reggeli dicséret

„Az Istennek nékem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, fundamentomot vetettem, de más épít reá. Kiki azonban meglássa mimódon épít reá. Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus. Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját épít rá erre a fundamentomra; Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert ama nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg. Ha valakinek a munkája, a melyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi.” 1Kor 3,10-14 Ismeritek azt a mesét, amikor Mekk mester házat épített? Nem fogom elfelejteni soha azt a kacagtató történetet. Először a tetővel kezdte, amit a háziaknak kellett tartani addig, míg aláfalazott. De az alapról teljesen elfeledkezett. Össze is dőlt a ház mielőtt elkészült volna és a kontár megint csak káposzta nélkül maradt. Sokan voltunk, vagyunk úgy az életfilozófiánkkal, mint Mekk mester a

„El is mondott egy történetet azoknak, akik biztosak voltak abban, hogy ők igazak, és a többieket lenézték. Így szólt hozzájuk: „Két ember ment el a Templomba imádkozni: egy farizeus és egy vámszedő. A farizeus megállt, és így imádkozott magában: »Istenem, hálát adok neked, hogy én nem vagyok olyan, mint a többi ember. Nem vagyok sem tolvaj, sem csaló, sem házasságtörő. Nem vagyok olyan, mint ez a vámszedő. Hetente kétszer böjtölök, és mindenemből beadom a tizedet.« A vámszedő, aki távolabb állt, még a szemét sem emelte fel az égre. Szomorúságában a mellét verte és így imádkozott: »Istenem, könyörülj rajtam, bűnösön!« Mondom nektek: ő megigazulva ment haza. A farizeus pedig nem. Mert aki felemeli magát, az megaláztatik, de aki megalázza magát, az felemeltetik.” Lukács 18:9-14. (WBTC) Most, hogy ebben a fordításban végigolvastad ezt a történetet, szinte teljesen biztos vagyok abban, hogy a vámszedő helyébe képzelted magad. Igen, te vagy az az ember, aki bűnösnek érzed magad

  "Kiálts hozzám, és válaszolok, hatalmas és megfoghatatlan dolgokat jelentek ki neked, amelyekről nem tudhatsz!" (Jeremiás könyve 33:3) Tegnap volt egy hosszú vitám. Mondtam a magamét. A másik is mondta a magáét. Mindegyikőnknek nagyszerű érvei voltak. Aztán másiknak is. A végén kiderült, hogy igazából egyet értünk, csak egymást nem értettük. Néhány hete utánam szólt a feleségem, hogy hozzak körtét. Én hoztam egy kiló érettet. Ő 11 wattos energiatakarékosat szeretett volna. A minap szerettem volna, hogyha csak meghallgatnak. Hogy ne is mondjanak semmit, csak hadd mondjam el, ami bennem van. De a másik az olimpiáról lelkendezett, a harmadik meg magát sajnálta. "Megértettenek lenni luxus!" - mondta R.L. Emerson. És milyen igaz! Mi is csak kicsit hallgatunk oda másokra... Istennek van ránk ideje: minden nap, reggel-délben-este ráér. Sőt, egy egész napot ránk szán a hétből: szombaton ő is megpihen, hogy tudjuk, ez a nap csak a miénk. És nem csak ímmel-ámm

„Nagy az én bizodalmam hozzátok, nagy az én dicsekvésem felőletek; telve vagyok vigasztalódással, felettébb való az én örömem minden mi nyomorúságunk mellett.”  (Korinthusbeliekhez írt második levél 7. fejezet 4. vers) A korinthusi gyülekezet állapotát ismerve - pártoskodás; szegények lenézése, megosztottság a lelki ajándékok miatt; feltámadás tagadása; az apostol tekintélyének megkérdőjelezése; stb. - furcsának tűnik Pál fenti megjegyzése, mármint, hogy bizalma volt hozzájuk és dicsekedett velük. Furcsának tűnik ez a megjegyzés azért, mert ma sokkal kisebb problémák megléte miatt is hátat fordítanak sokan az egyháznak. De az igazán fontos kérdés, hogy mi tette Pált ennyire elkötelezetté egy bűnöktől terhelt közösség irányában? A válasz ott található mindkét korinthusi levélben. Egyrészt Pált nem megszokás, nagyravágyás, vagy megfelelési kényszer vezette és tartotta a gyülekezetben, hanem: „Mert a Krisztusnak szerelme szorongat minket” (2Kor.5:14) Másrészt ez a kris

