reggeli dicséret

„És örvendezett a nép, hogy önként adakozhatnak, mert tiszta szívből adakoztak az Úrnak. Dávid király is nagy örömmel örvendezett.” 1Krónika 29:9 Dávid menni készül. Fia, Salamon lesz az utódja. Összehívja a népet, és egy beszámolót tart. Elmondja, hogy egész életében mennyire szerette az Urat. Mennyi tapasztalatot gyűjtött vele. Elmondja, milyen nagy volt a vágya, hogy házat, templomot építsen Neki. Beszélt arról, hogy minden vagyonát erre a célra tette félre – és ezt most leteszi az Úr oltárára. Ez a lépés megindítja a népet. Elindultak, és erejük fölött adakoztak. És mindezt ÖRÖMMEL tették. Ahogy ma reggel ízlelgettem ezt az Igét, egy kép ugrott be az agyamba, ami a befolyásról, a másik emberre tett hatásról szól. Már nem emlékszem pontosan hol olvastam, a részleteket sem tudom pontosan, de valahol Londonban történt, hogy a Temze hídon a hidegben egy koldus nyikorogtatta, nyekeregtette hegedűjét – várva, hogy az aznapi élelmet meg tudja vásárolni a kalapjába hullott ce...

Isten koldusai „Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé.” Zsoltárok 37,25 Gyerek voltam és lassan, ahogy meg is öregszem, egyre több koldust látok az utcákon, a terek padjain, a parkok árnyékában a nyári napon, a szélvédett aluljárók eldugott, sötét helyein a fagyos téli estéken. Csak ma nem koldusnak, hanem inkább hajléktalannak nevezzük őket. Kegyetlen élet az övék, mert nem csak az időjárás nehézségeivel kell megküzdeniük minden nap, sőt talán ez a legkönnyebb próba a fagyhalálokról szóló hírek ellenére is. Legrosszabb ellenségeik önmaguk, az ember-farkasok, az előítélet miatt közönyösök. Igaz, kevés kivételtől eltekintve, valahol önsorsrontók mind. Eltévedtek az élet drogtól lila, alkoholszagú útvesztőiben; míg végül hagyták, hogy adósságterheik maguk alá temessék őket. Annyi segítséget kértek már, hogy minden hitelük odalett. Kiszolgáltatottak ők mind. Bűnözők lesik minden léptüket, hogy miként nyúzhatn...