reggeli dicséret

„Mondom pedig néktek, hogy: Mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének ebből a terméséből mind ama napig, amikor újan iszom azt veletek az én Atyámnak országában.” Máté 26,29 Érdekes kijelentés, de sok szép ígéretet és kijelentést ismerünk Urunktól, lényegesebbnek tűnőt, mint ezt. Miért fontos nekem, amit Jézus mondott? Miért fontos az, hogy nem fog inni addig a szőlő levéből, amíg együtt nem leszünk? Hiszen sokkal többről is lemondott, mint egy pohár édes nedű, többek között még az életéről is. Először is a helyzet miatt. Jézus utolsó éjjele volt ez az alkalom a kereszthalála előtt. Az egész vacsora ünnepélyes és különleges volt. Minden szó fontos, amit egy halálba készülő ember mond a szeretteinek, mert a legfontosabbat akarja a szívükre helyezni. Másodszor az ígéret miatt. Ezt az ígéretet nem akárki tette, hanem az a Jézus, aki minden szavát betartotta eddig. Ez pedig nem akármi manapság, amikor az adott szó vajmi keveset ér. Végül meg kell értenünk az ígéret l

„Aki azért vallást tesz rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt. Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom az én mennyei Atyám előtt.” Máté evangéliuma 10. fejezet 32-33. Egy kis együtt-gondolkodásra hívlak ma reggel. Mit jelent, és mit nem jelent ez a ma reggeli Ige? Nem jelenti azt, hogy ki kell menned a Hyde vagy a Central Parkba, esetleg a piacra vagy a bevásárlóközpontotok parkolójába, és ott fennhangon meg kell vallanod, hogy keresztény vagy. Azt sem jelenti, hogy áhítatos képpel mész el ma reggel a TESCO-ba vásárolni és mialatt fizetsz, kenetteljesen elmondod, hogy Te milyen kitűnő keresztény vagy. Ennél sokkal többet jelent! Azt jelenti, hogy egész életed – szavaid, tetteid, mosolyod, kedvességed, segítőkészséged – egy tanúságtétel arról, hogy Kinek a szolgálatában állsz. Hogy megtudják az emberek, hogy Te Jézus gyermeke vagy. Ha kell, ezt szavaiddal is megvallod, máskor meg tetteiddel. A lényeg a tan

"Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. " Példabeszédek 22:6  Az első 3 életévben a jellem tulajdonképpen kialakul. Nem elég a "majd, ha nagyobb lesz, megtanítom" odázása, mert addigra már bevésődött, minden, amit szívesen elkerültél volna. Mózes, örökbefogadott gyermek volt. A fáraó lánya jól tudta, hogy héber a gyermek, valószínűleg sejthette azt is, hogy az igazi anyának adta oda a babát szoptatni. Örökbefogadta, hogy egyiptomit neveljen belőle, de addigra a csatát már elveszítette: az igazi gyökerek abban a néhány évben kifejlődtek, amíg az édesanya tanítását hallgathatta. Ami utána következett Egyiptomban, lehet, hogy halványított az alapokon, de elfedni nem tudta. Sámuel idegen, sőt zavaros és káros környezetben nőtt fel, de a legfogékonyabb időszakát az édesanyjával tölthette. Nem véletlenül lett ő hűséges, amíg a környezete hűtlen volt, mert neki volt egy időszak, amikor a neki megfelelő móds

„Nem ember az Isten, hogy hazudjék és nem embernek fia, hogy megváltozzék. Mond-e ő valamit, hogy meg ne tenné? Igér-e valamit, hogy azt ne teljesítené?” (Mózes negyedik könyve, 23. fejezet 19.vers) A Szentírás Isten több, mint 7000 ígéretét tartalmazza. Ezek egy része olyan prófécia, mely már teljesült a Biblia hőseinek, Jézusnak vagy az egyház életében, ezek után nem kérdés, hogy a többi is meg fog valósulni. Ugyanakkor, sokszor azt tapasztalhatjuk, mintha Isten megfeledkezne ígéreteiről. Imádkozunk családunk biztonságáért, jobb megélhetésért, szebb lakásért, új autóért, de mégsem történik semmi, holott meg van írva: „akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek” (Jn.15:16) S mindez miért? Mert olyan ígéretekbe kapaszkodunk bele, amit Isten másoknak adott és nem nekünk. Salamon megkapta a bölcsesség mellé a gazdagságot, de mi nem, Sámson visszakapta az erejét, de mi nem. Sőt, ha őszinték vagyunk, mi csak azokat az ígéreteket válogatjuk ki és kérjük sz

Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel. Példabeszédek 16,19  "Istennek hűséges követői meg sem kísérlik azt, amiről Krisztus azt mondta, hogy lehetetlen: hogy egyszerre szolgáljanak Istennek és a mammonnak. Ők az égő és fénylő sugarak a világ erkölcsi sötétségében; abban a sűrű sötétségben, mely úgy borítja be az embereket, mint a szemfedél. Krisztus egyházának tagjait egyen-egyenként a Szentléleknek kell irányítania, hogy tapasztalataik ne legyenek változóak és hullámzóak. Meg kell hogy gyökerezzenek és alapozódjanak az igazságban.    A lélek, ha személyes kapcsolatba kerül Krisztussal, az Úr szent templomává válik, mert a hívőnek Krisztus jelenti a bölcsességet, az igazságot, a megszentelődést és a megváltást. Aki teljesen átadta magát Istennek, az érzékeli Krisztus felemelő jelenlétét. Birtokában van a lelki békességnek és nyugalom honol lelkében, mely a szelíd, és alázatos szívű Mestertől származik. Mivel Jézusban bízik,

„Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.” Példabeszédek 17:17 Sokan írtak már a barátságról – könyveket lehetne megtölteni ezekkel a gondolatokkal. Számomra a barátság azt jelenti, hogy vannak emberek, akik közelebb állnak hozzám, mint mások; akik előtt önmagam lehetek; akikre számíthatok és akik számíthatnak rám. A barátaimért kész vagyok áldozatot hozni, jó velük lenni… Elvileg mindenkinek lehetnek barátai, mégis sokan szenvednek magánytól, az elszigeteltségtől. A Biblia egyik legnagyszerűbb üzenete, hogy maga Jézus Krisztus lehet a barátunk. Nézzük meg hogyan lehetséges ez! János evangéliuma 15:12-15 „Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek. Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonba

Fotó: Besenczi Richárd „Aki igazán szól, az igazat mondja el, a hamis tanú pedig a csalárdságot.” Példabeszédek könyve 12:17 Szavak áradata vesz körül napról-napra. Mondod, és kapod, hallgatod és kiáltod, magadban tartod, vagy épp pirulva súgod valakinek a fülébe. Egyik könnyű, másik kimondhatatlanul súlyos, egyik gyógyít, másik sebet ejt, egyik épít, míg a másik lerombolja az évezredes várakat. Egyik életet, reményt ad, míg a másik elveszi azt is, amiről nem is sejtetted, hogy a tiéd, és üres kézzel küld a híd alá.  Mondd, hogyan gazdálkodsz a szavaiddal? Mit mondasz ki, kinek, miért, hogyan, milyen körülmények között? Mi a fontos, hogy te elmondhasd, vagy az, hogyan fogadja a másik, mit jelent neki? Lehet, hogy szerinted fontos, hogy szerinted ez az igazság, de közben a másik belerokkan a súlyába, és elveszíti az összes talajt lába alól.  Isten ma reggel arra kér, hogy szólj igazat! Képviseld az igazságot, de ne légy kegyetlen. Állj a Jó oldalára, és legyen együtt