„Akinek van füle hallja, mit mond a Lélek a Gyülekezeteknek. A győzedelmesnek enni adok az élet fájáról, amely az Isten paradicsomának a közepette van.” Jel.2,7. Régebben nem igazán értettem, hogy miért mondja hétszer is Jézus a Gyülekezeteknek szóló üzenetében, hogy „Akinek van füle hallja…”! Miért, kinek nincs füle?! Ritka az az ember!   Nyilvánvaló, hogy itt más hallásról beszél az Úr. A napokban beszélgettem valakivel, aki elmondott egy tapasztalatát. Volt valahol, ahol egy jó előadó, választékos kifejezésekkel, nagyszerű előadást tartott, csak éppen nem értett az illető belőle semmit. Magyarul beszélt, mégis érthetetlen volt számára…. „Olyan jó, hogy Te olyan egyszerűen beszélsz, mégis nagy igazságokat társz elém, amelyet megértek és elgondolkodok rajta!” – mondta nekem. Néha gond van az előadóval és az előadás módjával is, de az is előfordulhat, hogy a hallgató más hullámhosszon van. Milyen jó, hogy Isten teljesen tud azonosulni a hallgatóval. Ismer b

"Mert ez a látomás bizonyos időre szól, de a vége felé siet, és nem csal meg. Ha késik is várjál rá, mert bizonnyal eljön, nem marad el." Habakuk könyve 2:3 "Várj!" – milyen sokszor halljuk ezt a felhívást. Azt gondolom nem vagyok egyedül azzal, hogy nem szeretek várni. Minden lehetőleg most és azonnal történjen. A világ pedig az élet minden területén igyekszik a "most" igényeit kielégíteni. A gyorsétterem már megszokott dolog, a villámgyors internet és azonnali üzenet-, és fényképküldés is a mindennapok részévé vált. Van azonnali szerelem, gyorsreagálású hadtest, és kitudja még mi minden… Egy dolog nincs még, azonnali megoldás a beteg világunk súlyos problémáira. Az elrontott életeket, tönkrement kapcsolatokat, szétesőben lévő világunkat nem lehet azonnal helyrehozni. Várni kell. De meddig? Jó-jó belátjuk, hogy bizonyos dolgokhoz idő kell – még Istennek is. Habakuk próféta azt az utasítást kapta, hogy vésse táblákra Isten bátorító szavai

„Én pedig és e gyermekek, akiket az Úr adott nekem, intő jelek vagyunk Izráelben a Sion-hegyen lakó Seregek Urának akaratából.” Ézsaiás próféta könyve 8:18 Tudósok, híres orvosok, hazafiak, emberek, akik letettek valamit az asztalra, és sokan példaképként néznek rájuk. Filmsztárok, énekesek, akiknek posztereivel a tinivilág szobája van tele, és áradozva nézik őket, hogy bárcsak olyanok lehetnének, mint ők.  Most nyugodtan hátradőlsz a fotelben, hogy téged ez a veszély nem fenyeget. Mármint nem az, hogy példaképeket keress magad számára, hanem, hogy példaképként kerülj a kamerák kereszttüzébe. Pedig, barátom, valahol te is példa vagy.  Példa vagy a barátaid, olykor a szüleid előtt is. Példa vagy a gyermeked előtt, aki a pillanat törtrésze alatt leutánozza szokásaidat, viselkedésedet, modorodat. Példa vagy a munkatársaid, ismerőseid, rokonaid előtt, és ez ellen nem tehetsz semmit.  Akaratlanul is néznek téged, hogyan reagálsz például egy kényes szituációban? Mit lé