reggeli dicséret

„Aki vigyáz a szájára és a nyelvére, életét őrzi meg a nyomorúságtól.” Példabeszédek könyve 21:23 Tudod, nagyon szeretem apuci keresztnevét, ezért legtöbbször azon szólítom, akkor is, ha te velünk vagy. És most már te is ezt teszed... A lakásban sokszor zeng az „Ádám! Ádám!” A te szádból. Hiába, szivacsként szívsz magadba mindent, amit hallasz. Eltanultad tőlünk a leggyakoribb szókapcsolatainkat, mondókákat, verseket mondasz, amiket sokat hallasz. Kedvenc meséidből idézel, és otthon piacosat játszol azokat a szavakat használva, melyeket elcsíp a füled egy-egy bevásárlás alatt.  És persze hiába próbálkoztunk azzal, hogy az igent és ne a nemet tanuld meg előbb kimondani, ezek szerint mégiscsak többször hallottad tőlünk a tiltó szót. Két hónap telt el, mire a „nem” után végre a „jó”-t is elkezdted használni.  Trükkös dolog ez a beszéd. Ugyanazzal a pici szájjal tudsz édeseket, vicceseket mondani, és ugyanazzal küldesz el minket magadtól. Mert persze ezt látod t...

„Bizonnyal tudja meg azért Izraelnek egész háza,  hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten, azt a Jézust, akit ti megfeszítettetek.” (Apcsel 2:36) Különösen sokatmondó ez az ige, és sokféle érzéssel tölt el. Először is büszkeséggel és dicsekvéssel telik meg a szívem, mert keresztényként olyan Istennek szolgálhatok, aki mindenekfelett való Úr. Nincs félni valóm, mert az én Uram mindent hatalmában tart, mindenekfelett uralkodik. Ő a legerősebb, a legnagyobb, a leg-leg-leg. Ki mondhatja még ezt el, hogy a legmagasabb rangú Úrnak szolgál? Te is neki szolgálsz? Ha igen, akkor te is büszke lehetsz rá, dicsekedhetsz Vele! (lásd: Jeremiás 9:23-24). Másodszor csodálattal olvasom, hogy Jézus egyszerre Úr és Krisztus. Az „Úr” kifejezés hatalmat sejtet, akinek engedelmeskedik minden; míg a „Krisztus”, vagy felkent kifejezés a Messiásra utal, aki a szeretetéről, szelídségéről ismert. Ezt olvashatjuk Ézsaiás könyvében a Messiásról: „Nem kiált, és nem lármáz, és nem hallatja szav...