Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július 19, 2009
Ilyen a földi élet „Az asszonytól született ember rövid életű, tele nyugtalansággal. Kihajt, mint a virág, majd elfonnyad, árnyékként tűnik el, nem marad meg. Még az ilyen embert is rossz szemmel nézed, engem is törvénybe idézel?!” Jób könyve 14. fejezet 1-3 Döbbenetesen találóak e sorok, ahogy pár egyszerű képpel mulandóságunk fájdalmas valóságát megragadják. Életünk rövid és nyugtalan. S e két fő jellemző –rövidség, nyugtalanság – egymást gerjesztve hajszol bennünket végig élünkön. Életidőnkbe, mivel rövidnek tartjuk, igyekszünk minél több „jót”, értsd élményt, anyagi eszközt, karriert, szórakozást belezsúfolni. S mivel ebbéli erőlködésünket nem koronázza mindenkor siker, egyre nyugtalanabbak leszünk: „Vajon mindent elértünk, amit akartunk/szerettünk vagy lehetett volna?”. Nincs békesség az ember számára, mivel mindannyian érezzük, hogy többre vagyunk hivatva annál, hogy csak nyomtalanul elenyészünk, mint az árnyék a delelő nap fényében. Ha Isten csak a törvénybe idézne bennünket, ak
Örök élet és egészség „És nem mondja a lakos: beteg vagyok! a nép, amely benne lakozik, bűnbocsánatot nyer.” Ézsaiás 33:24 Ez az ige Isten eljövendő országába enged betekinteni. Két fontos kijelentést találunk itt: (1) nem lesz ott betegség, (2) sem pedig bűn. A betegség nem más, mint az egészség hiánya. Nagyon gyakori jelenség ezen a földön. Nem csak testi, hanem lelki és mentális betegségeket is ismerünk. Ha betegek vagyunk életkedvünk alábbszáll, teljesítőképességünk lecsökken, nem tudunk úgy örülni az élet örömeinek, mint egészségesen. Isten országában nem lesz betegség, éppen ezért nem lesz szükség kórházakra, mentőautókra, sőt még temetőkre sem. A Biblia több helyen vázolja az Isten által újjáteremtett világot, de mindenhol a béke, az öröm, a megelégedettség a biztonság és a szeretet kibontakozódását láthatjuk (lásd: Ézsaiás 11:6-9; 65:17-25; Jelenések 21:1-22:17). Az ige második kijelentése, hogy nem lesz ott bűn. Jézus Krisztus azért jött erre a világra, hogy legyőzze a bűnt. A
Az Úr ígérete biztos „Az az egy azonban ne legyen rejtve előttetek, szeretteim, hogy az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap. Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen.” Péter apostol második levele 3:8-9 Isten bölcsességét nem lehet túlszárnyalni – felesleges próbálgatni, hátha sikerül-e. Azt tudjuk, hogy Isten előtt néha egy nap ezer esztendővel ér fel, azt a megoldókulcsot is ismerjük, hogy alkalmanként ezer esztendő egy nappal egyenlő, csak azt a tudást nem birtokoljuk, hogy mikor melyik igazság van éppen érvényben. Tehát nem tudjuk használni egyik igazságot sem e kettő közül, mindössze annyi értelmes nekünk belőle, hogy ne akarjuk a nem kinyilatkoztatott időket megérteni, mert nem fog sikerülni. Mellesleg éppen elég kutakodnivaló akad a kinyilatkoztatott dolgok között, így nem bölcs dolog a nem feltárt igazságokk
Isten kegyelméből „ Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.” (Efézusbeliekhez írt levél 2. fejezet 8-9.vers) Egyszer egy kis nyuszika ugrándozott vidáman az erdőben. Fütyörészett, dalolgatott és hangosan mondogatta: - Én vagyok a leggyorsabb állat a környéken. Meglátta őt egy varjú és figyelmeztette: - Kár, kár ennyire kiabálnod, ez még egyszer a vesztedet okozza! Ám a nyuszika legyintett egyet, azt mondva magában ’károgj csak te gyászhuszár, én minden veszély elől el tudok futni.’ És énekelve tovább ugrált: - Én vagyok a leggyorsabb állat az egész erdőben! Ahogy így ugrándozott, az egyik bokorból elétoppant egy éhes róka és azt mondta - Most megeszlek nyuszika! De a nyúl nem ijedt meg, felvette a nyúlcipőt és elkezdett futni, de a róka is futott utána. A nyuszi rákapcsolt, úgy rohant, ahogy csak bírt. Úgy rohantak, hogy már a fél erdőt megkerülték. A róka valóban nem bírta sokáig és szép lassa
A türelmes hit „Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk.” Rómabeliekhez írt levél 8:25 A várakozás és a nehézségek próbára teszik hitünket. Viszont az is igaz, hogy ezek nélkül nem edződik, nem erősödik kellőképpen. Márpedig ha hit által fogad el bennünket Isten igaznak, akkor Isten kegyelmét kell látnunk a várakozásban és a nehézségek jellemformáló hatásában. Pál szerint az egész teremtett világ arra vár, hogy Isten megszabadítsa a világot a romlandóság szolgaságából. Ma már elképzelni sem tudjuk milyen lehetett igazan szabadnak lenni. Világunkban ma is jelen van a rabszolgaság – a szó hagyományos és lelki értelmében is. Embereket erőszakkal munkára kényszerítenek. Csak Indiában több, mint negyven millió gyermeket dolgoztatnak. Világszerte többszázezer gyermekkatona vesz részt fegyveres konfliktusokban. A világ lakosságának egy ötöde naponta éhen marad… De ami még ezeknél is rosszabb: évről évente többen halnak meg önkezüktől, mint a világ fegyveres konfl
Krisztus munkásainak öröme „Ki is volna a mi reménységünk vagy örömünk, koronánk és dicsőségünk, ha nem ti, a mi Urunk Jézus Krisztus színe előtt az ő eljövetelekor?” Thesszalonikaiakhoz írt 1. levél 2:19 Örömgyári látogatás minden séta a városban. Egyesek díszesebben, mások kopottabban árulják: kalandot, kincset, hírnevet, szórakozást, szépséget, élvezetet... Csak ámulok! Hát ennyire egyszerű lenne? És mégis miért a sok savanyú arc? Honnan az üres tekintetek? Miért a könnyek? Összehasonlítom ezeket a tekinteteket a tegnap látottal. Könnyes arc volt az is. Azt mondta: „Krisztus a szívembe költözött, és azóta más minden. Szeretnék megkeresztelkedni!” Örömkönnyek ragyogtak egy boldogságtól sugárzó arcon. Ezen a földön az öröm nem a birtoklásban, hanem a létezésben van: rájönni, hogy Krisztusban élhetek. Az öröm nem a változatlanság, hanem a változás: Krisztushoz hasonlóvá lenni. Az öröm nem a tudásban van, hanem a tanulásban: felfedezni, hogy Isten szeretetének tört részét ismerem csupá