Egy gyertya a sötétben
Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus, aki váltságul adta önmagát mindenkiért, tanúbizonyságul a maga idejében. 1Timóteus 2:5–6 Advent első vasárnapja mindig különleges. Az első gyertya meggyújtása nem csak a karácsonyi időszak kezdetét jelzi, hanem reményt hoz ezekbe a sötét napokba. Egyetlen gyertya lángja elég erős lehet ahhoz, hogy megváltoztassa a szoba hangulatát. Ezzel a gyertyával azt üzenjük: várakozunk. A kérdés az, hogy kire? Az idézett szöveg így szól: egy az Isten. Nincs más forrása az üdvösségnek, csak Ő, aki mindenek fölött áll, legyen az császár, pap, vagy bármilyen méltóság, vagy hatalmasság. Van továbbá egy (se több, se kevesebb) törhetetlen összekötő kapocs Isten és emberek között: Jézus Krisztus. Ő nem egy távoli, elérhetetlen alak, hanem az emberré lett Isten. Az Ő áldozata mindenkié, mindenkire kiterjed: még azokra is, akiket a világunkat borító sötétség forrásainak látunk. Advent erről a helyreállított kapcsolatró