reggeli dicséret

"Dávid tanítása. Boldog az, a kinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett. Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen." Zsoltár 32,1-2 Hogyan lehet igaz az ember Isten előtt? Hogyan tehető igazzá egy bűnös ember? - Egyedül csak Krisztus által juthatunk összhangra Istennel és a szent élet kívánalmaival. De hogyan jöjjünk Krisztushoz? Sokan teszik fel ugyanazt a kérdést, amit egykor a sokaság Jeruzsálemben, pünkösd napján, akik, miután felismerték bűneiket, így kiáltottak fel: "Mit cselekedjünk?" Péter apostol válaszának első szava így hangzott: (MEGJEGYZÉS: Az angol fordítás szerint.) "Bánjátok meg!" (Ap. csel. 2:37-38) Majd egy más alkalommal, nem sokkal ezután, ezt mondta: "Bánjátok meg és térjetek meg, hogy eltöröltessenek bűneitek." (Ap. csel. 3:19) A bűnbánat a bűn feletti bánkódást és az attól való elfordulást jelenti. Mindaddig nem hagyunk fel vétkeinkkel, amíg azok bűnös voltát

„ Minden gondotokat Őrá vessétek, mert neki gondja van rátok”   1Péter 5:7. Ma reggel, amikor ezt a szakaszt olvastam, eszembe jutott az a – talán székely – humor, amikor a hosszú, fárasztó gyaloglás után megállt egy szekér a nénike mellett, és odaszólt a kocsis, hogy üljön fel, ne gyalogoljon. A hálás mamika felmászott, de a nehéz batyut egyetlen pillanatra sem tette le a hátáról. Amikor ezt a kocsis szóvá tette, hogy már miért nem teszi le azt a nehéz csomagot, a nénike alázatosan válaszolt: Már hogy tenném le? Épp elég áldozat már az is, hogy engem felvett, még a batyummal is terheljem? Mi is többféle módon viszonyulunk gondjainkhoz. Mert hát azok aztán bőven vannak. Az egyik, hogy mindent, de mindent megpróbálunk, és amikor látjuk, hogy semmi sem sikerül, akkor egy nagyot sóhajtunk, és azt mondjuk: Hát akkor imádkozzunk, talán Isten küld valami megoldást. A másik, amikor úgy gondoljuk, van Istennek épp elég dolga, minek fárasszam apró-cseprő gondjaimmal? A harmadik,

"Hiszen te vagy a mi atyánk, Ábrahám nem ismer bennünket, Izráel nem törődik velünk. Uram, te vagy a mi atyánk, ősidőktől fogva megváltónknak nevezünk." Ézsaiás próféta könyve 63:16 1992-ben, a barcelonai olimpián a brit Derek Redmondnak minden reménye megvolt arra, hogy aranyérmet nyer 400 méteres síkfutásban. Korábban már több ízben rekordot döntött, sőt az egy évvel korábbi világbajnokságon meg is szerezte az első helyezést. Karrierjének méltó koronája lehetett volna az olimpiai arany. Nem így történt. Derek az elődöntő 250. métere körül hirtelen éles fájdalmat érzett jobb lábában, melynek hatására összeesett. Elszakadt a térdszalagja. Ő azonban hatalmas kínlódás árán fölállt, és fél lábon ugrálva próbálta meg folytatni a küzdelmet, ami persze még 150 métert jelentett volna. Ekkor egy nagy darab ember lépett ki a nézőtérről, félrelökte a biztonsági őrt, és Derekhez futott. Jim Redmond volt, Derek édesapja. – Nem kell ezt csinálnod! – Dehogynem apa! – válasz

„Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!”   (Példabeszédek könyve 25. fejezet 11. vers) Egy fakitermeléséről híres hegyvidéki falu újonnan épült templomába az ott élők várakozására végre lelkipásztor érkezett. A favágók hamar megszerették, elhalmozták mindennel, és nagyon jól ment a sora egészen addig… míg egy szép nap a folyóparton sétálva észrevette, hogy hívei a feljebb lévő falu leúsztatott gerendáit sorra pecázzák ki a vízből, és végeiket, ahol a tulajdonos neve és bélyege volt lefűrészelik. Elhatározta, hogy ezt nem hagyja szó nélkül. Ezért a következő istentiszteleten hatalmas prédikációt tartott a „Ne lopj!” parancsolatról. Az igehirdetés végén az ajtónál az emberek sorban gratuláltak neki. Ám mikor másnap kiment a folyóhoz, ismét szembesült azzal, hogy az egyháztagok szemrebbenés nélkül lopják a gerendákat. Mikor hazament egy újabb prédikációt készített a következő istentiszteletre, melynek azt a címet adta: „Ne vágd le a feleb

„Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert az Isten. ” Korinthusiakhoz írt első levél 13. fejezet 12 verse. A jól ismert szeretet himnusz befejező szakaszából származik a ma reggeli bibliaversünk. Nagyon szép és szívet melengető sorok ezek, sokan szeretjük újra és újra olvasni. Mennyire ismered Istent? Most Istenről csak annyit tudhatunk, amennyire az emberekkel való eljárásai során megismerhettük, és a természet amennyit a természet dolgai visszatükröznek Belőle. Ez elegendő számodra? Vannak, akik beérik annyival, hogy Isten létezik, de komolyabb kapcsolat kialakítása már fárasztó számukra. Igazából én úgy látom, hogy nagyon sok ilyen ember. Az elköteleződéstől egyre inkább félnek. Miért vállal ma az ember egyre kevesebb felelősséget? Egy kedves ismerősöm néhány évvel ezelőtt nyitott egy céget. Először csak ő maga dolgozott, aztán felvett egy embert, kic

Ti gonoszt gondoltatok én ellenem, de Isten azt jóra gondolta fordítani, hogy cselekedjék úgy amint ma, hogy sok nép életét megtartsa. Mózes 1. könyve 50:20 József, Ják o b fia mondta ezeket a szavakat tíz féltestvérének, akik 22 évvel korábban, 17 éves korában előbb meg akarták ölni, végül pedig úgy döntöttek, hogy inkább eladják rabszolgának. A két megoldás között a különbség csak annyi, hogy nem azonnal és közvetlenül ölik meg, de ez nem változtat a lényegen a felelősségük szempontjából. Erre is utal József. József sorsa mégis másként alakult, amint ahogy azt emberi számítás szerint bárki várhatta volna. Rabszolga lett ugyan, de nem halt meg. Sőt, sok hányattatás, emberi gonoszság és hálátlanság elszenvedése után végül Egyiptom kormányzója lett, a fáraó után a második legnagyobb ember a kor leghatalmasabb birodalmában.   Ez a valóban mesébe illő történet és fordulat azonban nem a véletlen műve volt. József rendíthetetlen hite és hűsége lehetővé tette, hogy Isten mindent jór

„De áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, akinek az Úr a bizodalma. Mert olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit. Nincs mitől félnie, ha eljön a hőség, lombja üde zöld marad. Száraz esztendőben sem kell aggódnia, szüntelenül termi gyümölcsét.” Jeremiás könyve 17:7-8  Bizol bennünk. Még akkor is, ha nagyon sokszor nem érted, miért történnek körülötted és veled olyan dolgok, amiket nem tudsz felfogni, és amik talán nem tűnnek mindig a legjobbnak. Miért kell délben aludni, miért kell a doktornénihez menni, miért kell oltást kapni, ami akárki akármit mond, fáj. Miért kell leülni enni, amikor annyi érdekes dolog vesz körül. Miért kell bevenni az orvosságot, miért kell átöltözni reggel a pizsamából egy másik ruhába.  Bízol bennünk annak ellenére is, hogy nem vagyunk tökéletesek. Sem apuci, sem én. A türelmünk véges. Az erőnk, energiánk véges. Hibázunk. Megesik, hogy mérges vagy ránk, mert azt mondjuk, most már elég, vagy egyenesen nemet mondun