áldás, amit őseid valaha kaptak, a te életedben valóra válna? Ha igen, akkor ünnepeld a szombatot, szenteld meg a nyugalom napját! De hogyan? Ézsaiás azt mondja: hívd gyönyörűségnek, dicsőségesnek. De vajon mit jelent ez? Emlékszem, amikor életemben először látogattam el egy arborétumba a csodálatos virágok közé. Sokáig alig tudtam megszólalni. Csak álltam és csodáltam a szépség legszebb megnyilvánulását a természetben. Micsoda formák, színek, illatok! Mentem egyiktől a másikig és elfel...

„Lássátok; az Úr adta nektek a szombatot. Ezért ad ő nektek hatodnap két napra való kenyeret. Maradjon nyugton mindenki a maga helyén, senki se menjen ki helyéről a hetedik napon. És megnyugodott a nép a hetedik napon.”  2Mózes 16:29 Igen. Az Úr adta a szombatot. Ajándékul. És nem vette vissza soha. Mint ahogy te sem veszed vissza, amit valakinek ajándékoztál. A szombat évezredek óta változatlanul Isten ajándéka az ember számára. Egy heti emlékünnep. A teremtés emléknapja. Ebben a kesze-kusza, zűrzavaros világban Isten nyugalmat szeretne adni neked. Áldást. Tudta, hogy egyre nagyobb és nagyobb szüksége lesz majd az emberiségnek a szombati nyugalomra. Szép példa erre a mannahullás. Minden nap hullott. Tehát minden nap ki kellett menni érte, összegyűjteni, feldolgozni. Azonban, amit eltettek másnapra, az megromlott. Isten a mindennapi szükségleteinkről gondoskodik. Balgaság a hatalmas vagyon felhalmozása. Pénteken dupla mennyiség hullott. Szombaton viszont semmi....

"És adám nékik szombataimat is, hogy legyenek jegyül köztem és ő közöttök; hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő megszentelőjök." Ezékiel 20:12 Nem kell sokezer kilométert utazni, hogy részünk lehessen benne. Nem feljegyzések segítégével vizsgálhatjuk meg, hanem időben érkezik el hozzánk minden 7. napon. Ha várjuk, ha nem, eljön hozzánk és pontosan 24  óráig vendégeskedik nálunk. Szombatnak hívják. Isten különleges módon, a kész teremtés után adta az emberiségnek pihenőül és a Vele való örök kapcsolat jeleként. A Teremtő alkotó hatalmának és megszentelő munkájának örökkévaló ünnepe. PIERRE ABÉLARD:  SZOMBAT ESTI HIMNUSZ Óh milyek s mekkorák azok a szombatok, mikkel az ég örök udvara zeng s ragyog! Törteknek pihenés, bátraknak jutalom. Isten lesz minden, és mindenben Ő honol. Ott fogad igazi szent Jeruzsálemünk, ahol a Béke lesz örökös örömünk; ahol a tény előtt nem fut az epedés, s nem lesz a vágy különb, mint a teljesedés. Mily kirá...

„Amikor eljött a szombat, tanítani kezdett a zsinagógában, és sokan, akik Őt hallották, álmélkodva mondták: Honnan vette ezeket? Miféle bölcsesség adatott neki, hogy ily csodadolgok történnek a keze által?”  Márk evangéliuma 6. rész 2. vers Senki nem maradt semleges. Mivel ma péntek van, holnap Jézus a Te gyülekezetedben is felmegy a szószékre és tanítást hallhatsz szájából lelkipásztorodon keresztül. Azonban Te sem maradhatsz semleges. Lehet, hogy unni fogod, hogy fárasztónak találod, talán el is bóbiskolsz közben – így is válaszolhatsz Jézus üzenetére. De álmélkodhatsz és csodálkozhatsz is. Engedheted, hogy a füledből a szívedig érjen a hallott Ige. Elámulhatsz azon a gondolatsoron, ami miatt éppen akkor, éppen ott kell lenned, és pont annak a mondatnak kell elhangoznia. Forgathatod szívedben, sőt utána is nézhetsz, hogy tényleg így van-e? Jól fejtegette-e az Igét az, aki ott fönt áll? Azt is megengedheted Istennek, hogy az Ő szava gyökeres változást hozzon létre, indít...

