A legtitkosabb ajándék
"Akit nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön, és aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el" János 6,37 Legtöbbször, amikor ezeket a szavakat hallom idézni, általában egy szép beszéd következik Jézus Krisztusról, az Ő elfogadó szeretetéről- és ez így van rendjén. A legtöbben megemlítik a tékozló fiú történetét, ami tökéletesen példázza, hogy az Úr még bűnös állapotunkban, minden feltétel nélkül elfogad minket. Sőt,kezdetektől fogva visszavár, azóta, hogy az ember letévedt a helyes útról. Ő nem küld el senkit, aki Hozzá megy. Nem mond nemet annak, aki Hozzá kiált. Most azonban azt szeretném, ha egy kicsit valami másra is figyelnénk. Arra, hogy mi vagyunk az Atya ajándékai Jézus Krisztus számára és arra, hogy Ő minket, mint ajándékokat, nem utasít el. Amikor meg akarod ajándékozni azt, akit a legjobban szeretsz a világon, nincs egyszerű dolgod. Valami különlegeset, valami nagyszerűt, valami igazán értékeset szeretnél adni neki. Semmiképpen sem adnál törött, értéktelen...