Aztán hazatértek, illatszereket és keneteket készítettek, de a szombatot a parancs szerint nyugalomban töltötték.”  Káldi fordítás (Római Katolikus fordítás) Lukács 23,57 Húsvét van, nagyszombat. Az öröm előtti pillanatok ideje, a várakozás ideje, a böjt vége. A falumbeli asszonyok, édesanyám, a nagymamáim, a rokonság, ekkorra már készen voltak mindennel. A vasárnapi húsleves a főttel, a krumplipüré a rántott hússal, tavaszi salátával, süteménnyel a hűtőben, de még a hétfői sonka is a tojással, tormával, no meg a torta is vagy a krémes a még ilyenkor hűvös kamrában pihent. Unalmasak voltak a szombatok ekkor falun, nem nekünk fiúknak, férfiaknak való. Sokkal inkább a másnapi lakoma, meg a hétfői locsolkodós-vendégség járt az eszünkben. Ez az idő a lányoké, az asszonyoké volt, az ő pihenésük ideje. Milyen érdekes, hogy a Szentírás is megemlékezik róluk és pontosan szombaton. Amikor Jézus meghalt, „a készület napja volt, és közeledett a szomba...

 „ Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjá nak, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván: Akkor gyönyörűséged lesz az Úrban; és én hordozlak a föld magaslatain, és azt mívelem, hogy Jákóbnak, atyádnak örökségével élj; mert az Úr szája szólt!” Ézsaiás 58:13-14 Szeret engem Isten? Számítok neki valamit? Sokan gondolkodnak hasonló kérdéseken. Talán azért is mondhatjuk ezt, mert egyre inkább népszerű a természetfölötti. De min múlik az, hogy jó kapcsolatom legyen Istennel? A legjobb, ha oda fordulunk kérdésünkkel, ahol biztosan válaszra lelünk, vagyis a Bibliához. A Szent í rás szerint az ember és a Teremtő kapcsolata hasonló a mátkapár kapcsolatához. Ahol az Úr maga a vőlegény, az egyház pedig a menyasszony. Ez a hasonlat megmutat néhány dolgot. Először is, Isten szeret bennünket a legjobban...

„Vigyázzatok azért, hogy úgy cselekedjetek, ahogy az ÚR, a ti Istenetek megparancsolta nektek. Ne térjetek el se jobbra, se balra. Mindig azon az úton járjatok, amelyet az ÚR, a ti Istenetek megparancsolt nektek, hogy éljetek, jó dolgotok legyen, és hosszú ideig élhessetek azon a földön, amelyet birtokba vesztek. ” 5Mózes 5:32-33. Sok ember igyekszik megtartani Isten parancsait. Azonban, ha rákérdezel valamelyikükre, miért veszi olyan lazán mondjuk a 7. (ne paráználkodjál!) parancsolatot,– azt válaszolja – Isten olyan jó, és én úgy gondolom, ez, amit én teszek, még elmegy. Valaki úgy gondolja, hogy a "ne lopj" egyáltalán nem vonatkozik a villamoson a bliccelésre meg az adócsalásra, mert ugyebár akkor még nem is létezett villamos. Mások talán azt mondják: Igaz, hogy Isten azt mondta, hogy a 7. nap a szombat, és azt szenteljem meg, de én úgy gondolom, hogyha mindenki vasárnapot ünnepel, akkor én sem lóghatok ki a sorból, különben is az Isten ezt úgyis me...

„Ez a nap az, a melyet az Úr rendelt; örvendezzünk és vigadjunk ezen!” (118. Zsoltár 24. vers) Egyszer egy lelkész az imaházba menet majd felbukott egy kockakőben. Nézegette, nézegette. Felvette és magával vitte, gondolta épp kapóra jött. Ahogy felment prédikálni, a követ kitette a szószékre. Természetesen mindenki feszülten várta mi lesz mindebből. Prédikált, majd a beszéde végén Áment mondott és lejött. Ekkor odalépett hozzá az egyik presbitere és megkérdezte; Ne haragudj lelkész, hogy megkérdezem, de mindenki kíváncsi, minek raktad azt a követ a szószékre. Mire a lelkész; - Ja, a kő, az csak a figyelem fenntartására kellett. De miért is van az, hogy oly sokan unják az istentiszteletet, feleslegesnek tartják az imádságot, elhanyagolják a Biblia tanulmányozását? Többen javasolták már nekem is; az imaházakat el kéne adni és a szabadban kéne tartani az istentiszteletet; a megszokott liturgiát, a prédikációt el kéne felejteni és helyette csak leülni körbe, beszé...

„Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból? Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek; Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a pajzsos férfiú!” (Példabeszédek 6:9-11) A Példabeszédek és a Prédikátor könyvét Salamon király írta, aki bölcsességéről volt híres. A két könyv, tele van bölcs mondásokkal, tanításokkal. Ez a szövegrész is ilyen bölcs tanítás. A rest, lusta magatartást a Szentírás elítéli. Jézus azt tanította, hogy sem az Atya, sem Ő sohasem tétlenkednek: „ Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom” (János 5:17). A keresztény ember, aki Jézus lábnyomában jár, hasonlóan aktívnak, állandóan munkálkodónak kell lennie. Ez persze nem azt jelenti, hogy sohasem lehet, szabad a munkától, dologtól megszűnni. Sőt, ezzel ellentétben Isten parancsai között ott szerepel a kötelező nyugalomnap, a szombati pihenés (2Mózes 20:8-11). Isten tervében ...

„Mert ahogyan fennmarad előttem az új ég és az új föld, amelyet alkotok – így szól az ÚR –, úgy maradnak fenn utódaitok és nevetek is. Akkor majd hónapról hónapra és szombatról szombatra eljön minden ember, és leborul előttem – mondja az ÚR.” Ézsiás könyve 66:22-23 A szombat kezdetektől az imádat ideje volt, és az örök otthonunkban is az lesz. Isten imádni bármikor lehet, de amikor én is elkülönítem az Isten által megszentelt időt, akkor különleges tapasztalatban lehet részem. A Teremtővel való találkozás ma is a szombat egyik legfontosabb célja. „Mikor pedig a hetedik napra befejezte Isten a munkáját, amelyet alkotott, megnyugodott a hetedik napon minden munkája után. Azután megáldotta Isten a hetedik napot és megszentelte , mivelhogy azon nyugodott meg minden munkája után. ” (1Mózes 2:2-3) Ádám és Éva első napja a földön ünnepléssel telt. Megcsodálhatták a teremtett világ szépségeit, és találkozhattak Alkotójukkal. Nem voltak még templomok, nem volt gyülekezet – cs...

"Kérésükre fürjeket hozott, és mennyei kenyérrel tartotta jól őket.  Megnyitotta a kősziklát, és ömlött a víz, folyó áradt a szomjú földön." Zsoltárok könyve 105:40-41 Volt egyszer egy nép, akik megtapasztalták, hogy milyen Isten közvetlen irányítása alatt élni. Éheztek és enni adott, szomjaztak és a sziklából víz fakadt. Amikor fényűző menüt szerettek volna, azt is megkapták - igaz, ez nem vált a javukra. Amikor igazi volt a szükség, kaptak. Tökéleteset, táplálót, de egyszerűt, gyorsan lebomlót - hogy hulladék ne maradjon utánuk. Különbség van a "mit szeretnék" és a "mire van szükségem" között. "Az Úr nem mindig azt adja, ami kellemes neked, hanem amire szükséged van." (C.H. Spurgeon) Izrael népe - velük együtt, mi mind, emberek - kívánósak vagyunk. Sok a "mi esne jól" kategória, pedig a tápláló étel leginkább nem a legkívánatosabb. Isten megadja a kívánatosat is, de mi járunk jobban, ha hosszútávra tervezünk és elfogadj...

" Ha pedig értenétek, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot, - nem ítéltétek volna el azokat, akik nem vétkeztek . Mert az Emberfia ura a szombatnak." Máté evangéliuma 12:7-8  "Krisztus arra akarta tanítványait, ellenségeit tanítani, hogy az Istennek való szolgálat a legelső. Isten munkájának célja e világon az ember megváltása, ezért amit meg kell tenni szombaton e munka teljesítéséhez, az összhangban áll a szombat-paranccsal. (…)   Jézus nem zárta le az ügyet annyival, hogy megfeddte ellenségeit. Kijelentette, hogy vakságukban szem elől tévesztették a szombat célját. Így szólt: "Ha pedig tudnátok, mi ez: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot, nem kárhoztattátok volna az ártatlanokat" (Mt 12:7).  Számos, lélek nélküli szertartásuk nem helyettesíthette azt az igazsághoz hű feddhetetlenséget és gyöngéd szeretetet, amely Isten igaz imádóját mindig is jellemezte:   Krisztus újból megismételte azt az igazságot, hogy az áldozatok ö...